Módosult a magyarországi gyógyvizek hivatalos nyilvántartása: egy új termálvíz kapta meg a gyógyvíz-minősítést, miközben egy korábban elismert víz kikerült a jegyzékből – írja a Termál Online.
Nemrég egy új gyógyvizet minősítettek elő: Az újonnan minősített gyógyvíz Győr-Gyirmóton található, és a Gyirmót Sport & Wellness Hotel saját termálkútjából származik. A szálloda tájékoztatása szerint a Győr (Gyirmót) B-308 OKK számú kút nátrium-klorid-hidrogénkarbonátos jellegű vizet ad, amelynek gyógyhatását klinikai vizsgálattal is igazolták.
Eközben egy hajdúdorogi termálvíz elvesztette gyógyvíz-minősítését.
A K-73-as termálkút vize még a 2026 áprilisában frissített nyilvántartásban is szerepelt, a szeptemberi listán azonban már nem található meg. A korábbi hivatalos nyilvántartás szerint a hajdúdorogi K-73-as kút vize 2003-ban kapta meg a gyógyvíz-minősítést, amelyet 2016-ban megújítottak.
A változás következtében Hajdú-Bihar vármegyében 27-ről 26-ra csökkent a nyilvántartott gyógyvizek száma.
A mostani változással együtt 2026-ban már négy új gyógyvízzel bővült a hazai kínálat. Az év elején egy hévízi szálloda által használt termálvíz, valamint a Tiszaligeti Élményfürdő két termálkútjának vize is megkapta a gyógyvíz-minősítést.
Nem minden termálvíz gyógyvíz
A két fogalmat a hétköznapi szóhasználatban gyakran egymás szinonimájaként használják, jogi szempontból azonban fontos különbség van közöttük.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény meghatározása szerint termálvíz minden olyan felszín alatti, vízadó rétegből származó víz, amelynek a felszínen mért kifolyási hőmérséklete 30 Celsius-fok vagy annál magasabb.
Vagyis ahhoz, hogy egy víz termálvíznek számítson, nem szükséges bizonyított gyógyhatással rendelkeznie. A meghatározás alapja ebben az esetben a víz felszín alatti eredete és kifolyási hőmérséklete.
Forrás: Nemzeti Jogszabálytár – 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról.
A gyógyvízhez már bizonyított gyógyhatás szükséges
A gyógyvíz ennél szigorúbb kategória. A természetes gyógytényezőkről szóló 509/2023. (XI. 20.) Korm. rendeletmeghatározása szerint a gyógyvíz olyan természetes ásványvíz, amelynek bizonyított gyógyhatása van.
A jogszabály szerint a gyógyhatás akkor tekinthető bizonyítottnak, ha a feltételezett hatást tudományosan elismert módszerek szerint végzett orvosi megfigyelések megfelelően dokumentált és kiértékelt eredményei igazolják. Bizonyos esetekben a rendelet lehetőséget ad arra is, hogy a gyógyhatást egy már minősített gyógyvízzel való azonosság alapján igazolják.
A minősítéshez tehát önmagában nem elegendő, hogy a víz meleg vagy magas az ásványianyag-tartalma.
Forrás: 509/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet 19. § és 2. melléklet.
A víz összetételét is részletesen megvizsgálják
A gyógyvíz elnevezés engedélyezése során a víz tulajdonságait is részletes vizsgálatoknak vetik alá.
A hatályos rendelet többek között akkreditált mikrobiológiai, kémiai és radiológiai vizsgálatokat ír elő. A vizsgálatok kiterjednek például a víz hőmérsékletére, pH-értékére, vezetőképességére, oldott oxigéntartalmára, valamint számos kation és anion koncentrációjára.
Külső, vagyis fürdővízként történő felhasználásnál követelmény az is, hogy a víz oldott ásványianyag-tartalma és kémiai jellege a természetes ingadozáson belül megfelelően állandó legyen. A víz továbbá nem tartalmazhat olyan mennyiségben egészségkárosító anyagokat, amelyek az adott felhasználás mellett elfogadhatatlan kockázatot jelentenének.
A gyógyvízzé minősítés tehát egyszerre jelent vízminőségi, összetételi és gyógyhatásra vonatkozó követelményeket.
Forrás: 509/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet 15–16. §, valamint 2. és 7. melléklet.
Hivatalos engedély nélkül nem nevezhető gyógyvíznek
A szabályozásból az is következik, hogy egy termálkút vizét nem lehet pusztán annak kedvező összetétele vagy a fürdőzők tapasztalatai alapján hivatalosan gyógyvíznek nevezni.
A természetes gyógytényező elnevezés használatára vonatkozó engedélyt a népegészségügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala adja ki. Az NNGYK hivatalos tájékoztatója szintén kiemeli, hogy a természetes gyógytényezők elismerése és felhasználása az 509/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet alapján történik.
Kapcsolódó cikkeink
Ez magyarázza azt is, hogyan fordulhat elő, hogy egy fürdőben évtizedek óta használt termálvíz csak később válik hivatalosan gyógyvízzé. A termálvíz elnevezéshez a törvényben meghatározott eredet és legalább 30 Celsius-fokos kifolyási hőmérséklet, míg a gyógyvíz elnevezéshez további feltételek teljesítése, a gyógyhatás igazolása és hatósági elismerés szükséges.
Termálvíz vagy gyógyvíz? – a legfontosabb különbségek
| Szempont | Termálvíz | Gyógyvíz |
|---|---|---|
| Alapvető meghatározás | Felszín alatti vízadó rétegből származó, legalább 30 °C-os kifolyó víz | Bizonyított gyógyhatással rendelkező természetes ásványvíz |
| Legalább 30 °C-nak kell lennie? | Igen, a termálvíz jogi meghatározásához | Nem ez határozza meg a gyógyvíz státuszát |
| Szükséges bizonyított gyógyhatás? | Nem | Igen |
| Orvosi vizsgálat/megfigyelés szükséges? | A termálvíz elnevezéshez nem | Főszabály szerint a gyógyhatást tudományosan elfogadott módszerekkel végzett orvosi megfigyelésekkel kell igazolni; a rendelet meghatározott esetekben azonosság alapján történő igazolást is lehetővé tesz |
| Vizsgálják a víz összetételét? | A termálvíz fogalmát önmagában nem az összetétel határozza meg | Igen, részletes vízminőségi és laboratóriumi követelmények vonatkoznak rá |
| Minden termálvíz gyógyvíz? | Nem | – |
| Lehet egy gyógyvíz egyben termálvíz is? | – | Igen, ha a termálvíz 30 °C-os hőmérsékleti feltételét is teljesíti |
| Fő jogszabály | 1995. évi LVII. törvény | 509/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet |
Hivatalos források
- Nemzeti Jogszabálytár – 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról: a termálvíz jogszabályi meghatározása, többek között a 30 Celsius-fokos hőmérsékleti határ.
- Nemzeti Jogszabálytár – 509/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet a természetes gyógytényezőkről: a gyógyvízzé minősítés, a gyógyhatás igazolása, az engedélyezés és a szükséges vizsgálatok szabályai. A rendelet 15–16. és 19. §-a, valamint 2. és 7. melléklete részletesen szabályozza ezeket a követelményeket.
- Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK): a természetes gyógytényezőkkel, köztük a gyógyvizekkel kapcsolatos hivatalos szakmai tájékoztatások és nyilvántartások.
