Ilyenkor év elején a komposztálás a hideg miatt kissé lelassulhat, de néhány egyszerű módszer elvégzésével újra beindíthatóvá válik a lebomlás. Cikkünkben eláruljuk, hogyan gyorsítható felez a folyamat és azt is, hogy csináld.
Ebben a hideg téli időszakban a komposzt is téli álmot alszik, ugyanis a hideg időjárás lelassítja a biológiai folyamatokat. Mégis, ha tudatosan odafigyelünk pár meghatározó dologra, azzal nagyon jelentősen felgyorsítható a komposzt újbóli érése. Ennek a törődésnek köszönhetően már kora tavasszal érett, tápanyagban gazdag komposzttal javíthatjuk fel a talaj szerkezetét. Legyen szó háztartási komposztálásról vagy gazdasági szervesanyag-kezelésről, ez a mostani időszak kiváló lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a tavaszi talajerő-utánpótlás időben használhatóvá váljon.
A komposztálás folyamata igen bonyolult hiszen egy összetett biológiai lebontási folyamat megy végbe ilyenkor. Komposztáláskor baktériumok, gombák és más mikroorganizmusok alakítják át a szerves hulladékot, humusszá. Ezek a mikrobák azonban a tartósan melegebb ( 10–40 °C közötti hőmérsékleten) lépnek működésbe. Viszont télen amikor a hőmérséklet tartósan 10 °C alatt van, az aktivitásuk jelentősen csökken. Amikor fagypont alatti a hőmérséklet akkor teljesen leáll.
Ilyenkor:
- a komposzthalom belső része is kihűl, különösen abban az esetben ha kisebb méretű a komposzt.
- a benne található nedvesség jéggé fagyhat, így a mikroorganizmusok nem tudnak aktivizálódni,
- a zöld, nitrogénban gazdag anyagok mennyisége csökken,
- a komposzthalom levegőtlenné válik,akkor mindenképp ha nem forgatjuk át.
1. A komposzt nedvesen tartása
A komposzt megfelelő”működéséhez elengedhetetlen a nedvesség fenntartása, ugyanis ezdöntő szerepet játszik a mikrobiális aktivitásban. Amennyiben ez a közeg túl szárazzá válik, akkor a bomlás is lelassul. Amikor viszont túl nedves, akkor oxigénhiányos lesz és ez minden esetben rothadó folyamatot indít el.
Februárban már heti rendszerességgel ellenőrizni kell a komposzt nedvességét. A legegyszerűbb módszer erre az ha a tenyerünkkel összenyomunk egy adag komposztot. Amennyiben az összenyomott anyagból csak néhány csepp víz keletkezik akkor kijelenthető, hogy nedvességtartalma teljesen megfelelő. Viszont ha ez a marék komposzt porlik, akkor mindenképp javasolt megöntözni. Kerüljük el a túlöntözést, mert az anaerob környezet kellemetlen szagokat és a benne található tápanyagokban problémákat okozhat.
2. Levegőzés biztosítása, forgatással
Amikor valamit komposztálunk annak az erjedése során a mikroorganizmusok oxigént használnak fel. Ha a komposzthalom túl tömörré válik vagy túlnedvesedik, a levegő kiszorul belőle aminek következtében a lebomlás lelassul. A tél végével fontos átforgatnunk a komposztot, mert ekkor a külső, hidegebb rétegeket belülre, a belső, melegebb részeket pedig kívülre forgatjuk:
- így oxigént juttathatunk ezáltal a mélyebb rétegekbe,
- kiegyenlítjük a hőmérsékletet a külső és belő rétegek között,
- és felgyorsíthatjuk a mikrobák aktivitást.
3. Zöld és barna anyagok arányának fenntartása
A komposztálás akkor válik igazán hatékonnyá ha biztosítjuk számára a megfelelő C:N (szén–nitrogén) arányt.
Zöld anyagok: konyhai hulladék, friss növényi részek, kávézacc, ezek ugyanis nitrogénben gazdago.
Barna anyagok: avar, szalma, aprított ágak pedig kiváló szénforrásként szolgálnak.
Télen általában túlsúlyba kerülnek a barna anyagok, ami lassítja a lebomlást. Ezért fontos a :konyhai hulladékok biztosítása:
- zöldség- és gyümölcsmaradékok,
- tojáshéj,
- kávézacc,
- kisebb mennyiségű friss növényi hulladék.
Az ideális arány nagyjából 1 rész zöld és 2 rész barna anyag.
4. Megfelelő szigetelés
Februárban az időjárás váltakozása még komoly hőingadozást okozhat a komposzthalomban. Ennek következtében lecsökken, bomlási folyamat. Ezért nem csupán a takarás ténye, hanem a tudatos hőgazdálkodás is kulcskérdés a téli komposztálás során.
A hőmegőrzés mellett a hőtermelés fokozására is figyelmet kel,l fordítani. Ha februárban friss, nitrogénben gazdag anyagot – például aprított zöldhulladékot vagy trágyát – keverünk a kupac belsejébe, az aktiválja a mikroorganizmusokat, ami hőfelszabadulással jár. Ez a biológiai hőtermelés kimondottan segíti a komposzt felmelegedését, így a lebomlás nem áll le teljesen..
5. Mikrobiológiai anyagok biztosítása
Amennyiben a komposztálási folyamat lelassult vagy teljesen leállt, a mikrobiológiai indítók bevetése hatékony beavatkozást biztosít. Fontos viszont tudatosan választanunk: a jó minőségű mikrobiológiai készítmények nem csupán „baktériumkeverékek”, hanem célzottan összeállított törzseket tartalmaznak, amelyek mindegyike a szerves komponensek bontásáért felelős.
Nem árt tisztában lenni azzal, hogy a mikrobiológiai készítmények csak megfelelő körülmények között válnak hatékonnyá.. Ha a komposzt túl száraz, túl nedves vagy levegőtlen, a hozzáadott mikroorganizmusok ne fognak tudni megfelelően működni. Ezért az indítók alkalmazását követően biztosítsunk számára nedvességet és levegőt.
A rendszeresen kijuttatott érett komposzt:
- megnöveli a talaj szervesanyag-tartalmát,
- javítja a talaj szerkezetét,
- fokozza a vízbefogadó és vízmegtartó képességet,
- csökkenti az erózió és a tápanyag-kimosódás kockázatát,
- elősegíti a hasznos talajban található mikroorganizmusok szaporodását.
A humuszban gazdag talaj sokkal stabilabb pH-értéket biztosít, aminek hatására javul a tápanyagok felszívódása. Ez környezetvédelmi szempontból kimondottan nagy jelentőséggel bír, ugyanis jelentős mértékben visszaszorítja a nitrogén-kimosódást és az üvegházhatású gázok kibocsátását. Felelősségteljesen tehetünk ezzel az eljárással a talaj egészségéért. A szerves hulladék komposztálása és visszaforgatása a talajba létrehoz ugyanis egy körforgásos gazdálkodást,amivel csökkenthető a hulladéklerakók terhelése.
Ezek a dolgok miatt fontos már februárban tudatosan odafigyelni a komposzt kezelésére, amivel nemcsak a lebomlás gyorsító fel, hanem a talajéletet, a növények ellenálló képességét és a termésbiztonságot is erősítjük. A téli komposztálás tehát lehetséges, csak sokk
