Novembertől márciusig szinte minden otthonban ott van egy tál narancs vagy egy háló mandarin, a szaloncukor mellé pedig a Mikulás-csomagba is jut belőle. Annyira megszoktuk őket, hogy ritkán gondolunk bele, honnan jöttek, és miért néznek ki úgy, ahogy.
Pedig a két gyümölcs mögött meglepően kalandos történet áll, a génektől a szavakon át a bolti polcok trükkjéig. Kilenc olyan dolgot szedtünk össze, amin mi is meglepődtünk, amikor utánajártunk.
Ez is érdekelhetEzért nem húzzák be esténként a függönyt a hollandok1. A narancs nem önálló vadon termő faj, hanem keverék
A citrusfélék családfája jóval bonyolultabb, mint gondolnánk. Egy 2018-ban a Nature folyóiratban megjelent nagy genetikai vizsgálat szerint a termesztett citrusok többsége néhány ősi faj keveredéséből jött létre: ilyen a mandarin, a pomelo és a cédrátcitrom. A keserű narancs például pomelo és mandarin hibridje, a citrom keserű narancs és cédrátcitrom keveréke, a grapefruit pedig pomeló és édes narancs utóda.
Az édes narancs eredete ennél is kuszább, de benne is a mandarin és a pomelo öröksége keveredik. A legmeglepőbb megállapítás az volt, hogy a tíz megvizsgált édesnarancs-fajta mind ugyanabból az egy genomból származik, csak apró mutációkban különböznek egymástól. A boltban kapható különféle narancsok tehát genetikailag szinte testvérek.
2. A zöld narancs is lehet teljesen érett
A narancs héja nem attól lesz narancssárga, hogy beérik, hanem a hideg éjszakáktól. A meleg nappalok után a hűvös éjszakák bontják le a héjban a zöld klorofillt, és ekkor tűnnek elő a narancssárga festékanyagok. A trópusi, egész évben meleg vidékeken ezért sok érett narancs zöld vagy sárgászöld marad: egy brazil kutatás szerint az ottani termőterületek többségén nincs elég hideg a szép színhez, és a narancs csak halványsárga lesz.
Még furcsább a visszazöldülés. A Kaliforniai Egyetem növényvédelmi útmutatója szerint ha a nyári Valencia-narancs sokáig a fán marad, a nyári melegben a héjába visszatér a klorofill, és újra zöldes lesz, a gyümölcs belseje közben édes és lédús marad. A boltba szánt narancsot ezért a csomagolóüzemekben gyakran etilénnel kezelik, hogy egyenletesebb, narancssárgább legyen a színe. A héj színe tehát keveset árul el, a jó narancsot a súlyáról és a héja tapintásáról ismered meg, ahogy azt az édes narancs kiválasztásáról szóló írásunkban leírtuk.
3. Minden köldökös narancs egyetlen brazil fa klónja
A köldökös narancs kis „köldöke” valójában egy második, apró, visszafejlődött ikergyümölcs a narancs alján. Ez a furcsaság egy mutációnak köszönhető, amely a Kaliforniai Egyetem riverside-i citrusgyűjteményének leírása szerint 1810 és 1820 között jelent meg egy fán a brazíliai Bahia közelében.
A mutáns narancsnak nincs magja, ezért magról nem lehet szaporítani, csak oltással. Emiatt a ma kapható köldökös narancsok gyakorlatilag mind ugyanannak az egy fának a klónjai. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium 1873-ban küldött két csemetét belőle a kaliforniai Riverside-ba, Eliza Tibbets kertjébe, és ezekből indult az egész kaliforniai narancstermesztés. Az egyik eredeti fa ma is áll Riverside egyik útkereszteződésében, kerítéssel védve.
A riverside-i „szülőfa” 1873 óta áll, és a világ köldökös narancsainak nagy része az ő ágaiból oltott fákon terem.
4. Előbb volt a gyümölcs, utána a szín
Az angolban az „orange” szót előbb használták a gyümölcsre, és csak később a színre. Az első ismert feljegyzés, ahol színnévként szerepel, 1502-ből való, egy Tudor Margitnak vásárolt ruha leírásából. Előtte az óangol a narancssárgát egyszerűen „sárgásvörösnek” hívta.
A magyarban is látszik ez a sorrend: a narancssárga összetett szó maga is a gyümölcsre utal, ugyanúgy, ahogy a citromsárga a citromra.
5. A „narancs” szavunk több ezer kilométert utazott
A szó vándorútja Indiából indult: a szanszkrit nāraṅga a perzsán és az arabon át jutott el a mediterrán nyelvekbe, a spanyol naranja ma is őrzi az eredeti hangzást. Hogy a magyarba honnan érkezett, azon a nyelvészek is vitatkoznak. A régóta elfogadott nézet szerint olasz nyelvjárásból vettük át, Vig István, az ELTE nyelvésze viszont egy 2021-es tanulmányában amellett érvel, hogy a horvát naranča a legvalószínűbb forrás, mert hangalakja és a kereskedelmi kapcsolatok is ezt támasztják alá.
A szomszédaink közül többen egészen más úton nevezték el. Az orosz apelszin és a svéd apelsin például „kínai almát” jelent, mert a gyümölcs Kína felől érkezett hozzájuk.
6. A mandarin kínai hivatalnokokról kapta a nevét, de a szó nem kínai
A mandarin szó eredetileg a császári Kína hivatalnokait jelentette, a portugál kereskedők nevezték így őket. A szó azonban nem kínai: a Merriam-Webster szótár szerint a portugál mandarim a maláj mĕntĕri, végső soron a szanszkrit mantrin, azaz tanácsadó szóból ered. A gyümölcsre az angolban 1771 óta használják, és az etimológiai szótárak szerint valószínűleg azért, mert a színe a hivatalnokok ruhájára emlékeztetett.
Ugyanez a szó lett a kínai hivatalos nyelv európai neve is, a kínaiak maguk viszont egészen másképp hívják a nyelvüket. Így a mandarin, a narancshoz hasonlóan, több nyelven és kontinensen át jutott el a gyümölcsöstálunkig.
7. A klementint egy algériai árvaház kertjében találták
A mag nélküli, könnyen hámozható klementin története egy Oran melletti faluban, Misserghinben kezdődik. Az ottani árvaház kertjét Clément testvér, polgári nevén Vital Rodier francia szerzetes gondozta. A legelterjedtebb változat szerint egy tövisbokrok között magától kinőtt fa termése tűnt fel neki, és erről oltott tovább. Louis Trabut botanikus 1902-ben írt róla a francia Revue Horticole folyóiratban, és a gyümölcsöt a szerzetes tiszteletére nevezték el.
Kapcsolódó cikkeink
A klementin genetikailag mandarin és édes narancs keveréke, ezért édesebb, mint sok régi mandarinfajta, és a magja is jellemzően hiányzik. Hogy a boltban melyik háló mandarin lesz a legédesebb, arra a savanyú mandarin kiszűréséről szóló cikkünkben adtunk egyszerű próbát.
8. A piros háló szándékosan piros
A narancsot és a mandarint szinte mindig piros, a citromot sárga vagy zöld hálóban árulják. Ez nem díszítés, hanem színtrükk. A szem a háló színét összemossa a gyümölcs színével, ezért a piros hálóban a narancs élénkebbnek, érettebbnek tűnik, mint amilyen. A jelenséget a kutatók a Perception tudományos folyóiratban is leírták, „konfetti-illúziónak” nevezik.
A citrom ugyanezért kerül sárga vagy zöld hálóba: piros hálóban narancssárgásnak hatna. Egy egyszerű házi próba: tegyél egy citromot az üres piros mandarinhálóba, és máris másnak látod a színét. Vásárláskor ezért hajtsd félre a hálót, és a gyümölcs valódi színét nézd, mielőtt a kosárba teszed.
9. A Valencia-narancs nevét Spanyolországról kapta, de a kaliforniai Valencia városát róla nevezték el
A legismertebb léfacsaró narancs, a Valencia hiába viseli a spanyol város nevét, a fajta Kaliforniában lett híres. A legelterjedtebb változat szerint William Wolfskill kaliforniai gazda nevezte el így a 19. században, a spanyol Valencia édes narancsainak hírneve miatt, de a fajta pontos eredetéről a források eltérnek: egyes leírások szerint az Azori-szigetekről hozták be 1865-ben. Az viszont biztos, hogy a dél-kaliforniai Valencia települést már a narancsról nevezték el, nem fordítva.
A Valencia nyáron érik, a köldökös narancs télen, ezért télen inkább a köldökös és más téli fajták kerülnek a polcra. Ha szívesen kísérleteznél citrusfélével otthon is, a szobai citrusoknál a téli fény és a radiátor közelsége számít a legtöbbet, ahogy azt a novemberben levélhullató szobai citromfáról írtuk.
