Régen nagyszüleink idejében a szódásüveg megszokott volt. Azonban felkerültek a polcra, amikor a házhoz szállított szódát felváltotta a bolti palack és az otthoni patronnal alkalmazható szódásszifon. Amikor ősszel rendet raknak a pincében, mert érkezik nemsokára a téli tüzelő, akkor egyszer csak előkerülnek ezek az üvegek, amiket akkor eltettünk. És felmerül a kérdés, hogy mit tegyünk velük, kidobjuk, eladjuk, vagy esetleg megtartsuk?
Az őszinte válasz az, hogy a legtöbbjük nem ér semmit, így azoktól meg lehet szabadulni. Egy hazai aukciósház árverésein a feliratos, régi szikvízgyári üvegek kikiáltási ára jellemzően 2200 és 8000 forint között mozog. Egy nemzetközi online aukción két spanyol, piros szifonos üveg összesen 3 euróért, nagyjából 1100 forintért kelt el. A pincében álló üvegek közül azonban lehet olyan ami ennél jóval többet érhet.
A szódásüveg nem hungarikum
A szódáról gyakran mondják, hogy hungarikum, és ez igaz, de pontosítani kell. A Hungarikumok Gyűjteményében a szikvíz szerepel, az agrár- és élelmiszergazdasági kategóriában, 2013 óta. Maga a szódásszifon, mint tárgy, nem önálló hungarikum.
A szikvíz magyar története Jedlik Ányoshoz kötődik. A bencés tanár 1826-ban, Győrbe kerülése után kezdett foglalkozni a mesterséges ásványvíz előállításával, mert elégedetlen volt a lovas kocsin szállított forrásvíz minőségével. 1829-ben írta le, hogyan lehet kénsavból és krétából, márványból vagy hamuból szén-dioxidot fejleszteni és vízben elnyeletni, 1841 szeptemberében pedig Budapesten, a magyar orvosok és természetvizsgálók második nagygyűlésén ismertette az eljárást. A Hungarikumok Gyűjteménye leírása alapján 1841-ben épült fel Pest-Budán az első szikvízüzem az ő tervei nyomán.
A régi üvegeken rengeteg különböző név, város és évszám szerepel, ami jól jelzi, hogy a szódát sokáig helyi szikvízgyárak és kisiparosok töltötték. A budapesti Tomory Lajos Múzeum gyűjteményében például egy 1930 körüli, színtelen üveg őrzi az „Özv. Lindmayer Pálné Szikvízgyára Budapest” maratott feliratot. A budaörsi helytörténeti múzeumban egy dorogházai szódás, Varga József nevét viselő üveg áll, ón menetes fejjel, alumínium szifonnal és bakelit dugóval.
Melyik szódásüveg ér valamit?
Egy hazai online régiségpiactér szódásüveg-kategóriájában több mint ötszáz hirdetés fut. Az árak nagy többsége a 4000 és 20 000 forint közötti sávba esik: ennyiért kínálják a falusi és kisvárosi szódások nevét viselő palackokat. Egy 1938-as tordasi vagy egy 1943-as ménfőcsanaki darab 8000 forint körül mozog, egy egyszerű csepeli üveg 3500 forint.
A drágább darabok mögött jellemzően ugyanazok a tulajdonságok állnak:
- Az egyik a szín: egy tatai, uránzöld üveget 22 000, egy savval maratott, fél literes kéket 40 000, egy antik kéket 65 000 forintért hirdetnek.
- A másik a különleges méret: a kis, 2 decis antik üvegeknél 45 000 és 85 000 forintos árakat is látni.
- A harmadik a szokatlan eredet vagy felirat: egy „Nem Nem Soha!” feliratú antik literes üveg ára 119 990 forint, egy gyógyszertárból származó régi darabé 280 000 forint, egy Párizsban készült, fémhálós, dupla gömbű Art Deco szifoné 176 000 forint.
A tényleges eladási árról a hazai aukciók adnak jobb képet. Ott az is látszik, hogy a ritkább darabokra nagyobb a verseny: egy kispesti kék szódásüvegre, jelzett ón szódafejjel, egy 8000 forintos kikiáltási árú tételben tizenhét ajánlat érkezett, és egy színezett, talpán csorbás budapesti Unió-üvegre is tizenegy. Az egyszerű, átlátszó feliratos üvegekre ezzel szemben volt, hogy egyetlen ajánlat jött, vagy egy sem.
Fotózás és hirdetés előtt mit kell megnézni az üvegen?
A feliratot és a fejet nézd meg először. A maratott vagy domború betűs szódásnév, a település és az évszám mind segít beazonosítani a darabot, és a gyűjtő ezek alapján keres. Az ép üveg és az eredeti, jelzett fém fej a hirdetésekben is külön kiemelt érv, a talpon lévő kis csorbát pedig a komolyabb eladók feltüntetik. Ha több üveg is van, ne egyben add el őket a legolcsóbb áron, mert lehet köztük egy színes vagy szokatlan méretű, ami egymagában többet hoz, mint a többi együtt.
Hasonló a helyzet a régi magnókazetták esetében is, ahol a kupacból egy-egy ritka darab viszi az árat.
Források: hungarikum.hu, library.hungaricana.hu, museum-digital.org, welovebudapest.com
