Kézenfekvőnek tűnik: ha a vendégszobába csak karácsonykor alszik valaki, vagy csak néhanapján, akkor minek fűteni októbertől márciusig? Elzárod a termosztátfejet, becsukod az ajtót, és a gázszámla majd megköszöni, sőt még jelentőset spórolsz is rajta. A német fogyasztóvédelem energiatanácsadói szerint ez a számítás azonban ritkán jön ki úgy, ahogy elképzeljük.
Egy szoba ugyanis nem elszigetelt doboz. Ha az egyik helyiség 10-12 fokra hűl, a mellette lévők pedig 21 fokosak, a meleg a falakon, a födémen és az ajtó résein keresztül folyamatosan átáramlik a hidegebb oldalra. A belső falak általában nincsenek szigetelve, így a fűtött szobák radiátorai részben a vendégszobát is fűtik, csak éppen kerülőúton.
Akkor nem lehet spórolni rajta?
Spórolni ezen is lehet, csak nem a teljes elzárással. Norbert Endres, a bajor fogyasztóvédelmi központ energiaszakértője arra figyelmeztet, hogy ha csak egy szobát fűtünk, az nem jelent automatikusan megtakarítást, mert a fűtetlen helyiségek falai és mennyezete kihűl. Ezeket később, ha mégis fűteni kell, sokkal több energiával lehet csak újra átmelegíteni.
Hogy pontosan mennyivel jársz rosszabbul, arra nincs általános szám. Függ a ház szigetelésétől, attól, hány külső fala van a szobának, és mennyire hideg a tél. Az viszont biztos, hogy az elzárt radiátorral nem annyit spórolsz, amennyit az a radiátor korábban fogyasztott.
A nagyobb gond a pára
A pénznél fontosabb a penész. A lakásban főzéstől, fürdéstől, lélegzéstől folyamatosan keletkezik pára. A meleg levegő sok nedvességet tud megtartani, és ha átjut a hideg szobába, ott lehűl, a pára pedig kicsapódik a leghidegebb felületeken: a külső fal sarkaiban, az ablak mellett, a szekrény mögött.
A Baumit magyarországi tájékoztatója is arra hívja fel a figyelmet, hogy télen a fal felülete mindig hidegebb a szoba levegőjénél, és a pára a hőhidaknál csapódik ki. A német szakemberek szerint ha két szoba között 5 foknál nagyobb a különbség, a hidegebben megnő a penész kockázata. Ezért tartják fontosnak, hogy a ritkán használt szoba ajtaja csukva maradjon, és ne a lakás többi részéből próbáld kifűteni.
Hány fok legyen benne?
A német fogyasztóvédelem azt javasolja, hogy a lakóterek és hálószobák, kifejezetten a ritkán használtak is, legalább 16 fokosak legyenek. Az ista magyarországi tanácsai között is az szerepel, hogy a vendégszobának nem kell olyan melegnek lennie, mint a nappalinak, és alváshoz a 16 fok egészséges.
A termosztatikus fejeken viszont nincsenek fokok, csak számok. A német Öko-Test összesítése alapján a 2-es állás nagyjából 16 fokot jelent, a hópehely pedig csak 7 fokot, ez a fagyvédelem. A vendégszobának tehát a 2-es a megfelelő, nem a hópehely. A fagyvédelmi állás arra jó, hogy a cső ne fagyjon el, a falak és a bútorok kihűlését nem akadályozza meg. Hasonló a helyzet az éjszakai termosztát-beállításnál is: a túl erős letekerés ott sem hozza azt a megtakarítást, amit sokan várnak.
Ha mégis spórolni szeretnél
Néhány dolog tényleg csökkenti a vendégszoba fogyasztását, a fal kihűlése nélkül:
- Állítsd a termosztátfejet 2-esre, és hagyd ott egész télen.
- Tartsd csukva az ajtót, hogy ne a nappali meleg, párás levegője jusson be.
- Naponta pár percre nyiss ablakot teljesen, ne bukóra hagyd.
- A bútorokat told el néhány centire a külső faltól, hogy mögöttük is járjon a levegő.
- Ha vendég érkezik, már egy-két nappal előtte tekerd feljebb, mert a hideg falak lassan melegszenek át.
A német környezetvédelmi hivatal a páratartalmat is figyelni javasolja, 40-60 százalék az ideális. Egy olcsó páramérő a vendégszobában hamar megmutatja, ha baj van.
Források: verbraucherzentrale-niedersachsen.de, utopia.de
