Ugrás a tartalomra
Háztartás

Így fűtik az otthonokat Norvégiában, Svédországban, Dániában, Finnországban és Izlandon, nem véletlen kevesebb a fogyasztásuk

Így fűtik az otthonokat Norvégiában, Svédországban, Dániában, Finnországban és Izlandon, nem véletlen kevesebb a fogyasztásuk

Az északi országok nem egyetlen csodamódszerrel fűtenek kevesebbért: Norvégiában és Finnországban a hőszivattyú, Svédországban és Dániában a távfűtés, Izlandon a föld melege viszi a terhet, és mindenhol jól szigetelt házak tartják bent a hőt. Hogy ebből mi működne Magyarországon, arra a hazai statisztika meglepő választ ad: az új lakásoknál a fordulat már meg is történt.

Állítsd be a Kertészkedj.hu-t megbízható forrásnak!Beállítom
Hirdetés

A téma azért került most elő, mert a szerb sajtóban egy összeállítás járta be a régiót arról, hogyan fűtik az otthonokat a skandináv országokban és Izlandon. Az északi területeken a tél jóval keményebb, mint nálunk, Norvégia, Svédország és Finnország egyes részein a hőmérséklet mínusz 30 fok alá is lesüllyedhet, a fűtési számla mégsem teszi tönkre a háztartásokat.

SZAVAZZ!1/4

Te mivel fűtesz otthon?

Szavazz, és meglátod, hányan gondolják így!

A titok nagyrészt négy dologban rejlik: milyen energiaforrás áll rendelkezésre, mennyire szigetelt az épület, mennyire hatékony a fűtési rendszer, és mennyi hőt képes megtartani a ház. Országonként más a recept, és mindegyikből tanulhatunk valamit.

Hirdetés

Norvégia: áram a vízerőművekből és egymillió hőszivattyú

Norvégiában az áram a fő fűtési energia, ami Európában kivételesnek számít. Az ország energiaügyi hatóságai szerint a villamos energia nagyjából 90 százaléka vízerőművekből származik, így a tiszta és viszonylag olcsó áram sokáig természetes választás volt a fűtéshez is.

A norvégok azonban nem a hagyományos elektromos radiátorokra támaszkodnak. Az országban több mint egymillió hőszivattyú működik, többségük levegő-levegő rendszerű, vagyis lényegében fűtésre használt klíma. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a hőszivattyú megfelelő körülmények között három-négyszer annyi hőt ad le, mint amennyi áramot fogyaszt.

Hőszivattyú kültéri egysége egy ház falán
A levegő-levegő hőszivattyú kültéri egysége a ház falára kerül, ez Norvégiában a leggyakoribb típus. Fotó: Alexarje, CC BY 4.0 / Wikimedia Commons (vágott változat)

A nagy hidegben a hatásfok csökken, ezért a leghidegebb vidékeken kifejezetten hidegtűrő modelleket vagy kiegészítő fűtést használnak. A hagyományos fatüzelésű kályha is megmaradt: sok családi házban ma is ott áll, kiegészítő vagy tartalék hőforrásként. A norvég otthonok fűtéséről korábban külön cikkben is írtunk.

Hirdetés

Hogy mennyire elterjedt a technológia, azt az Európai Hőszivattyú Szövetség (EHPA) adatai mutatják: Norvégiában ezer háztartásra 632 hőszivattyú jut, ezzel a kontinens első helyén áll. 2024-ben is itt adták el a legtöbbet arányosan, ezer háztartásra 48 új készüléket, pedig a Norvég Hőszivattyú Szövetség szerint az eladások ekkor csökkentek, mert az alacsonyabb áramárak miatt sokan elhalasztották a cserét. Európa egészében még nagyobb volt a visszaesés, az EHPA szerint 22 százalékkal kevesebb hőszivattyú fogyott, mint egy évvel korábban.

A gyors elterjedésnek gazdasági oka van. Jan Rosenow energiapolitikai szakértő az Euronewsnak arról beszélt, hogy ahol az áram legfeljebb kétszer annyiba kerül, mint a gáz vagy a fűtőolaj, ott a hőszivattyú gyorsan terjed, és ez a helyzet Norvégiában, Svédországban és Finnországban is. A Norvég Hőszivattyú Szövetség elemzése hozzáteszi, hogy ezekben az országokban a lakások fűtésére szinte ki sem épült a földgázhálózat, így a gázkazán soha nem volt igazi alternatíva.

Hirdetés

Svédország: a társasházakat a távfűtés melegíti

Svédországban kettős a kép. A családi házakban a hőszivattyú a jellemző, az EHPA 2024-es jelentése szerint ezer háztartásra 438 készülék jutott, a társasházakat viszont szinte mind távfűtés látja el. A svéd energiaszabályozó hatóság szerint a többlakásos épületek hőjének mintegy 90 százaléka távfűtésből érkezik.

A rendszer lényege, hogy a vizet központi fűtőművekben melegítik fel, majd föld alatti csővezetékeken juttatják el az épületekbe, ahol a radiátorokat és a használati melegvizet is ellátja. A hő jelentős része biomasszából, kapcsolt hő- és áramtermelésből, valamint ipari folyamatok és hulladékkezelő művek hulladékhőjéből származik, vagyis olyan energiából, amely egyébként kárba veszne.

Svédországban a társasházak hőjének kilenctizede távfűtésből érkezik, jórészt biomasszából és hulladékhőből.

A távfűtés a svédeknél nem kényszermegoldás, hanem tudatos döntés eredménye: a városok évtizedek alatt építették ki a hálózatot, és a hőt ma sokféle forrásból tudják bele táplálni. Ha az egyik drágul, a másikra át lehet állni, ami a fogyasztók számára kiszámíthatóbb árat jelent.

Hirdetés

Olvasd el ezt is: 12 fűtési tévhit, amit a szerelők szerint a legtöbben még mindig elhisznek

Dánia: tízből hét háztartás a közös hálózaton

Dánia még jobban épít a távfűtésre. A dán adatok szerint 2024-ben a háztartások mintegy 69 százaléka csatlakozott távfűtési hálózathoz. A rendszer biomasszát, nagy teljesítményű, városi méretű hőszivattyúkat, kapcsolt erőműveket és ipari hulladékhőt használ, így olyan hő melegít több ezer lakást, amely máskülönben elveszne.

Föld feletti távfűtési vezeték
A távfűtés a fűtőművekből csővezetékeken juttatja el a forró vizet a lakásokig. Illusztráció. Fotó: Leonhard Lenz, CC0 / Wikimedia Commons (vágott változat)

Dánia éghajlata enyhébb, mint Észak-Norvégiáé vagy Észak-Svédországé, a mínusz 30 fok ott nem jellemző. A dán modell ezért nem a szélsőséges hidegre adott válasz, hanem arra, hogy a sűrűn lakott országban a közös hálózat olcsóbb és tisztább, mint sok százezer egyedi kazán.

Hirdetés

A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!

Finnország: régi és új egymás mellett

Finnországban a hagyományos és a modern megoldások élnek egymás mellett. A városokban jól kiépített a távfűtés, a családi házakban viszont hőszivattyú, elektromos fűtés és fa is előfordul. A finn statisztikai hivatal szerint a fa ma is fontos energiaforrás a lakások fűtésében, főleg a különálló házaknál.

A hőszivattyúk itt is meghatározóak: az EHPA szerint Finnországban ezer háztartásra 524 hőszivattyú jut, ami Norvégia után a második legmagasabb arány Európában. A készülékek a külső levegőből vagy a talajból nyerik a hőt. A talajhős rendszerek különösen érdekesek, mert a föld hőmérséklete megfelelő mélységben jóval stabilabb, mint a levegőé, így a legnagyobb fagyban is egyenletesebben működnek.

Bírja a hideget a hőszivattyú?

Sokan azért tartanak a hőszivattyútól, mert úgy hallották, hogy fagyban nem működik. Az északi tapasztalat mást mutat. Caroline Haglund Stignor, a svéd RISE kutatóintézet munkatársa szerint a korai modellekből még hiányzott a leolvasztó rendszer és a változtatható fordulatszámú kompresszor, a mai készülékek viszont ezek miatt sokkal szélesebb hőmérséklet-tartományban dolgoznak hatékonyan.

Hidegben csökken a hatásfok, de a hőszivattyú a szakértők szerint így is takarékosabb a legtöbb alternatívánál.

A hatásfok nagy hidegben valóban csökken, a szakértők szerint azonban a hőszivattyú így is hatékonyabb és tisztább a legtöbb más megoldásnál. Oslóban egy családi ház tulajdonosa egy hírügynökségnek arról beszélt, hogy amikor megtudta, a készülék háromszor-négyszer annyi hőt ad, mint amennyi áramot felvesz, azonnal eldöntötte a cserét. A norvég trónörökös hivatalos rezidenciáján is hőszivattyú fűt.

Hirdetés

A gyakorlatban a méretezés a legfontosabb: a túl kicsi készülék a leghidegebb napokon nem bírja, és ilyenkor a kiegészítő elektromos fűtés drágán pótolja a hiányt. A fűtésnél egyébként sok pénz megy el apró beállítási hibákon is, ezekből a 9 leggyakoribb fűtési hibát gyűjtöttük össze.

Izland: a vulkánok melegítik a házakat

Izland egészen más utat jár, a fűtése a vulkanikus tevékenységre és a geotermikus energiára épül. Az izlandi energiahivatal szerint a háztartások fűtési energiájának nagyjából 90 százaléka geotermikus forrásból származik. A természetesen felmelegedett vizet kiterjedt csőhálózat juttatja el a településekre.

Az izlandi Hellisheiði geotermikus erőmű
Izlandon a geotermikus erőművek adják a lakások fűtésének túlnyomó részét. Fotó: Kevstan, CC BY-SA 4.0 / Wikimedia Commons (vágott változat)

Az izlandiak többségének így alapfűtéshez nincs szüksége gázra, fára vagy egyedi elektromos fűtőtestre. Ahol a geotermikus hálózat nem érhető el, ott főleg árammal fűtenek. Ezeken a távoli vidékeken már a hőszivattyú is megjelent: egy izlandi tanulmány 128 ilyen háztartás adatait vizsgálta, és az állami ösztönzők mellett mérhető megtakarítást talált az áramfogyasztásban. A bőséges meleg víz a padlófűtést is megfizethetővé teszi, erről az izlandi lakások meleg padlójáról szóló írásunkban olvashatsz.

OrszágFő fűtési módKulcsszám
Norvégiaáram, hőszivattyú, fa kiegészítésként632 hőszivattyú / 1000 háztartás (EHPA)
Svédországcsaládi házban hőszivattyú, társasházban távfűtésa társasházak hőjének kb. 90%-a távhő
Dániatávfűtésa háztartások kb. 69%-a (2024)
Finnországvárosban távfűtés, házban hőszivattyú, áram, fa524 hőszivattyú / 1000 háztartás (EHPA)
Izlandgeotermikus távhőa fűtési energia kb. 90%-a geotermikus
Magyarországgáz, gáz és fa, távfűtés44,6% csak gázzal fűt (KSH, 2022)

Ami mindegyikben közös: a ház tartja a meleget

A források különböznek, egy dolog azonban minden északi országban azonos: a fűtés csak akkor olcsó, ha a ház nem engedi ki a hőt. Az Északi Energiakutatási Intézet (Nordic Energy Research) 2025-ös jelentése szerint a legfontosabb intézkedések a jó minőségű hőszigetelés, a falak és az épületelemek közötti illesztések légtömörsége, az energiatakarékos ablakok és a hővisszanyerős szellőzés.

A legolcsóbb hő az, amelyik nem szökik ki a házból.

A régebbi épületek jóval több energiát fogyasztanak, mint az újak, ezért sok északi tulajdonos homlokzatfelújításba, ablakcserébe és a fűtési rendszer korszerűsítésébe fektet. Itthon a padlás a legolcsóbb kezdés, a legfelső födém szigetelésével sokan meglepően sokat spórolnak.

Hirdetés

A hővisszanyerős szellőzés nálunk még ritka, pedig a jól szigetelt házban a friss levegőről is gondoskodni kell, különben a pára és a penész jelenik meg. Hogyan nyiss ilyenkor ablakot, azt a lökésszerű szellőztetésről szóló cikkünkben foglaltuk össze.

Hol tart Magyarország?

Itthon egészen más a kiindulópont. A 2022-es népszámlálás adatai szerint a több mint 4 millió háztartásból 44,6 százalék csak gázzal fűt, 13,6 százalék gázzal és fával vegyesen, 15,5 százalék kizárólag fával, 15,4 százalék távfűtéssel, és csak 3,2 százalék árammal. A KSH szerint 2022-ben valamivel több mint 68 ezer háztartásban működött hőszivattyú.

Hirdetés

A fa szerepe különösen nagy: a vegyes tüzeléssel együtt a háztartások csaknem harmada, 29,1 százaléka használ valamilyen formában fát. A távfűtés elsősorban a megyei jogú városokban és az egykori iparvárosokban jellemző, a panellakások miatt, Tatabányán vagy Dunaújvárosban a lakások több mint fele így kap hőt. Aki fával fűt, annak a fafűtés hét gyakori hibáját is jó ismernie.

Az új építéseknél viszont már látszik a fordulat. A KSH területi kiadványa szerint 2024-ben az új lakásoknál a hőszivattyú lett a legelterjedtebb elsődleges fűtési mód: arányuk 50 százalék volt, és először haladta meg a gázfűtéssel épültekét, amely 33 százalékot tett ki.

A meglévő házaknál a hőszivattyú megtérülése nagyban függ a tarifától. A hőszivattyús fűtésre kedvezményes, úgynevezett H-tarifa vehető igénybe október 15. és április 15. között, külön mért áramkörre, és a szolgáltatói nyilatkozat szerint legalább 3,4-es szezonális hatásfokú (SCOP) készülékre. Ehhez külön mérőóra kell, a bekötést és az esetleges átalakítást regisztrált villanyszerelőnek kell elvégeznie, ami pluszköltség, ezért a megtérülést ezzel együtt kell számolni. Hogy a régi gázkonvektorhoz képest megéri-e, arról a split klímás fűtés költségeiről szóló számításunk ad támpontot.

Ezt se hagyd ki: Sokan szép téli látványnak tartják, pedig a jégcsapok elárulhatják, hol szökik a meleg a házból

Az északi példából a legfontosabb tanulság az, hogy a fűtési mód csak a második lépés. Először a hőveszteséget kell csökkenteni, mert egy rosszul szigetelt házban a leghatékonyabb hőszivattyú is többet fogyaszt a kelleténél. Aki most dönt, annak a gáz és klíma összehasonlítása is segíthet abban, melyik megoldás illik a házához.

Hogy tetszett a cikk?

Hirdetés
Ajánló
Hirdetés
Megosztás Facebookon

Ez is érdekelhet