Az ökológiai gazdálkodás alapja az átláthatóság és a hitelesség – ennek biztosítéka pedig a tanúsított minőség, amelyet csak a megfelelő eljárások és szervezetek garantálhatnak. Azoknak a termelőknek tehát, akik valóban fenntartható, ellenőrzött és tanúsított módon kívánnak működni, pontosan ismerniük kell az ökológiai élelmiszerekre vonatkozó szabályokat, a tanúsítás menetét és az alkalmazható technológiai, valamint adalékanyag-használati előírásokat.
Most megmutatjuk, hogyan működik mindez a gyakorlatban, és milyen lépések vezetnek a hiteles öko minősítés megszerzéséhez.
Az ökológiai gazdálkodás és a tanúsítás alapjai
Az ökológiai gazdálkodásaz Európai Unió (EU) 2018/848-as rendelete alapján szabályozott, szigorúan ellenőrzött termelési rendszer, amely kizárólag természetes eredetű anyagok és folyamatok alkalmazását engedélyezi. A gazdálkodás során tilos a génmódosított szervezetek, a szintetikus növényvédő szerek és a kémiai műtrágyák használata, vagyis a növények tápanyag-utánpótlása és védelme természetes eredetű anyagokkal, biológiai védekezési
módszerekkel történik. Az ökológiai termelés célja a talaj termékenységének megőrzése, a vízminőség védelme és a biológiai sokféleség fenntartása.
A tanúsítás biztosítja, hogy a fogyasztók valóban megbízható, „öko” minősítésű termékhez juthassanak. Az érvényes tanúsítvány nem csupán garancia a minőségre, hanem feltétele annak is, hogy egy vállalkozás hivatalosan ökológiai gazdálkodóként működhessen és értékesíthessen. Az ellenőrzések során a tanúsító szervezet a gazdaság teljes működését vizsgálja: a dokumentációt, az alapanyagok eredetét, a nyomonkövethetőséget és a termék-előállítás folyamatát is.
Ökológiai összetevők és adalékanyag-használat
Az ökológiai élelmiszerek előállítása szigorú, uniós szinten harmonizált feltételek mellett történik, kizárólag olyan alapanyagok felhasználásával, amelyek megfelelnek az öko rendeletek előírásainak. Az alapanyagoknak igazoltan ökológiai gazdaságból kell származniuk, és minden termelési, feldolgozási, illetve szállítási lépésnek visszakövethetőnek kell lennie.
Az ökológiai élelmiszer főként ökológiai mezőgazdasági összetevőkből áll, de minimális mennyiségben tartalmazhat jogilag engedélyezett adalékanyagot vagy nem ökológiai összetevőt. Előállítása biológiai, mechanikai vagy fizikai módszerekkel történik, térben vagy időben elkülönítve a nem ökológiai termeléstől. Az ilyen termék nem kezelt ionizáló sugárzással, GMO-mentes, és nem tartalmaz mesterséges nanoanyagot.
Az adalékanyagok használata szintén szigorúan korlátozott. Az Európai Bizottság által közzétett engedélyezett lista pontosan meghatározza, mely anyagok használhatók és milyen feltételekkel. Csak természetes eredetű vagy az élelmiszerbiztonság szempontjából nélkülözhetetlen anyagok alkalmazhatók. Ez biztosítja, hogy az ökológiai élelmiszerek tisztább összetételűek, kevesebb mesterséges összetevőt tartalmaznak, és hozzájárulnak az egészségesebb táplálkozáshoz.
Címkézés és a fogyasztó tájékoztatása
Az ökológiai termékek címkézése központi eleme a fogyasztói bizalom megteremtésének és fenntartásának. Az előrecsomagolt ökológiai élelmiszerek jelölésén kötelező feltüntetni az EU ökológiai logóját, az ellenőrző szervezet kódszámát, valamint az összetevők termesztési helyét (például: „EU mezőgazdaság” vagy „nem EU mezőgazdaság”). A címkén minden ökológiai gazdálkodásból származó összetevőt egyértelműen meg kell jelölni, így a vásárló pontos információt kap az élelmiszer eredetéről és előállítási módjáról.
Az Európai Unióban csak azok a termékek viselhetik az EU bio logót, amelyek megfelelnek az (EU) 2018/848-as rendelet minden előírásának. A csomagoláson kötelező feltüntetni a tanúsító szervezet kódját, valamint a mezőgazdasági eredetet – például „EU mezőgazdaság” vagy „nem EU mezőgazdaság” megjelöléssel. Ezek az elemek biztosítják, hogy a vásárló pontosan tudja, milyen forrásból és milyen ellenőrzött rendszerben készült a termék.
A címkézés célja nemcsak a jogszabályi megfelelés igazolása, hanem a fogyasztó hiteles és átlátható tájékoztatása is. A tudatos vásárlók egyre nagyobb arányban keresik a nyomon követhető, környezetbarát módon előállított élelmiszereket. Az ökológiai tanúsítványnak megfelelő logó így nemcsak a minőség garanciája, hanem piaci előny is, hiszen segít megkülönböztetni a valóban fenntartható termékeket azoktól, amelyek csak látszólag „zöldek”.
Az ökológiai tanúsítás szerepe a mezőgazdasági pályázatokban
A mezőgazdasági támogatások és fejlesztési források között egyre nagyobb szerepet kapnak az ökológiai termelést ösztönző pályázatok és támogatási programok. Ezeknél a kiírásoknál a tanúsított ökológiai státusz gyakran alapfeltétel, mivel a források célja a fenntartható, környezetkímélő termelési módszerek terjedésének elősegítése. A pályázat beadásakor a gazdaságoknak vállalniuk kell az ökológiai gazdálkodást.
A tanúsítvány megléte nemcsak a jogosultságot biztosítja, hanem versenyelőnyt is jelenthet a pályázati elbírálás során. Egy független szervezet által kiállított tanúsítvány hitelesen igazolja a gazdálkodás fenntartható működését, növeli a pályázat szakmai megbízhatóságát, és hozzájárulhat a gazdaság hosszú távú fejlődéséhez, versenyképességéhez és környezettudatos működéséhez is.
CerTrust Öko-Webinar 2025 – Tanuljon első kézből a szakértőktől
A közelgő CerTrust Öko-Webinar 2025kiváló alkalmat kínál mindazoknak, akik többet szeretnének megtudni az ökológiai élelmiszer tanúsítás szabályairól és gyakorlatáról. A háromórás online eseményen a NÉBIH, az Agrárminisztérium, az ÖMKi és a CerTrust Kft. szakértői segítenek eligazodni a legfrissebb jogszabályi változások és ellenőrzési követelmények között. A résztvevők gyakorlati példákon keresztül ismerhetik meg, hogyan zajlik egy tanúsítás, mire figyelnek az ellenőrök, és miként lehet elkerülni a leggyakoribb hibákat.
Az esemény célja, hogy a gazdálkodók, feldolgozók és tanácsadók naprakész tudással, felkészülten kezdhessék meg a következő tanúsítási időszakot. A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött – érdemes tehát mielőbb jelentkezni, hogy első kézből, szakértőktől szerezzen megbízható információkat az ökológiai tanúsítás gyakorlatáról és aktualitásairól.
