Az autó fogyasztását hajlamosak vagyunk adottságként kezelni. Ha a fedélzeti számítógép 7,5 vagy 8 litert mutat száz kilométerenként, könnyű arra gondolni, hogy ilyen az autó, ezen pedig legfeljebb egy kisebb vagy modernebb modellre váltással lehet változtatni.
Pedig a valóságban ugyanaz az autó jelentősen eltérő fogyasztást produkálhat attól függően, hogyan és milyen körülmények között használják. A vezetési stílus, a sebesség, a guminyomás, a felesleges rakomány, a tetőbox, a rövid utak és még az is számíthat, mennyire figyelünk előre a forgalomban.
Csodamódszer nincs, és néhány apró változtatástól sem fog egyik napról a másikra megfeleződni a benzinszámla. Ha azonban több takarékos szokást egyszerre alkalmazunk, hosszabb távon már komoly különbség alakulhat ki.
1. Ne gyorsíts feleslegesen, ha néhány másodperc múlva úgyis fékezned kell
Az egyik legnagyobb pazarlás a hétköznapi közlekedésben a folyamatos erős gyorsítás és fékezés.
Tipikus helyzet, amikor zöldre vált a lámpa, valaki lendületesen felgyorsít 50 km/órára, majd 200 méterrel később erősen fékez, mert a következő lámpa már piros. A mögötte haladó sofőr közben nyugodtabban gyorsított, időben észrevette a piros jelzést, elvette a gázt, és fokozatosan lassított. Végül mindketten ugyanott várakoznak.
A különbség az, hogy az első autó több üzemanyagot használt fel arra, hogy mozgási energiát állítson elő, amelynek jelentős részét aztán a fékeken keresztül hővé alakította.
Az amerikai energiaügyi minisztérium adatai szerint az agresszív vezetés – például az erős gyorsítás, a nagy sebesség és a hirtelen fékezések – jelentősen ronthatja az üzemanyag-hatékonyságot. A közölt adatok szerint autópályán 15–30 százalékos, sűrű, megállásokkal tarkított forgalomban pedig bizonyos körülmények között 10–40 százalékos különbség is kialakulhat.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden autós pontosan ennyit spórolhat. A lényeg inkább az, hogy a vezetési stílusnak meglepően nagy szerepe lehet a fogyasztásban.
A takarékos vezetéshez ráadásul nem kell csigalassúsággal elindulni a lámpától. Sokkal fontosabb az egyenletes gyorsítás és az, hogy messzire nézzünk előre.
2. Autópályán már néhány tíz km/óra különbség is sokat számíthat
Városi közlekedésben a gyorsítások és lassítások jelentik az egyik legfontosabb tényezőt, autópályán azonban egy másik ellenfél válik meghatározóvá: a légellenállás.
Ahogy nő a sebesség, egyre több energiára van szükség ahhoz, hogy az autó áttolja magát a levegőn. Emiatt a fogyasztás nagy sebességnél gyorsan emelkedhet.
Az amerikai energiaügyi minisztérium által ismertetett egyik vizsgálatban 74 könnyű jármű fogyasztását elemezték különböző sebességeknél. A vizsgált járműveknél körülbelül 129 km/órás tempónál átlagosan mintegy 27 százalékkal rosszabb üzemanyag-hatékonyságot mértek, mint nagyjából 97 km/óránál.
Ez nem azt jelenti, hogy minden autónál pontosan ekkora lesz a különbség. Egy alacsony, áramvonalas személyautó, egy magas SUV és egy dobozszerű kisbusz egészen eltérően viselkedhet. A szél, a gumiabroncsok, a terhelés és az útviszonyok szintén befolyásolják az eredményt.
A tendencia azonban egyértelmű: nagyobb autópályás sebességnél általában több üzemanyagra van szükség ugyanannak a távolságnak a megtételéhez.
Ha tehát nem számít az a néhány perc különbség, a mérsékeltebb tempó az egyik legegyszerűbb módja lehet a fogyasztás csökkentésének.
3. A guminyomást nem csak akkor kell ellenőrizni, amikor már laposnak látszik a kerék
A gumiabroncsok nyomása könnyen feledésbe merül. A modern autók jelentős részében ugyan már figyelmeztető rendszer jelzi a problémát, de nem érdemes megvárni, amíg felvillan a lámpa.
A túl alacsony nyomás növeli a gördülési ellenállást. Egyszerűen fogalmazva: az autónak több energiára van szüksége ahhoz, hogy haladjon.
Az amerikai energiaügyi adatok szerint a megfelelő guminyomás fenntartása átlagosan körülbelül 0,6 százalékos fogyasztásjavulást eredményezhet, egyes esetekben pedig a különbség elérheti a 3 százalékot.
Ez első hallásra nem tűnik soknak, de itt nem csak az üzemanyagról van szó. A helyes guminyomás az abroncs megfelelő kopása és az autó biztonságos viselkedése miatt is fontos.
Arra is érdemes figyelni, hogy nem az abroncs oldalán feltüntetett maximális nyomásértéket kell követni. Az autó gyártója által meghatározott érték az irányadó, amely általában a vezetőoldali ajtó környékén, esetenként a tanksapka fedelén vagy a kezelési útmutatóban található.
A nyomást lehetőleg hideg gumiabroncsokon érdemes ellenőrizni.
4. Nézd meg, mi minden utazik hónapok óta a csomagtartódban
Ha valaki régóta nem pakolta ki teljesen az autóját, érdekes dolgokat találhat a csomagtartó mélyén.
Szerszámosláda, ásványvizes palackok, régi alkatrészek, kempingszékek, gyerekjátékok, sportfelszerelések vagy akár hónapok óta feleslegesen hordott téli kellékek is összegyűlhetnek.
Természetesen néhány kilogramm miatt nem fog látványosan megugrani a fogyasztás. Ha azonban rendszeresen több tíz kilogrammnyi olyan terhet viszünk magunkkal, amelyre nincs szükségünk, akkor az autó minden egyes gyorsításnál ezt a plusztömeget is mozgatja.
A hatás főként városi közlekedésnél jelentkezhet, ahol újra és újra fel kell gyorsítani az autót.
Nem arról van szó, hogy minden egyes grammot ki kell dobni. A kötelező vagy biztonsági felszerelések természetesen maradjanak az autóban. A fél éve érintetlenül heverő, nehéz tárgyakat azonban érdemes kipakolni.
5. A tetőbox sokkal többe kerülhet, mint gondolnád – még akkor is, amikor üres
A csomagtartóban lévő pluszsúlynál autópályán sokszor fontosabb az, amit az autó tetejére szerelünk.
A tetőbox, a kerékpártartó és más tetőre helyezett felszerelés rontja az autó aerodinamikáját. Minél gyorsabban haladunk, annál nagyobb lehet ennek a jelentősége.
Az amerikai energiaügyi minisztérium egyik útmutatója szerint a tetőn szállított rakomány által okozott extra légellenállás autópályás körülmények között akár 25 százalékkal is ronthatja az üzemanyag-hatékonyságot. A tényleges érték természetesen az autó, a sebesség, valamint a felszerelés méretének és formájának függvénye.
Ha tehát nyaralni indulunk, és szükségünk van a tetőboxra, használjuk nyugodtan. Annak viszont kevés értelme van, hogy az üres doboz még novemberben is az autó tetején legyen, mert augusztusban nem volt kedvünk leszerelni.
Hasonló a helyzet a tetőcsomagtartó keresztrúdjaival is. Ezek hatása rendszerint kisebb, de ha hónapokig nincs rájuk szükség, érdemes lehet levenni őket.
6. A hosszú alapjáratozás szó szerint elégetett pénz
Ha a motor jár, de az autó nem halad, akkor a pillanatnyi fogyasztásunk kilométerre vetítve nem túl kedvező: üzemanyagot használunk, miközben egyetlen métert sem jutunk előre.
Az amerikai energiaügyi minisztérium szerint egy személyautó motorja a méretétől és a kiegészítő berendezések használatától függően óránként nagyjából 0,95–1,9 liter üzemanyagot is elfogyaszthat alapjáraton.
Ez nem jelenti azt, hogy minden piros lámpánál le kell állítani egy hagyományos autót. A modern start-stop rendszerek ezt eleve automatikusan kezelik, ahol a gyártó megfelelőnek ítéli.
A hosszú, teljesen felesleges alapjáratozás viszont más kérdés.
Télen még mindig sokan úgy gondolják, hogy hidegindítás után hosszú perceken keresztül helyben kell melegíteni a motort. Modern autóknál általában nincs szükség hosszadalmas alapjárati melegítésre. Sok esetben rövid várakozás után kíméletesen el lehet indulni, és a motor menet közben gyorsabban eléri az üzemi hőmérsékletét.
Az adott típusnál természetesen mindig a gyártó előírása az irányadó.
A „kíméletesen” pedig fontos szó: hideg motorral nem célszerű azonnal nagy fordulatszámon vagy nagy terheléssel közlekedni.
7. A sok rövid út meglepően sok üzemanyagot emészthet fel
„Csak leszaladok a boltba.”
„Csak két kilométer.”
„Öt perc alatt megjárom.”
Ezekből az utakból azonban egy héten könnyen összejöhet tíz vagy húsz is.
A hideg motor nem ugyanolyan körülmények között működik, mint amikor már elérte az üzemi hőmérsékletét. Hideg időben pedig ehhez társulhat a hátsó ablak fűtése, a ventilátor, az ülésfűtés, a világítás és más fogyasztók használata.
Mire az autó eléri az ideális üzemi állapotát, lehet, hogy már meg is érkeztünk.
Ezért sokszor érdemes a rövid utakat összeszervezni.
Ha boltba, gyógyszertárba és egy másik üzletbe is el kell mennünk, gazdaságosabb lehet egyetlen hosszabb körben elintézni mindent, mint három külön alkalommal hideg motorral elindulni.
Ez ráadásul időt is megtakaríthat.
8. Nem feltétlenül kell kikapcsolni a klímát ahhoz, hogy kevesebbet fogyasszon az autó
Az egyik klasszikus üzemanyag-spórolási tanács szerint nyáron ki kell kapcsolni a légkondicionálót, és le kell húzni az ablakot.
A helyzet ennél bonyolultabb.
A klímaberendezés működtetése valóban energiát igényel, így belső égésű autóknál növelheti a fogyasztást. Városi, alacsony sebességű közlekedésnél ezért bizonyos helyzetekben valóban takarékosabb lehet az ablak lehúzása.
Nagyobb sebességnél azonban megjelenik egy másik probléma. A lehúzott ablakok rontják az autó aerodinamikáját, így növelik a légellenállást.
Autópályán ezért nem feltétlenül az a leggazdaságosabb, ha kikapcsoljuk a klímát és teljesen lehúzott ablakokkal haladunk.
Van ennél egyszerűbb módszer is.
Ha az autó egész délután a tűző napon állt, induláskor érdemes rövid időre kiszellőztetni. Így a bent rekedt rendkívül forró levegő távozik, és a klímának már kisebb hőterheléssel kell megbirkóznia.
És persze nem szükséges 18 fokos hűtőkamrát csinálni az utastérből, amikor odakint 35 fok van.
9. Használd ki a lendületet – de ne üresben gurulj
A takarékos vezetés egyik legfontosabb része az, hogy ne csak az előttünk haladó autót figyeljük.
Ha messziről látjuk, hogy a lámpa piros, nincs értelme az utolsó pillanatig gyorsítani, majd nagyot fékezni. Elég lehet korábban elvenni a gázt, és hagyni, hogy az autó fokozatosan veszítsen a sebességéből.
Modern, befecskendezéses belső égésű motoroknál motorféküzemben bizonyos körülmények között a vezérlés akár teljesen megszüntetheti az üzemanyag befecskendezését.
Ezért a régi tanács, miszerint „tedd üresbe, úgy kevesebbet fogyaszt”, modern autóknál nem feltétlenül igaz.
Ráadásul az üresben gurítás biztonsági szempontból sem jó általános módszer, hiszen kisebb kontrollunk marad az autó felett, és szükség esetén a motorfék sem áll rendelkezésünkre.
A cél tehát nem az, hogy minden lejtőn trükközzünk a váltóval. Inkább az, hogy előrelátóan közlekedjünk, és minél kevesebb energiát pazaroljunk el felesleges gyorsításokra.
10. Ha hirtelen sokkal többet fogyaszt az autó, annak műszaki oka is lehet
Tegyük fel, hogy évek óta ugyanazzal az autóval járunk ugyanazon az útvonalon. Korábban 6,8–7 liter között alakult az átlag, most viszont tartósan 8 liter feletti értéket látunk.
Ha a használati körülmények nem változtak jelentősen, érdemes megvizsgálni az autót is.
A túl alacsony guminyomás mellett bizonyos motorvezérlési vagy érzékelőhibák, gyújtási problémák, egy rosszul működő termosztát, egyes fékhibák vagy más műszaki problémák is növelhetik a fogyasztást.
A megfelelő karbantartás tehát nemcsak azért fontos, hogy az autó ne hagyjon ott bennünket az út szélén.
Természetesen nem kell minden kisebb fogyasztásváltozásnál szervizbe rohanni. Télen önmagában is magasabb lehet az átlag, ahogy a rövid utak, az erős szembeszél, a téli abroncsok, az eső, a hó, a nagyobb terhelés vagy akár a megváltozott útvonal is módosíthatja a fogyasztást.
Ha azonban hosszabb időn keresztül és megmagyarázhatatlanul magasabb értéket látunk, annak már érdemes utánajárni.
Mennyi pénzt jelenthet már fél liter különbség is?
A fél liter száz kilométerenként elsőre jelentéktelennek tűnhet.
Nézzünk azonban egy egyszerű példát.
Tegyük fel, hogy évente 15 000 kilométert autózunk, az autónk pedig átlagosan 7,5 litert fogyaszt 100 kilométeren.
Ebben az esetben az éves üzemanyag-fogyasztás:
15 000 / 100 × 7,5 = 1125 liter.
Ha néhány változtatással sikerül 7 literre csökkenteni az átlagot, akkor:
15 000 / 100 × 7 = 1050 liter.
Ez már 75 liter megtakarítás egyetlen év alatt.
Ha pedig az átlagfogyasztást egy teljes literrel, 7,5-ről 6,5 literre sikerülne mérsékelni, ugyanezen futásteljesítmény mellett 150 literrel kevesebb üzemanyagra lenne szükség.
Hogy ez pontosan hány forint, az természetesen attól függ, mennyibe kerül éppen a benzin vagy a gázolaj.
A lényeg azonban jól látható. Néhány deciliter különbség egyetlen száz kilométeres úton szinte jelentéktelennek tűnik, évi több tízezer kilométernél azonban már komoly mennyiséggé adódhat össze.
Nem kell megszállottan spórolni
Van egy fontos szabály, amely minden üzemanyag-takarékossági tanácsnál előrébb való: a biztonság.
Nem érdemes veszélyesen lassan gyorsítani, a forgalmat akadályozni, lejtőn üresbe kapcsolni vagy a biztonság rovására néhány deciliter üzemanyagot megtakarítani.
A valóban hasznos módszerek ennél sokkal egyszerűbbek.
Egyenletesebb vezetés, előrelátás, észszerű sebesség, megfelelő guminyomás, a felesleges tetőbox és rakomány eltávolítása, kevesebb szükségtelen alapjárat, az utak jobb megszervezése és a megfelelő műszaki állapot.
Ezek külön-külön talán nem tűnnek világmegváltó trükknek. Együtt azonban már észrevehető különbséget jelenthetnek.
Ráadásul több módszer nemcsak a benzinkútnál hozhat megtakarítást. Az egyenletesebb vezetés kevésbé terhelheti a fékeket és a gumikat, a megfelelő guminyomás segítheti az abroncsok egyenletes kopását, az előrelátóbb vezetési stílus pedig a közlekedést is nyugodtabbá és biztonságosabbá teheti.
Végül tehát nem egy titkos kapcsolót kell keresni az autóban, amelytől hirtelen eltűnik két liter a fogyasztásból. Sokkal inkább a hétköznapi szokásokon múlik, hogy ugyanazzal az autóval mennyi üzemanyagot használunk el egy év alatt.
Források
U.S. Department of Energy – Alternative Fuels Data Center, U.S. Department of Energy – Fuel Economy and Speed, U.S. Department of Energy – Tips for Your Tank, U.S. Department of Energy – Energy Saver Guide, U.S. Department of Energy – Gas-Saving Tips
