Én azt tanultam otthon, amikor édesanyámmal és mamámmal főztünk a konyhában, hogy az edényre rá kell rakni a fedőt, így ugyanis sokkal hamarabb felforr benne ezáltal az étel, vagy víz. A fedőn található apró lyukról viszont sosem esett szó, hogy miért van ott. Ez mint utólag kiderült utat enged a gőznek, hogy az ne a fedőt emelgesse fel miközben forr benne az étel.
Forrás közben a víz fölött folyamatosan gőz keletkezik, és ez a fedő alatt gyűlik össze. A hagyományos fedő nem zár légmentesen, a saját súlyával fekszik az edényen. Egy német edényszaküzlet, a Butch tájékoztatója szerint a fedő enyhe lötyögése szándékos, nem hiba, hiszen a gőznek valahol távoznia kell.
Milyen feladatot lát el a lyuk?
A Snopes tényellenőrző oldal gyártókat kérdezett meg erről. A Hamilton Beach válasza alapján a lyuk arra szolgál, hogy a felesleges gőz eltávozzon, és ne gyűljön fel az edényben. Az OXO ügyfélszolgálata három dolgot sorolt fel: a nyílás kiengedi a gőz egy részét, emellett megakadályozza a fedő zörgését, és kiegyenlíti a légnyomást ami a forrás közben jelentkezik.
Mi történik akkor, ha betömjük?
A gőz akkor is kijut, csak éppen nem a lyukon keresztül, hanem máshol. Ha a lyuk el van tömve, a fedő alatt addig nő a nyomás, amíg a gőz meg nem emeli a fedő szélét, kiszökik, majd a fedő visszacsapódik. Ez az ismerős zörgés az, amit a lyuk megelőz ha nincs betömve. Egy amerikai edényalkatrész-forgalmazó, a Revere Ware Parts is azzal magyarázza a lyukat, hogy nem hagyja zörögni a fedőt.
Miért szívódik rá a fedő a lábasra?
Ez a betömött vagy lyuk nélküli fedő másik kellemetlensége. Amikor a gőz a fedő alatt lehűl, visszaalakul vízzé, a belső nyomás lecsökken, és a külső levegő nyomása rászorítja a fedőt az edényre. A Takeout konyhai magazin így írja le a jelenséget, a lyuk pedig épp ezt a nyomáskülönbséget engedi kiegyenlíteni.
Ha mégis megtörtént, az Anolon edénygyártó azt javasolja, hogy tedd vissza az edényt pár percre alacsony lángra, és edényfogóval tartva emeld le a fedőt, a melegítés általában feloldja a vákuumot. A Takeout egy figyelmeztetést is hozzátesz: forró fedőt ne tegyél üveg főzőlapra, mert az alatta keletkező vákuum megrepesztheti az üveget.
Van, amikor nincs lyuk a fedőn?
A kuktánál a fedő szándékosan szorosan zár, ott a nyomás maga a cél, és a gőz a szelepen át távozik az edényből, am mikor forr benne az étel. A hagyományos, lyuk nélküli fedők is működnek csak az esetükben a gőz a perem alatt szökik ki. A lyuk tehát kényelmi megoldás, nem biztonsági alkatrész, de ha a fedődön van, nem javasolt betömni.
Lehet spórolni a fedő használatával főzéskor?
A Vattenfall energiaszolgáltató számítása alapján villanytűzhelyen a lefedett edény körülbelül 30 százalék energiát takarít meg. Az Arkansasi Egyetem kutatói, T. J. Hager és R. Morawicki 2013-ban a Food Policy folyóiratban áttekintették a háztartási főzés energiafogyasztását; a Yale Egyetem környezetvédelmi szemléje ennek alapján azt írja, hogy a fedő használata akár nyolcadára is csökkentheti a felhasznált energiát. A két szám azért tér el ennyire, mert a megtakarítás attól függ, mennyi ideig főzöl, és mennyi víz van az edényben. Ugyanebben az áttekintésben szerepel, hogy egy gondos szakács ugyanazon a tűzhelyen nagyjából feleannyi energiával főz, mint egy figyelmetlen.
A lyukas fedő tehát hozzájárul a spóroláshoz, miközben a gőz egy kis része távozik ezen keresztül, viszont a hő nagy része bent marad. Forraláshoz és lassú főzéshez maradjon rajta a fedő, a lyukat azonban mindig hagyd szabadon.
Források: snopes.com, environment-review.yale.edu, vattenfall.de, anolon.com
