Egy horvát családi házban egy egyszerű kísérletet csináltak: egy hétig bükkel fűtöttek, a következő héten gyertyánnal. Igyekeztek mindent egyformán tartani, hasonló szárazságú fát, hasonló méretű hasábokat, és ugyanolyan hőmérsékletet a lakásban. A végén meglepődtek, mert az egyik fából érezhetően kevesebb fogyott.
A győztes a gyertyán lett. Lassabban égett, tovább tartotta a parazsat, így ritkábban kellett rátenni. Hogy ez nem csak érzés, azt a magyar fűtőérték-táblázatok is alátámasztják, bár a kép egy kicsit árnyaltabb, mint elsőre gondolnánk.
Mit tapasztaltak a két héten?
- Bükk: a jól kiszárított bükk könnyen begyulladt, szép, egyenletes lánggal égett, és a mindennapi fűtésre teljesen megfelelt.
- Gyertyán: lassabban fogyott, és sokkal tovább izzott a parázs, ezért nem kellett olyan gyakran utánatenni.
A cikk írója maga is elismeri, hogy ez nem laboratóriumi mérés volt. A kinti hőmérséklet, a szél és az is számít, ki hogyan rakja a tüzet. A tendencia viszont egyértelmű volt.
Mit mondanak a számok?
A Magyar Mezőgazdaság összesítése szerint így alakul néhány gyakori tűzifa fűtőértéke:
| Fafaj | Fűtőérték kilogrammonként | Fűtőérték köbméterenként |
|---|---|---|
| Gyertyán | 16 696 kJ/kg | 13 190 MJ/m³ |
| Bükk | 18 419 kJ/kg | 12 525 MJ/m³ |
| Akác | 18 617 kJ/kg | 13 590 MJ/m³ |
| Tölgy | 17 858 kJ/kg | 11 608 MJ/m³ |
Itt jön a csavar. Kilogrammra vetítve a bükk ad több hőt, köbméterre vetítve viszont a gyertyán, nagyjából 5 százalékkal. Ennek oka, hogy a gyertyán sűrűbb, nehezebb fa, egy köbméterbe több anyag fér belőle. A kályhába pedig nem kilót, hanem hasábot teszünk, és a tűzifát is többnyire térfogatra vesszük. Ezért tűnt úgy a horvát kísérletben, hogy a gyertyánból kevesebb fogy.
A táblázatból az is látszik, hogy az akác még a gyertyánnál is jobb köbméterenként, a tölgy pedig a négy közül a leggyengébb.
A szárazság fontosabb, mint a fafaj
Mindkét forrás ugyanarra jut: a fa nedvességtartalma sokkal többet számít, mint hogy bükk vagy gyertyán. A horvát cikk szerint a tűzifa akkor jó, ha 20 százaléknál kevesebb nedvességet tartalmaz. A Magyar Mezőgazdaság szerint fedett, száraz, jól szellőző helyen a levegőn száradó fa ideális esetben 12-15 százalékig is leszárad.
Egy jól kiszárított bükk tehát többet ér, mint egy nyers gyertyán, bármit mondjon is a táblázat. A nedves fa energiájának egy része a víz elpárologtatására megy el, a kéményben pedig több korom és kátrány rakódik le.
Melyiket válaszd?
- Ha kandallód vagy kályhád van, és szereted, ha éjszakára is marad parázs, a gyertyán a jobb választás.
- Ha gyorsan akarsz meleget, és könnyen gyújtható fát keresel, a bükk tökéletes.
- A bükk hajlamos a gombásodásra, ezért különösen száraz, szellős helyen tárold.
- Bármelyiket veszed, kérdezd meg, mikor vágták, és nézd meg, nincs-e repedés a bütüjén, ami a száradás jele.
Hogy mivel ne gyújts be soha, arról a kéményseprők is figyelmeztetnek. A kályha hamujának pedig a kertben is hasznát veheted. Van, aki egészen máshogy oldja meg a fűtést: egy szerb gazda szalmabálával fűt 230 négyzetmétert.
via podravski.hr
