Amikor a fűtésszámlákról beszélünk, a legtöbben gázban, tűzifában vagy pelletben gondolkodunk. Janko Turičan, egy Ópazova (Stara Pazova) környéki gazda egészen másképp oldotta meg. A 230 négyzetméteres ingatlanát egész télen nagyjából 100 euróból, kb. 37 ezer forintból fűti. Se fát, se pelletet nem vesz. A szerb Bizportal mutatta be a megoldását.
Tartalomjegyzék
Mit fűt és mivel?
Az ingatlan összesen nagyjából 230 négyzetméter, ebből 180 lakótér, a többi garázs és melléképület. Bent egész télen kb. 21,5 fok van. A titok a szója szalmája, amit Janko a saját földjén termel. A szójaszalmát bálákba préseli, és egy erre átalakított kazánban egész bálákat éget el.
A rendszer három része
- Átalakított kazán. Egész, préselt bálák befogadására alkalmas. Több mint 13 éve vette nagyjából 1200 euróért, ez mai árfolyamon kb. 440 ezer forint.
- Hőtároló tartály (puffertartály). Ez tárolja a megtermelt meleget. Janko ásványgyapot bálákkal és ponyvával külön szigetelte, hogy minél kevesebb hő vesszen el.
- Szobatermosztát. Ezzel szabályozza a hőmérsékletet a házban.
Így működik egy nap
Janko naponta egyszer, délután 2 óra körül fűt be. Ilyenkor nagyjából 8 bálát éget el, és a tüzelés alatt kb. félóránként tesz rá újat. A kazán a hőt a tárolótartályba tölti, és onnan a következő 24 órában a ház további tüzelés nélkül is meleg marad.
Egy szezonra nagyjából 1200 bálát készít elő. Idén kevesebb is elég volt, mert a tavalyi, enyhébb télről maradt készlet.
| Fűtött terület | kb. 230 m² (ebből 180 m² lakótér) |
| Belső hőmérséklet | kb. 21,5 °C |
| Tüzelőanyag | saját termésű szójaszalma bálában |
| Napi fogyasztás | kb. 8 bála |
| Egy szezon | kb. 1200 bála |
| A kazán ára | kb. 1200 € (kb. 440 ezer Ft) |
| Fűtési költség egy télen | kb. 100 € (kb. 37 ezer Ft) |
Hol a csapda?
A 100 eurós téli költség azért jön ki, mert a tüzelőanyagot Janko maga termeli, nem kell megvennie. Aki szalmát vásárol, annak ez jóval többe kerül. A másik gond a hely: 1200 bálát száraz helyen kell tárolni, ehhez nagy, fedett tároló kell. A cikk is ezt említi a rendszer egyetlen igazi hátrányaként.
Működne ez Magyarországon?
Szalmából nálunk nincs hiány. Az Agrárágazat összefoglalója szerint évente 4,5-7,5 millió tonna gabonaszalma keletkezik Magyarországon, ebből 1,5-2 millió tonna lenne fűtésre használható. A szalma fűtőértéke 18 százalékos nedvességnél nagyjából 13,5 MJ/kg, ez a kukoricaszáréval azonos szint. A lap szerint a gazdaságok a gázfűtéshez képest 65-80 százalékot is spórolhatnak vele.
Amire figyelni kell
- Szalmát csak erre tervezett, bálás vagy szalmatüzelésre alkalmas kazánban szabad égetni. Hagyományos vegyes tüzelésű kazánban gyorsan elkormozódik és veszélyes lehet.
- A bálák tárolása tűzveszélyes, a lakóháztól elkülönítve, szárazon kell tartani őket.
- A puffertartály szigetelése sokat számít, Janko is ezért tekerte be ásványgyapottal.
- A szalmahamu a kertben talajjavításra is felhasználható.
Aki nem gazdálkodik, annak ez a megoldás nem lesz olcsó. Az elv viszont mindenkinek tanulságos: egy jól szigetelt hőtároló, napi egyszeri befűtéssel, sokat spórolhat. Hogy a lengyelek mit számoltak ki a pellet, a gáz, a szén és a hőszivattyú költségeiről, azt itt összefoglaltuk.
Források: bizportal.rs, Agrárágazat
