Ugrás a tartalomra
AjánlóMi van a Föld legmélyebb lyukának a mélyén?›
Érdekességek

Ezért nincs kerítés sok amerikai előkert körül

Szerző: Sz. József· Publikálva: 2026.11.10. 05:17 5 perc
Ezért nincs kerítés sok amerikai előkert körül

Az amerikai kertvárosi előkertet eredetileg nem a tulajdonosnak szánták, hanem az utcának. Egy 1920-as évekbeli kerttervező szerint az amerikai pázsitot arra tervezték, hogy az utcáról csodálják, ezt Michael Pollan amerikai író idézi a pázsitról szóló esszéjében. Számunkra szinte elképzelhetetlen, hogy ne legyen kerítés a kertünk körül.

Hirdetés

Ebből a gondolatból született az a látvány, amely sok európait meglep: a házak előtt kerítés nélküli gyep húzódik, és a telkek határa szinte észrevétlenül olvad egymásba.

Ez is érdekelhetKirúgták az olasz séfet, mert nem volt hajlandó ananászt tenni a pizzára

A disznók miatt kellett a léckerítés

A Pacific Horticulture kertészeti folyóirat cikke szerint az amerikai kertek jelképévé vált fehér léckerítés eredetileg azért állt, hogy az utcán szabadon kóborló disznókat kint tartsa.

Amikor a helyi rendeletek megtiltották a háziállatok szabad kóborlását, a kerítések elhanyagolttá váltak. A lap szerint ez ellenreakciót váltott ki, és a kerítések helyett a parkszerű, nyitott előkert lett a divat. A tájépítészek a 19. század végén már kifejezetten a kerítés nélküli előkertet ajánlották.

Egy 1870-es könyv, amely ellenezte a kerítést

Pollan szerint a nyitott előkert legnagyobb hírverője Frank J. Scott volt, aki 1870-ben adta ki The Art of Beautifying Suburban Home Grounds című könyvét. Scott a kertvárosi telkek szépítéséről írt, és önzőnek tartotta, ha valaki elzárja a kertjét a szomszédok elől.

  • Scott szerint a gondosan nyírt pázsit a kert legfontosabb szépségeleme.
  • A cserjéket a ház falához ültette, hogy ne takarják el a gyepet.
  • Pollan szerint a közös, kerítés nélküli tájban a fűnyírás afféle polgári kötelességgé vált.

A 19. századi amerikai kerttervezők a kerítést önzőnek tartották, a nyitott előkertet pedig a közösség részének.

Hirdetés

Riverside, Olmsted kertvárosa

Frederick Law Olmsted és Calvert Vaux 1869-ben készítette el az Illinois állambeli Riverside tervét Chicago mellett. A Popular Science összefoglalója szerint Olmsted a házakat 30 lábbal, vagyis körülbelül 9 méterrel az úttól hátrébb helyezte, rövidre nyírt gyep és két fa mögé.

Olmsted terve a település 1875-ös megalakulása után is érvényben maradt, a Riverside tájépítészeti körzet 1970 óta nemzeti történelmi emlékhely. A Smithsonian könyvtárainak kiállítása szerint a 20. századi kertvárosok egybefüggő, kerítés nélküli pázsitjai egyedülállóan amerikai jelenségnek számítanak.

Mit enged a helyi szabályozás

A kerítésekről az Egyesült Államokban jellemzően helyi szinten döntenek a városok és a lakóközösségek. A michigani Bay City előírásai szerint például az előkertben legfeljebb négy láb, azaz körülbelül 1,2 méter magas lehet a kerítés, a hátsó és oldalsó kertben hat láb, vagyis nagyjából 1,8 méter. Drótfonatos kerítés az előkertben nem állhat.

Sok amerikai városban az előkertben jóval alacsonyabb kerítés engedélyezett, mint a hátsó kertben.

Lakóközösségek, amelyek a kerítésről is döntenek

A szabályozás másik szintje a lakóközösség, angolul homeowners association, röviden HOA. A Community Associations Institute kutatási alapítványa szerint 2025-ben nagyjából 373 ezer ilyen közösség működött az Egyesült Államokban, körülbelül 78,1 millió lakóval, és a lakásállomány 35,2 százaléka tartozott valamelyikhez.

Ezek a közösségek saját alapszabályt követnek. A marylandi Montgomery megyében egy 2007-es döntés a Severn Run lakóközösség szabályait idézi: ott a kerítés nem nyúlhat a ház homlokvonala elé, legfeljebb 6 láb magas lehet, és drótkerítés nem építhető. Az ügyben a lakóközösség az engedély nélkül épített kerítés lebontását követelte, a döntőbizottság végül a tulajdonosoknak adott igazat, mert a környéken hasonló kerítést már engedélyeztek.

Hirdetés

Mit jelent ez magyar szemmel

Itthon a telek utcai határán álló kerítés a megszokott, a kerítés magasságát és jellegét jellemzően a települések helyi építési szabályzata határozza meg. A magyar kertekben a kerítés a magánszféra része, és erre ma is sokféle megoldás van, például a lamellás kerítés, amely a stílust és az intimitást is szolgálja.

A nyitott előkertnek ára van: Pollan szerint az amerikai előkert túl nyilvános ahhoz, hogy a család ott töltse az idejét, ezért az élet a hátsó kertbe húzódott. Hogy mennyire fontos a takarás, azt jól mutatja egy hazai történet egy modern házról, ahol a lakók a kíváncsi szomszédok miatt úgy érezték magukat, mint a halak az akváriumban. A gyep helyzete is változik, sokan arról írnak, hogy eltűnik a magyar kertekből a hagyományos pázsit.

Az amerikai kerítés nélküli előkert tehát egy 150 éves kertépítészeti eszme, amelyet ma szabályok tartanak életben.

Források: Harvard Design Magazine (Michael Pollan), Pacific Horticulture

Hirdetés
Megosztás Facebookon

Friss

Ez is érdekelhet