A gyökérzöldségek, értékes tápanyagokat rejtenek, pontosan emiatt is javasolt a konyhakertben helyet találni számukra. Elengedhetetlen alapanyagai a magyar konyhának, emellett a legtöbbjük kiválóan tárolható, így a téli vitaminpótlásban is jelentős szerepük van.
Minden, amit a gyökérzöldségekről tudni érdemes
Botanikai értelemben a gyökérzöldségek olyan növények, amelyeknek a megvastagodott, módosult gyökereit vagy hipokotilját (a szár és a gyökér közötti részét) fogyasztjuk. Ezek a föld alatt található módosult gyökerek a növény számára energiaraktárként szolgálnak, nekünk pedig szénhidrát-, vitamin- és ásványianyag-forrást biztosítanak. Mivel a gyökerek a föld alatt fejlődnek ki, így termesztésükkor a siker mindenképpen a talaj szerkezetén múlik és annak tápanyag ellátottságán.
A talaj szerkezete meghatározó
Amennyiben a kertben gyökérzöldségeket szeretnénk termeszteni , az első és legfontosabb lépés a talaj megfelelő előkészítése.A gyökérzöldségek mindegyike a laza, mélyrétegű, homokos vagy középkötött talajt részesítik előnyben. Ha a talaj túl köves vagy kötött, akkor a répa könnyen elágazik, a retek pedig eldeformálódik. A gyökérzöldségek azonban nem szeretik a frissen trágyázott földet, így azt sokkal korábban el kell végezni. Ugyanis a túlzott nitrogén hatására csak hatalmas lombot növesztenek, de a gyökérzet elvékonyodik, és még a kórokozók is hamarabb megtámadják. A legjobb, ha olyan ágyásba kerülnek, ami már az előző évben volt trágyázva.
A konyhakert elengedhetetlen gyökérzöldségei
A sárgarépa az egyik legnépszerűbb zöldség a gyökérzöldségek között. Vetését kora tavasszal megkezdhetjük, amint a talaj megmunkálásra alkalmas már. A korai fajták tenyészideje rövid, 70-90 nap, ezeket friss fogyasztásra ajánlott elvetni. A késői fajták amik már téli tárolásra is alkalmasak,azoknak 120-150 napra is szükségük van a teljes kifejlődéshez.
A sárgarépa számára fontos a napsütés és a meleg, valamint a rendszeres, de mérsékelt öntözés is. A petrezselyem a második leggyakrabban nevelt gyökérzöldség, amelynek több változata is ismert. A levélpetrezselyem nem képez konyhai szempontból értékelhető gyökere, ezt csak a levelei miatt ültessük el. A gyökérpetrezselyem termesztése azonban a répához képest már egy kicsit bonyolultabb.
A petrezselyem magok csírázása lassú és bizonytalan, ez 3-4 hétig is eltarthat, amíg az első kis zöld hajtások megjelennek. A petrezselyem tenyészideje hosszabb a répáénál, nagyjából 150-180 nap. Fontos azzal is tisztában lenni, hogy a petrezselyem sokkal vízigényesebb, mint a sárgarépa, így több öntözést igényel.
Pasztinák és cékla
A pasztinák: kinézetre nagyon hasonlít a petrezselyemhez, de íze sokkal édesebb, diósabb, emellett pedig még egy jóval ellenállóbb növény is.A pasztinák teljesen télálló, amit a földben lehet hagyni. Ugyanis a fagy és a hideg időhatására csak még édesebbé válik mert a benne lévő keményítő cukorrá alakul. Vetése márciusban ajánlott, hiszen tenyészideje elég hosszú, 160-200 nap.
A cékla: az egyik leghálásabb gyökérzöldség mind közül, ugyanis nemcsak a gumója, de a fiatal levelei is alkalmasak fogyasztásra. Április közepétől ajánlott a vetése, és viszonylag gyorsan, 90-110 nap alatt már szedhető és fogyasztható. Fontos számára biztosítani a káliumban gazdag talajt, ugyanis ennek köszönhetően lesz mélyvörös színe és édes az íze. javasolt szakaszosan, heti-kétheti rendszerességgel elvetni július közepéig, így ugyanis az egész idényben, mindig friss céklánk lehet.
Retek
A retek: egy igazán gyorsan növő gyökérzöldség, azonban fontos különbséget tenni a típusai között. A hónapos retek a legelső tavasszal, ugyanis már márciusban elvethető és akár 30-40 nap alatt szedhetővé is válik. Nagyon gyorsan felmagzik és fásodik a meleg beköszöntével, így ennek a nyári termesztése nem javasolt. Helyette vethető például a jégcsapretek, ugyanis ez a fajta jól bírja a meleget, azonban tenyészideje is hosszabb, 50-70 nap. A téli retek típusok közül a legismertebb a fekete retek. Ezt csak július-augusztusban kell elvetni, és betakarítás után kiválóan tárolható például egy hűvös pincében a következő tavaszig.
Tarlórépa és karórépa
A tarlórépa: nagyon régről ismert gyökérzöldség, ugyanis régen a gabona betakarítása után, a „tarlóba” vetették el, másodvetésként. Rendkívül gyors növekedésű, már 60-80 nap után betakarítható, így augusztusi vetéssel is bőséges termést biztosít számunkra ősszel. Íze enyhén csípős.
A karórépa: viszonylag hosszú tenyészidejű 120-140 nap, viszont megéri kivárni, mert sokkal jobban eltartható és táplálóbb is, mint a tarlórépa. Sárgás húsa főzve édeskés, kiváló pürékhez vagy ragukhoz sűrítőanyagként.
Zeller és feketegyökér
A zeller : egy különleges aromájú fűszer is amellett, hogy zöldségnövény. Van levél-, szár-, és gumós zeller, aminek a megvastagodott szárgumóját esszük, nem a gyökerét. A gumózellert februárban kell elvetni beltéren, mert 180-210 napra van szüksége a fejlődéshez. Kiültetés után rengeteg vizet és tápanyagot igényel.
Betakarítás és tárolás
A gyökérzöldségek nagy része akkor a legjobb, ha közvetlenül a fagyok előtt szedjük fel őket. A mikor kihúzzuk a földből akkor a lombját ne tőből vágjuk le, hanem hagyjuk meg 1-2 centisre, hiszen így a zöldség nem szárad ki olyan gyorsan. A tároláshoz a legjobb a hűvös, de fagymentes pince és a nedves homok, amely megőrzi a gyökerek rugalmasságát és vitamintartalmát akár egész télen át.
