Van, aki minden vasárnap reggel keresztrejtvénnyel issza a kávéját, más a telefonján old meg egy-egy logikai feladatot a buszon. Sokan bűntudatot is éreznek miatta, mintha csak elfecsérelnék az időt. A kutatások szerint azonban a rendszeres agytorna többet ér egy kellemes negyedóránál, főleg idősebb korban.
Öt okot gyűjtöttünk össze, amelyek mögött komoly vizsgálatok állnak.
1. Élesebb marad a gondolkodás
Az Exeteri Egyetem és a londoni King’s College kutatói 2019-ben több mint 19 ezer, 50 év feletti brit adatait elemezték. Azt nézték, milyen gyakran fejtenek keresztrejtvényt vagy oldanak meg sudokut és más számrejtvényeket, és ezt figyelem-, memória- és gondolkodási tesztekkel vetették össze.
Az eredmény egyértelmű volt: minél gyakrabban rejtvényezett valaki, annál jobban teljesített. A szórejtvényeket rendszeresen fejtők nyelvtani gondolkodásban körülbelül 10 évvel, rövid távú memóriában nagyjából 8 évvel fiatalabbnak megfelelő eredményt értek el. Anne Corbett, a kutatás vezetője ugyanakkor hozzátette, hogy ebből nem lehet kijelenteni, hogy a rejtvény csökkenti a demencia kockázatát. Az összefüggés tehát erős, de a rejtvény nem csodaszer.
2. Amit visszakérdeznek, azt jobban megjegyezzük
A pszichológiában régóta ismert jelenség a tesztelési hatás. Henry Roediger és Jeffrey Karpicke amerikai pszichológusok 2006-os kísérletében az a csoport, amelyik egy szöveg elolvasása után kérdésekre válaszolt, egy hét múlva többet tudott felidézni belőle, mint az, amelyik csak újraolvasta. A Carnegie Mellon Egyetem összefoglalója szerint a hatás akkor is működik, ha valaki rosszul válaszol, feltéve, hogy utána megtudja a helyes megoldást.
Egy általános műveltségi kvíz pontosan így működik: előhívod, amit egyszer már tudtál, és ha hibázol, a helyes válasz utána sokkal jobban rögzül. Egy hosszabb, 20 kérdéses műveltségi kvíz egy hétvégi délelőttre is jó gyakorlás.
3. A kíváncsiság a memóriát is bekapcsolja
A Kaliforniai Egyetem davisi kutatói 2014-ben a Neuron tudományos folyóiratban írták le, mi történik az agyban, amikor kíváncsiak vagyunk egy kvízkérdés válaszára. A résztvevők ilyenkor nemcsak a választ jegyezték meg jobban, hanem a várakozás alatt mutatott, a kérdéshez semmilyen módon nem kapcsolódó arcokat is, és a hatás egy nap múlva is megmaradt. A felvételeken a dopaminhoz kötődő jutalmazási rendszer és az új emlékek kialakulásában fontos hippokampusz is aktívabb volt.
Matthias Gruber, a kutatás vezetője úgy fogalmazott, hogy a kíváncsiság olyan, mint egy örvény, ami magába szívja azt, amit meg akarunk tanulni, és mindent, ami körülötte van. A kutatók külön kiemelték, hogy ez az idősebbeknél is hasznos lehet, mert a dopaminrendszer működése a korral gyengül. Egy jó, csavaros kérdéssor, például egy 10 kérdéses agymozgató kvíz, pontosan ezt a kíváncsiságot piszkálja fel.
4. A gyors gondolkodás edzhető
Az amerikai ACTIVE-vizsgálat az egyik leghosszabb ilyen kutatás. Az 1990-es évek végén több mint 2800, 65 és 94 év közötti embert soroltak be véletlenszerűen memória-, gondolkodási vagy gyorsasági tréningbe, illetve egy tréning nélküli csoportba. Az idén februárban közölt húszéves eredmények szerint azoknál, akik a gyorsasági tréningen vettek részt, nagyjából 25 százalékkal kevesebb demenciát diagnosztizáltak, mint a kontrollcsoportban.
Fontos különbség, hogy ez nem kvíz volt, hanem egy speciális, számítógépes gyakorlatsor, amely a gyors észlelést és döntést edzette. A tanulság mégis az, hogy a gondolkodás gyorsasága idősebb korban is fejleszthető. A hétköznapokban ehhez közel áll a gyors fejszámolás: a rövid, napi matekfeladatok egy-két perc alatt megoldhatók, és rákényszerítenek, hogy fejben, gyorsan dolgozz.
5. Társaságban még többet ér
A kvíz és a fejtörő akkor a legjobb, ha nem egyedül csinálod. A The Lancet orvosi folyóirat demenciával foglalkozó szakértői bizottsága 2024-ben 14 olyan kockázati tényezőt sorolt fel, amelyen változtatni lehet, és a társas elszigeteltség is köztük van. A bizottság szerint ezekkel együtt a demenciás esetek akár 45 százaléka is megelőzhető vagy késleltethető lenne.
Egy közösen kitöltött kvíz a családdal, egy vasárnapi rejtvényverseny az unokákkal vagy egy baráti kvízest egyszerre ad szellemi kihívást és társaságot. A heti rendszerességnek pedig van egy egyszerű előnye: könnyebb megtartani, mint egy napi kötelezettséget.
Mit nem várhatsz tőle?
Egy online IQ-teszt nem méri az intelligenciádat. A valódi IQ-mérést szakember végzi, egységesített feltételek között, és ugyanazt a feladattípust gyakorolva mindenki egyre jobb eredményt ér el rajta. Az internetes tesztek és a fejtörők ezért inkább gyakorlásnak jók, nem mérésnek. A heti kvíz sem helyettesíti a mozgást, az alvást vagy az orvosi ellenőrzést. Kiegészítésnek viszont kifejezetten jó, és közben szórakoztató is.
