Bármelyik virágkereskedésben, vagy nagyobb kertészeti áruházakban kapható zsákos virágföld. Viszont akinek sok növénye van, esetében a vásárolt virágföld igazán sokba kerülhet. Azonban van egy igazán jó hírünk számukra, ugyanis földkeveréket házilag is lehet készíteni, mutatjuk is hogyan, és miből!.
Más összetételű talajra van szükségük az egyes növényeknek. A földkeverékek alkotóelemei és tápanyagai gazdagítják a talajt, vagy fizikai tulajdonságaiknak köszönhetően a víz és levegőgazdálkodásban játszanak szerepet. A talaj tulajdonságai kimondottan fontosok, mert abból veszi fel az összes növény a számára szükséges tápanyagokat.
A kerti föld sokkal nehezebben, cserélhető, javítható
A kertben található talajt csak részben szokták, tudják feljavítani, hiszen a teljes talajcsere jelentős költséggel jár. Szobanövények esetén, vagy a cserépben tartott fűszer- és gyógynövények, valamint a zöldségek palántanevelése során alkalmazott földdel sokkal szerencsésebbek vagyunk. Ugyanis ezek nem akkora mérettel rendelkeznek, amelyekhez ne tudnánk a megfelelő talajkeveréket előállítani. A növényeink számára optimális földkeveréket azonban könnyen, házilag is előállíthatjuk. Mutatjuk is, hogy miből készíthető el házilag az ideális földkeverék.
1. Perlitből
A perlit önmagában szaporító közegként használt ásványi kőzet. A perlitet hőkezelésnek vetik alá, ennek során a szerkezete megváltozik. Szemcsemérete nagyon kicsi így kertészeti célokra igazán megfelelő, de emellett a még apróbb változatait az építőiparban is előszeretettel használják. Dugványok gyökereztetésekor tisztán alkalmazható a perlit, ugyanis a vízfelvevő-képessége tökéletes. Földkeverékhez hozzákeverve a legnagyobb előnye az, hogy szemcseméretének köszönhetően nem engedi tömörödni a talajt, így biztosítja, hogy az levegős és jól szellőző maradjon. Emellett első felhasználásakor a perlit nem tartalmaz gyommagokat, fertőzésektől és kártevőktől mentes, és semleges kémhatású.
2. Tőzegből
A tőzeg nem más mint a mocsaras területek elhalt növényzetének maradványa. A tőzeg az állandó vízzel való érintettség miatt nem érintkezhetett levegővel, így az a levegőtlen körülmények miatt csak részben bomlik le. A tőzeg kémhatása savanyú (3-5 pH), így elősegíti a növények tápanyag felvételét, hiszen többségük enyhén savas közegben érzi legjobban magát. A tőzeg tehát a virágföld keverékek egyik legfontosabb alkotóeleme, hiszen a talaj víztartó-képességét fokozzák, mert eredeti tömegüknek akár tízszeresét is képesek vízből magukba szívni, és azt ott eltárolni. Hátrányuk is van, méghozzá az, hogy a légszáraz tőzeg benedvesítése sok időt és vizet vesz igénybe.
3. Folyami homokból és kavicsból
A tisztított folyami homok a földkeverékek egyik legkiválóbb lazító-eleme. Önagában azonban még szaporító-közegként is kimondottan jól használható. A homoknak a levegőkapacitása jó, azonban a vízmegtartó tartó képessége igen csekély. A folyami kavicsokat(kisebbeket) a földkeverékben inkább csak lazításra, a cserepek tetején díszítésre, a cserép aljába helyezve pedig vízelvezetőként használhatjuk, ami segít megelőzni a gyökerek rothadását.
3. Lombföldből
A lombföldek az erdők alján képződnek, méghozzá az évről-évre lehulló lombból.Kimondható róla, hogy gyakorlatilag az otthon készült komposzt található megfelelője. Ennek begyűjtésekor az erdő talajáról előbb távolítsuk el a száraz avart. Néhány centiméterrel lejjebb már annyira lebomlott a lomb, hogy a levelek már szinte szétmálltak, így innen könnyedén begyűjthető. A bükkösökből például kiváló minőségű, tápanyagokban gazdag, enyhén savas kémhatású talaj gyűjthető. A komposztálás során már különféle trágyákat és perlitet vagy homokot is keverhetünk a készülő talajunkhoz, így pozitívan befolyásolhatjuk annak hatékonyságát.
4. Trágyaföldből
A trágyaföldek közül a leginkább ajánlott a marhatrágya-föld, ám jelentősége napjainkra nagymértékben lecsökkent. Ennek oka, hogy a nagyüzemekben a szalmaalmos tartási technológiát már alig alkalmazzák. Az itt tartott állatok trágyájába ezért különféle fertőtlenítő vegyszerek keveredhetnek, így azok kertészeti felhasználásra már nem alkalmasak.Az extenzíven, természetközeli módszerekkel tartott állatok trágyája is csak akkor használható fel, ha szagtalan, morzsalékos szerkezetű, a benne található alom már teljese szétesett. A baromfitrágya alkalmazása is lehetséges a földkeverékek készítésekor, ám figyelni kell ez esetben, mert túlzott foszfor tartalommal rendelkezik, ami ártalmas lehet egyes növények számára.
Földkeverékek készítése házilag
A fenti összetevőkből többféle módon állíthatunk össze a növényeinknek megfelelő földkeverékeket. A lombföldek, komposztok, trágyaföldek a lebomló szerves anyagaiknak köszönhetően rendkívül sok és fontos tápanyagokat tartalmaznak. A tőzegre, a homokra és a perlitre ez nem igaz. Abban az esetben tehát amikor az elkészített keverék tőzeget, homokot, vagy perlitet tartalmaz nagyobb részeben, akkor műtrágyákkal vagy tápoldattal kell dúsítani a földet.
A tápoldatozás egyik legnagyobb előnye az, hogy azonnal felvehető formában, oldott állapotban kerül felhasználásra. A növények tápanyagigénye függ a növény fajától, életkorától, életszakaszától, és az évszaktól, valamint a tartási körülményektől is. A növények foszforszükséglete csírázáskor megugrik, majd a hajtásnövekedésekor nitrogén túlsúlyos tápoldatra kell átváltani. Virágzáskor újra a foszforigény lesz a meghatározó, terméséréskor pedig káliumra. E három fő tápanyag mellett azonban folyamatosan igénylik a talajban felvehető állapotban lévő mikroelemek jelenlétét is növényeink!
