Aki szeret ablak mellett ülni, annak egyszer biztosan feltűnt: felszállás után, amikor az ember unalmában a felhőket nézi, a plexi alsó részén ott egy tűszúrásnyi lyuk. Elsőre úgy néz ki, mintha valaki megfúrta volna, vagy mintha az ablak megrepedt volna. Sokan ilyenkor kicsit meg is ijednek.
Tartalomjegyzék
Nincs ok az aggodalomra. Ez a lyuk szándékosan került oda, és minden utasszállító gép ablakán megtalálható. A pilóták és a karbantartók breather hole vagy bleed hole néven emlegetik, magyarul leginkább szellőzőnyílásnak vagy kiegyenlítő furatnak lehetne nevezni.
Nem egy, hanem három réteg van előtted
A titok ott kezdődik, hogy amit ablaknak látunk, az valójában egy többrétegű szerkezet. A Time magazin által idézett Mark Vanhoenacker pilóta szerint van egy külső, egy középső és egy belső tábla. A lyuk a középsőn van.
| Réteg | Hol van? | Mi a dolga? |
|---|---|---|
| Külső tábla | A gép burkolatával egy síkban | Ez viseli a kabin és a külső levegő közti nyomáskülönbség terhét |
| Középső tábla | A kettő között, ebben van a lyuk | Tartalék: ha a külső megsérülne, ez veszi át a szerepét |
| Belső tábla | Ezt érinted meg, ha nekidőlsz | Védőréteg, hogy az utasok ne karcolják, ne nyomják a teherhordó rétegeket |
A belső, vékony műanyag lapot tehát nyugodtan meg lehet kocogtatni, azzal semmit nem tartasz a helyén. A komoly munkát a mögötte lévő két tábla végzi.
Miért kell egy lyuk a középső rétegbe?
Utazómagasságban, nagyjából 10-12 kilométeren kint olyan ritka a levegő, hogy abban nem lehetne lélegezni. A gép ezért túlnyomást tart a kabinban: a Wikipedia összefoglalója szerint a kabinmagasság utasszállítókon jellemzően 1800-2400 méternek felel meg, a Boeing 787-en például 1800 méternek. A belső és a külső nyomás közti különbség 540-650 hektopascal körül van.
Hogy ez mennyi? Egy négyzetméterre számolva ez nagyjából 5,5-6,6 tonnányi erőnek felel meg. Egy átlagos, kb. 25×35 centis ablakra így durván 450-600 kilónyi nyomóerő jut. Ezt a terhet kell valakinek viselnie.
A kis lyuk arra jó, hogy a belső tér és a két tábla közötti rés nyomása kiegyenlítődjön. Így a középső tábla két oldalán ugyanakkora a nyomás, tehát ő szinte pihen, a teljes terhet a külső tábla kapja. Ha valaha a külső réteg megsérülne, a középső friss, addig terheletlen tartalékként tud belépni. Ha mindkét tábla egyszerre dolgozna, egy esetleges hiba mindkettőt meggyengíthetné.
A másik haszna: nem párásodik be
Odakint mínusz 50 fok körüli hideg is lehet, bent szobahőmérséklet és emberek kilélegzett párája. Ha a két tábla közti légrés zárt lenne, a nedvesség lecsapódna, jégvirágok nőnének, és a kilátásnak lőttek volna. A furaton át a nedves levegő ki tud cserélődni, így az ablak legtöbbször tiszta marad. Aki látott már télen belülről bepárásodott, dupla üvegezésű régi ablakot, pontosan tudja, miről van szó.
És miért kerek az ablak?
Ha már az ablaknál tartunk: a lekerekített forma is biztonsági okból terjedt el. Az 1950-es években a de Havilland Comet, a világ első sugárhajtású utasszállítója, több tragikus balesetet szenvedett. A vizsgálat kimutatta, hogy a szinte szögletes ablakok éles sarkainál fáradásos repedések indultak. Azóta a repülőgép ablakok sarka mindig lekerekített, mert így a feszültség egyenletesen oszlik el. Érdekes párhuzam: a hétköznapi tárgyakon is gyakran rejtőzik egy apró részlet, aminek komoly funkciója van, ahogy a ruhacsipeszen lévő két lyuk is.
Amit legközelebb megfigyelhetsz az ablaknál
- A lyuk többnyire a középső tábla alsó részén van, nézd meg ferdén, akkor jobban látszik.
- Ha nagyon hideg a külső levegő, a lyuk körül néha apró jégkristályok jelennek meg. Ez normális.
- A belső plexit ne kaparászd és ne nyomd. Nem veszélyes, de a karcok miatt a légitársaságok rendszeresen cserélik.
- Ha repülés előtt csomagolsz, ezt a papírlapos trükköt a bőröndhöz is kipróbálhatod.
Szóval legközelebb, ha valaki a szomszéd ülésen aggódva mutat rá, megnyugtathatod: ez a kis lyuk dolgozik azért, hogy te nyugodtan nézhesd a felhőket.
Források: Time, Wikipedia: Cabin pressurization
