Októberben a fagyasztóláda sok háznál félig üresen áll, a nyári tartalékok elfogytak, a disznóvágás és a nagy karácsonyi bevásárlás még odébb van. A britek erre a szezonális ürességre most egy olcsó trükköt kaptak: vízzel töltött, lezárt zacskókkal töltik ki a hézagokat, hogy kevesebb áramot fogyasszon a gép.
Az ötletet egy brit energiatakarékossági szakértő népszerűsítette az Express című brit lapban, onnan jutott el ukrán és más európai oldalakra is. A háttérben a drága tél áll: az OKPromo nevű cég elemzése szerint a britek idén ősszel 64 százalékkal többet kerestek rá a Google-ben az áramszámlákra, mint egy évvel korábban. Az érvelés elsőre logikus. Mi azt néztük meg, mennyit hoz mindez forintban.
Miért pont víz, és miért pont zacskóban?
A szakértő magyarázata szerint a fagyasztó ott pazarol, hogy minden nyitáskor szobahőmérsékletű levegő jut be, és ezt a gépnek újra le kell hűtenie. Ha a tér tele van, kevesebb hely jut a beáramló meleg levegőnek, a már megfagyott tárgyak pedig hidegtartalékként gyorsabban visszahűtik azt, ami mégis bejutott.
A víz erre azért alkalmas, mert ingyen van, és jóval több hideget tárol, mint ugyanakkora térfogatú levegő. Zacskóban pedig azért, mert úgy bármilyen résbe, fiók sarkába bepréselhető, és amikor kell a hely, egyszerűen kiveszed.
Ha kipróbálod, így csináld
A brit tanácsadó négy szabályt ad hozzá. Mindegyiknek gyakorlati oka van, nem csak óvatoskodás.
- Erős tasakot válassz. Cipzáras fagyasztótasak, újrahasználható hűtőakku vagy jégkockatasak bírja a tágulást. A vékony uzsonnás zacskó hamar kireped, és jégpáncélt hagy a fiók alján.
- Hagyj helyet a tágulásnak. A víz fagyáskor nagyjából 9 százalékkal nagyobb térfogatú lesz, ezért a tasakot legfeljebb háromnegyedig töltsd.
- Ne torlaszold el a szellőzést. A hideg levegőnek körbe kell járnia. Az amerikai energiaügyi minisztérium kifejezetten azt kéri, hogy ne zsúfold túl a fagyasztót. Az ajtónak vagy fedélnek erőlködés nélkül kell zárnia.
- Ne vásárolj csak a kitöltés kedvéért. Jobb, ha a zacskók helyére fokozatosan valódi étel kerül: a megmaradt pörkölt, a félbehagyott kenyér, a kertben megtermett zöldség. Mindegyikre írd rá a tartalmat és a dátumot.
Mit mondanak a mérések a tele fagyasztóról
Itt jön a kevésbé látványos rész. A brit ajánlás mögött nincs olyan mérés, amely kilowattórában megmondaná a megtakarítást. Az amerikai Family Handyman barkácsmagazin szerkesztői utánajártak a trükknek, és arra jutottak, hogy a teli fagyasztó elvben hatékonyabb lehet, de komoly bizonyítékot nem találtak rá.
Az Illinois-i Egyetem fizikusai egy olvasói kérdésre ennél is józanabbul feleltek. Ha az étel már lehűlt a beállított hőfokra, a teli és az üres fagyasztó nagyjából ugyanannyi energiát kér. A kevesebb kiáramló levegő miatti különbség pedig addig elhanyagolható, amíg nem nyitod ki havonta sok ezerszer az ajtót. Durva számolással ez érthető: 100 liter levegő alig 12 dekát nyom, a lehűtése szobahőről mínusz 18 fokra néhány wattóra hő. Fagyasztóládánál a nehéz hideg levegő ráadásul nagyrészt bent is marad.
Az ajtónyitás ettől még nem mellékes. Egy malajziai kutatócsoport (Journal of Applied Sciences, 2008) kombinált hűtő-fagyasztón mérte, mi történik, ha nyolc óra alatt 12 helyett 48-szor nyitják ki 20 másodpercre. A fogyasztás 1,15 kWh-ról 2,19 kWh-ra nőtt. A tanulság tehát inkább az, hogy ritkábban és rövidebben nyiss ajtót, mint hogy vizes zacskókkal tömd ki a teret.
Forintra váltva: ekkora összegről beszélünk
A fagyasztó a háztartás nagy fogyasztói közé tartozik, hiszen éjjel-nappal üzemel. Egy mai, E energiaosztályú készülék a gyártói adatlapok szerint évente nagyjából 210-220 kWh-t használ el (a Hisense egyik kombinált hűtője 210 kWh-val, a Liebherr egyik fagyasztóládája napi 0,608 kWh-val, vagyis évi kb. 222 kWh-val számol).
A rezsicsökkentett lakossági ár bruttó 36,9 Ft/kWh évi 2523 kWh-ig, efölött 70,1 Ft/kWh (money.hu). Ha nagyvonalúan feltételezzük, hogy a vizes tasakok 5 százalékot faragnak a fogyasztásból (erre nincs mérés, a valóság valószínűleg kevesebb), ez jön ki:
| Áramár | Éves költség 220 kWh-ra | 5% megtakarítás |
|---|---|---|
| 36,9 Ft/kWh (rezsicsökkentett) | kb. 8 100 Ft | kb. 400 Ft |
| 70,1 Ft/kWh (2523 kWh felett) | kb. 15 400 Ft | kb. 770 Ft |
Vagyis a legjobb esetben is évente egy-két kávé ára. Nem semmi, de messze nem az a csodafegyver, aminek a közösségi oldalakon beállítják.
Ahol a tasakok tényleg számítanak: áramszünetkor
Van viszont egy helyzet, amikor a tele fagyasztó valóban többet ér. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium élelmiszer-biztonsági szolgálata (USDA FSIS) szerint áramszünetkor a teli, csukva tartott fagyasztó nagyjából 48 óráig tartja a biztonságos hőmérsékletet, a félig teli csak kb. 24 óráig. Egy nyári vihar után, amikor fél napig nincs áram, a megfagyott vizes tasakok így tényleg megmenthetik a húskészletet. A jég ilyenkor át is tehető a hűtőbe, ahol órákig hidegen tartja a tejet és a felvágottat.
Ami többet hoz a vizes zacskónál
A számlát apró, folyamatos tételek rakják össze, ugyanúgy, mint a konnektorban hagyott töltőnél. A brit önkormányzati energiatanácsok és a holland Coolblue útmutatója szerint a fagyasztónál ezek számítanak igazán:
Kapcsolódó cikkeink
- Állítsd mínusz 18 fokra. Ennél hidegebbre otthon nincs szükség, minden plusz fok áramba kerül.
- Olvaszd le, ha a jégréteg eléri az 1 centit. A No Frost és Low Frost nélküli gépeknél a Coolblue évi 5-6 leolvasztást javasol.
- Ellenőrizd az ajtótömítést egy papírlappal: csukd rá az ajtót, és ha a lap könnyen kicsúszik, szökik a hideg.
- A meleg ételt hagyd kihűlni, mielőtt beteszed.
- Hagyj helyet a gép körül a levegőnek, és időnként porszívózd le a hátsó rácsot.
A vizes tasakokat tavasszal sem kell kiönteni. Nyáron hűtőtáskába téve kiváltják a jégakkut, és a kerti grillezésnél az italokat is hidegen tartják.
via glavred.net
