Ugrás a tartalomra
AjánlóÍgy néz ki belülről egy 90 méter mély kút, egy férfi kötélre között kamerával nézte meg – videó›
Otthon, kert

Hogyan élik túl a halak, ha a kerti tó befagy?

Hogyan élik túl a halak, ha a kerti tó befagy?

Fotó: Sóc Năng Động / Pexels

Amikor egy fagyos, novemberi reggelen a kerti tó vizének felszínén vékony jégréteg alakul ki, és sehol sem látszanak a halak, akkor bizony a legtöbben azt gondolják, hogy fel kell törni a jeget, mert a halak így biztosan megfulladnak. Pedig ez nem így van, és ha így tesznek azzal több kárt lehet okoznak, mint hasznot. Hiszen a halak a jég alatt is tökéletesen megvannak, ha a tó elég mély, és a víz nem fagy le egészen a fenekéig.

Hirdetés

Miért nem fagy le a tó fenékig?

A víznek van egy különleges tulajdonsága: nem a fagypont közelében a legnehezebb, hanem nagyjából 4 fokon. Ősszel, ahogy a felszín lehűl, a hideg víz lesüllyed, és ez addig tart, amíg az egész tó el nem éri a 4 fokot. Ezután a felszínen tovább hűlő víz már könnyebb, fent marad, és ott fagy meg. A jég úszik, és szigetelő takaróként védi az alatta lévő vizet a további lehűléstől. A tó alján így a leghidegebb hetekben is 4 fok körüli víz marad.

Ez is érdekelhetEzért töltik fel földdel a rózsatöveket novemberben

Ehhez azonban valamennyire mélynek kell lennie. Egy sekély díszmedence egy kemény télen akár fenékig is átfagyhat, ezt pedig a halak ennek következtében szinte biztos, hogy nem élik túl. A kerti tavaknak a biztonság teleltetéséhez helyenként egy-másfél méteres mélységűnek kell lennie, ahol a halak a hideg hónapokat tölthetik.

Hirdetés

A víz nagyjából 4 fokon a legnehezebb, ezért a tó alján a leghidegebb hetekben is 4 fok körüli víz marad.

Mit csinálnak a halak a jég alatt?

A halak változó testhőmérsékletű állatok, a testük mindig olyan hideg, mint a víz körülöttük. Ahogy a víz hűl, lelassul az anyagcseréjük, a szívverésük, a mozgásuk. Az aranyhalak és a koik a tó legmélyebb pontjára húzódnak, és ott szinte mozdulatlanul, egyfajta téli nyugalomban vészelik át a hideget. Ilyenkor alig fogyasztanak oxigént, és enni sem esznek.

Ezért kell ősszel fokozatosan abba kell hagyni az etetést. A hazai útmutatók szerint, amikor a tó vize tartósan 10 fok alá hűl, az etetés be is fejezhető, ugyanis ekkor már a halaknak nincs rá szükségük. Az elfogyasztatlan eleség a fenékre süllyed, ott rothadni kezd, és ezzel a téli veszélyt is növeli.

Hirdetés
Videó: VEOL HU / YouTube

Mi okoz valódi veszélyt?

A legtöbb hal télen nem a hidegbe pusztul bele, hanem a fulladásba. A tó alján lebomló levelek, elhalt növényi részek és ételmaradékok gázokat termelnek, amelyek nyáron egyszerűen távoznak a levegőbe. Ha viszont a tavat napokig vagy hetekig összefüggő jég borítja, ezek a gázok a jég alatt rekednek, a víz oxigéntartalma pedig fokozatosan csökken. És ez a tó fenekén telelő békákat is fenyegeti. A tó más lakói közben egészen máshol vészelik át a hideget: arról, hogy hová tűnnek télen a vízisiklók, szintén olvasható nálunk.

Befagyott díszmedence
Befagyott díszmedence. A sekély, kis vízfelületű tavak hűlnek ki és fagynak be a leggyorsabban. Kép: James Allan, Wikimedia Commons, CC BY-SA 2.0, átméretezett változat

léket kell készíteni a jégen

Ez azért fontos, mert a cél az, hogy a jégen mindig maradjon egy kis nyílás, ahol a gázok távozni tudnak.

Ezekre a szabályokra figyeljenek oda:

  • soha ne törjük fel a jeget kalapáccsal, kővel vagy lapáttal, mert az ütések lökéshulláma megsebezheti vagy elpusztíthatja a halakat, a hazai útmutatók szerint a zaj fel is riasztja őket téli nyugalmukból, fóliás tónál pedig a mozgó jég a fóliát is felsértheti (erről egy külön cikkben is írtunk);
  • forró vizet se öntsünk a jégre, mert az a felszín alatti halakat is megégetheti;
  • helyette tegyünk egy forró vízzel teli lábast a jégre, és hagyjuk, hogy lassan átolvassza, ezt szükség esetén naponta megismételhetjük;
  • a tóban hagyott szivattyú lassú üzemben vagy egy úszó jégmentesítő eszköz is nyitva tarthat egy kis területet, a szivattyú azonban mindig jóval a jég alatt legyen;
  • söpörjük le a havat a jégről, hogy a fény lejusson a vízinövényekhez.

A felkészülés azonban már ősszel elkezdődik. A lehullott leveleket jobb kiszedni a tóból, a lankadó vízinövényeket vissza kell vágni, hogy minél kevesebb szerves anyag rothadjon a tó alján télen. Hasonló elven működik a madaraknak kitett itató is: egy egyszerű trükkel áram nélkül is jégmentesen tartható, ami a kertbe járó madaraknak is életmentő lehet a fagyos napokon.

A rendkívüli hidegek idején gyakrabban kell ránézni a tóra. Magyarországon a téli fagyok időnként egészen szélsőségesek is lehetnek: arról, hogy mennyit mértek minden idők leghidegebb éjszakáján, korábban írtunk. Tavasszal a tó vizének pótlására az összegyűjtött esővíz is jól jöhet, ehhez az esővízgyűjtésről szóló összeállításunk ad ötleteket.

Források: Pénzcentrum HelloVidék: Így téliesítsd még időben a kerti tavat (2022), Halászat, 1901 (MTA REAL-J), Froglife: Winterkill, The Conversation: How wildlife in ponds has evolved to survive frozen water (2022), BBC Wildlife: 5 ways you can help wildlife this winter (RSPCA), Hayes Garden World: How to look after your garden pond over winter, Pond and Garden Design: What happens when your pond freezes over?

Hirdetés
Megosztás Facebookon

Friss

Ez is érdekelhet