Évszázados mediterrán trükk segít a kánikula elleni küzdelemben: a görög építészet egyszerű, mégis rendkívül hatékony módszerével sokkal hűvösebben tartható a lakás a legforróbb nyári napokon is.
Amikor a nyári kánikulában a tűző nap órákon keresztül éri az épületek falait és ablakait, sok otthon már kora délelőtt elviselhetetlenül felmelegszik. A görög szigeteken, például Santorinin vagy Mykonoson azonban évszázadok óta egy rendkívül egyszerű építészeti trükkre támaszkodnak a forróság ellen, amely mögött jóval több rejlik puszta esztétikánál.
A szikrázóan fehérre meszelt falak működése a fizika alapjaira épül: a világos felületek a napsugárzás jelentős részét visszaverik, miközben a sötétebb homlokzatok jóval több energiát nyelnek el és erősebben felmelegszenek.
Mat Santamouris, a University of New South Wales görög származású energiaügyi szakértője szerint a fehérre festett felületek hőmérséklete forró napokon akár 15–20 Celsius-fokkal is alacsonyabb lehet a sötétebb felületekénél. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a nappaliban automatikusan 20 fokkal alacsonyabb lesz a hőmérséklet. A módszer lényege sokkal inkább az, hogy kevesebb hő jusson be az épület szerkezetébe.
A hagyományos görög szigetlakások ráadásul vastag falakkal épültek, amelyek csak lassan melegszenek át. Ezek egyfajta hőtároló pufferként működnek, és segítenek abban, hogy napközben kellemesebb maradjon a belső klíma.
Ezért számít annyit a fehér fal
A görög házak falai a nappali órákban valóságos pajzsként védik a belső tereket. Mivel a világos homlokzat a napsugárzás jelentős részét visszaveri, a falazat kevésbé forrósodik fel, mint egy sötétebb felület.
Ehhez társulnak a hagyományos épületek vastag kőfalai, amelyek hosszú idő alatt veszik át a külső környezet hőjét. Napközben így lassítják a lakás felmelegedését, majd később adják le az összegyűjtött hőt.
Ez az egyik oka annak, hogy egy hagyományos mediterrán kőház belseje még akkor is kellemesebbnek érződhet, amikor odakint már tombol a hőség.
A szűk utcák sem véletlenül ilyenek
A fehér falak azonban csak egy részét jelentik a görög módszernek. A hagyományos településeken az épületek elhelyezkedése és kialakítása is azt szolgálja, hogy minél kevesebb közvetlen napsugárzás jusson a lakásokba.
A legfontosabb megoldások közé tartoznak:
- a világos, gyakran fehérre meszelt homlokzatok,
- a vastag kőfalak,
- a viszonylag kisméretű ablakok,
- a külső zsalugáterek,
- a szűk, árnyékos utcák,
- valamint a közvetlen napsugárzás elleni külső árnyékolás.
A cél minden esetben hasonló: megakadályozni, hogy a napsugárzás felmelegítse az üveget, a padlót, a bútorokat és végül az egész belső teret.
Ajánló: Nem mindegy, hova teszed a ventilátort: ettől akár még melegebb is lehet a lakásban
Így alkalmazhatod itthon a görög módszert
Ha valaki ezek után azonnal fehér festékes vödröt ragadna, érdemes óvatosnak lennie. A modern magyarországi épületek szerkezete és hőszigetelése jelentősen eltér a hagyományos mediterrán kőházakétól.
A korszerű hőszigetelés már önmagában nagymértékben csökkenti a falakon keresztül történő hőáramlást, ezért egy jól szigetelt háznál a homlokzat színének hatása a beltéri hőmérsékletre jóval összetettebb és kisebb lehet.
A görög stratégia legfontosabb tanulsága azonban nálunk is egyszerűen alkalmazható: a hőséget lehetőleg még azelőtt kell megállítani, hogy bejutna a lakásba.
A külső árnyékolás lehet a kulcs
Nyáron ezért különösen fontos lehet a külső árnyékolás. A redőnyök, zsalugáterek és külső rolók már az ablaküveg előtt felfogják a közvetlen napsugárzás jelentős részét, így kevesebb energia jut be a helyiségbe.
Ez lényeges különbség a belső függönyökhöz vagy sötétítőkhöz képest. Ha a napsugárzás már átjutott az üvegen, és felmelegítette a lakás belső felületeit, a keletkező hőt sokkal nehezebb eltávolítani.
A görög módszer tehát nem egyetlen trükkről szól. A világos felületek, az árnyékolás, a megfelelő szellőztetés és az épület hőtároló képessége együtt segíthet abban, hogy a legforróbb napokon is lassabban melegedjen fel az otthon.
via femcafe
