A borongósabb, helyenként esős idő ellenére hivatalosan is elkezdődött a nyár, és várhatóan idén is rengetegen veszik célba a Balatont. A „magyar tenger” továbbra is az egyik legnépszerűbb hazai úti cél, és nemcsak strandjai, hanem történelme miatt is rengeteg érdekességet rejt.
Érdekesség, hogy a Balatont „magyar tengerként” emlegetni nem új szokás. A kifejezést sokan Kossuth Lajoshoz kötik, de a feltételezések szerint már a mindössze 15-16 éves Kazinczy Ferenc is használta egyik korai, nyomtatásban megjelent művében.
Több száz éves múltra tekint vissza a balatoni hajózás
A Balaton történetével foglalkozó Tó-Retró oldal egy különös felfedezést idézett fel, amely még ma is sokakat meglephet: egy régi ágyút találtak a tó fenekén.
Bár elsőre szokatlannak hangzik, a balatoni hajózás története közel három évszázadra nyúlik vissza. A híres Festetics család hajóépítő üzemet működtetett Keszthelyen, ahol 1753-ban elkészült a Christoph, vagyis Kristóf nevű teherszállító hajó is, amelyet sokan a balatoni hajózás egyik első jelentős állomásának tartanak.
A hajózás akkoriban komoly gazdasági előnyt jelentett. A nagy értékű sót például Pest környékéről Kenesére szállították, ahonnan szárazföldön akár egy hétig is tarthatott az út Keszthelyig. Hajóval ugyanez fél nap alatt megoldható volt, ráadásul visszafelé bort is tudtak szállítani.
Később, 1797-ben a Festetics család megépítette a Főnix nevű vitorlást is, amely több mint 30 méteres hosszával máig a Balaton legnagyobb vitorlás hajói közé tartozik.
