A farmer nagyon régóta a mindennapi viselet részét képezi amikor iskolába, munkába indulunk, hiszen nagyon jól kombinálható ruhadarab. Felvehetünk mellé sportosat, csinost, zakót, kabátot, egyszóval mindennel jól kiegészíthető. Azonban azzal kevesen vannak tisztában, hogy a jobb első zseb belsejében található kis zseb mire való. Ugyanis ebbe a zsebecskébe alig fér be két ujj, de nem is annak szánták, hanem eredetileg egy zsebóra helye volt régen.
A farmert feltaláló cég, a Levi Strauss & Co. saját történeti összefoglalója szerint a kis zseb kifejezetten zsebórának készült, ami a 19. század végén a dolgozó férfiak legtöbbjének volt. Az Encyclopaedia Britannica hozzáteszi, hogy az öltönynadrágnak nem volt szüksége ilyen zsebre, mert az órát ebben az esetben a zakó belső zsebében hordták. A farmer viszont munkaruhának készült ácsoknak, vasutasoknak, gazdáknak és bányászoknak, akinek ez mindenképpen nagy segítséget jelentett akkoriban. Az óra így a nadrágba került, egy kicsi, jól záródó zsebbe, ahonnan nem esett ki munka közben sem.
Levi Strauss és a szabadalom
A történet egy bajor bevándorlóval kezdődik, aki nem más mint Levi Strauss, aki Loeb Strauss néven született 1829-ben a bajorországi Buttenheimben. Majd 18 évesen, 1847-ben kivándorolt New Yorkba, és 6 évre rá, az aranyláz idején ment nyugatra, ahol szövetet és ruházati árut forgalmazott. Egyik rendszeres vevője, Jacob Davis a nevadai Renóban volt szabó. Davis 1872-ben írt Straussnak arról, hogy a munkásnadrágok szakadásra hajlamos pontjait fém szegecsekkel erősíti meg: a zsebek sarkainál és a slicc alján.
Davisnek nem volt pénze a szabadalmi eljárásra, ezért Strauss állta ezt a költséget. 1873. május 20-án kapták meg a 139 121-es számú amerikai szabadalmat, amelynek címe a zsebnyílások rögzítésének javítása volt. Az első szegecselt munkásnadrágot akkor még derekas overallnak (waist overalls) hívták, és a Levi’s archívuma szerint négy szegecselt zsebe volt: két első, egy hátsó és a kis órazseb. A ma ismert 501-es jelölést 1890 körül kapta, a második hátsó zseb pedig csak 1901 körül jelent meg. A Britannica úgy fogalmaz, hogy az 1890-es évekre lett a kis zseb a tömeggyártott farmerek állandó része; a cég archívuma alapján viszont már az első, 1873-as darabon rajta volt.
A szegecsek sorsa külön történet. A kis zseb sarkait is szegecs erősítette, ezeket a második világháborúban leszedték, hogy fémet és anyagot spóroljanak, ugyanekkor tűnt el az ágyéknál lévő szegecs is. A hátsó zsebek szegecseit 1937-ben eltakarták az anyag alá, mert a vásárlók panaszkodtak, hogy összekarcolják a bútort és a nyerget. 1966-ban végleg eltávolították őket, helyükre sűrű tűzés került. Az első zsebek sarkán viszont máig ott vannak, mert ott éri a legnagyobb húzás az anyagot.
Mire használható ma ez a kis zseb?
Zsebórát ma már kevesen hordanak, a zseb mégis megmaradt a mai modelleken is. A Britannica összefoglalója alapján ma aprópénz, gyufa, rúzs vagy pendrive kerülhet bele, abba a zsebbe ami munkaruha-múlt egyik emléke.
A kis zsebet mosás előtt javasolt megnézni, tartalmaz-e valamit, mert ami benne marad, az biztosan a dobban köt ki. A farmer élettartamán egyébként a mosás módja is sokat változtat, külön összeszedtük, hogyan mosd a farmert, hogy ne kopjon ki gyorsan.
Források: levistrauss.com, levistrauss.com (501 történet), britannica.com, history.co.uk
