A klasszikus piros zománcedények és a jellegzetes pöttyös bögréket mindenki ismeri, szinte minden magyar háztartásban bejáratott alapkelléknek számítottak az elmúlt évtizedekben. Az is előfordul, hogy ezeket a konyhai darabokat még a nagyszülőktől örököltük meg, és a mai napig rendszeresen használjuk őket. Legyen szó egy kiadós vasárnapi húslevesről, sűrű pörköltről vagy nyári lekvárfőzésről mindig jól jönnek. Most viszont egy patinás fejezet végére érünk: végleg leáll a termelés az EMA-LION Bonyhádi Zománcáru Kft. berkein belül, ami azt jelenti, hogy több mint száz év után elcsendesül az utolsó olyan magyarországi gyár is, amely még a hagyományos eljárásokkal készített zománcozott edényeket.
Több mint egy évszázados múlt van mögötte
A bonyhádi üzem történetének gyökerei egészen 1909-re vezethetőek vissza, amikor Perczel Béla földbirtokos és üzletember megalapította a gyárat. A korai időkben még egyéb apróságok, például játékelemek és dominók jöttek ki a futószalagról, de később a zománcozott táblák, majd a háztartási edények vették át a főszerepet a gyárban. Az 1948-as hullamban államosították a gyárat, és az évtizedek során számos szerkezeti átalakuláson is ment keresztül. Az EMA-LION márkajelzésű termékek végül generációk mindennapjainak váltak szerves részévé: lábasok, mély fazekak, bögrék, praktikus tejforralók és tepsik tömege hagyta el a bonyhádi telephelyet. A népszerűségük kulcsa az átlagfeletti időtállóságukban rejlett. Mivel sok régi darab még évtizedes használat után is kitűnően ellátja a funkcióját, nem meglepő, hogy a bonyhádi márkanév hallatán szinte mindenkinek a nagymamák otthonos konyhája és a finom, házias ízek jutnak az eszébe.
Súlyos pénzügyi gondok
A szomorú döntést a vállalat mélyülő anyagi válsága kényszerítette ki. A Vasas Szakszervezeti Szövetség beszámolója szerint a gyár gazdasági helyzete annyira rossz volt, hogy akadtak olyan alkalmazottak, akik hosszú ideje csak töredékét kapták meg a járandóságuknak, vagy egyáltalán nem jutottak fizetéshez. A felszámolási eljárás egyik legsarkalatosabb pontja most az, hogy mi történik a cég mintegy 150 munkavállalójával. Hiánytalanul rendezni kell ugyanis:
- a felhalmozódott bérhátralékokat,
- a törvényileg járó felmondási időre vonatkozó összegeket,
- valamint a végkielégítéseket. Az érdek képviseletért felelős szakszervezet jelenleg is azon fáradozik, hogy a dolgozók a lehető legtisztességesebb feltételekkel válhassanak meg a vállalattól.
