A ribiszkebokor alatt sárgán fekszik a lomb, a vesszőkön már csak egy-két levél kapaszkodik. Ilyenkor jön el az a néhány hét, amikor egy metszőollóval és egy ásóval ingyen lehet új bokrot nevelni a meglévőből, és a ribiszke ebben különösen hálás növény.
Az Alaszkai Egyetem kísérleti kertjének összefoglalója a ribiszkét a dugványról legkönnyebben szaporítható gyümölcsök közé sorolja. A brit Királyi Kertészeti Társaság (RHS) a fás dugványozásról szóló útmutatójában a legjobb időpontnak a lombhullás utáni heteket nevezi meg, illetve tavasszal a rügyfakadás előtti időszakot. Az ősz azért kényelmesebb, mert a vesszők ilyenkor teljesen beértek, a talaj még nem fagyott, és a dugvány egész télen a földben várhatja a tavaszi gyökeresedést.
Így készül a dugvány
Idei, erős, egészséges hajtást kell választani, lehetőleg fiatal bokorról. Az RHS a vörösribiszkénél külön figyelmeztet, hogy idős tőről ne szedjünk dugványt, mert betegségeket vihet tovább.
- Vágd le a vesszőt, és távolítsd el a puha, zöld csúcsát. Ebből 15-30 centis darabok kellenek. Az RHS a vörösribiszkénél 20 centit ír, az egresnél 30 centi körülit.
- A felső vágás egy rügy fölött ferdén menjen, hogy lefolyjon róla a víz, és később is lásd, melyik a vessző teteje. Az alsó vágás egy rügy alatt egyenesen történjen.
- Ásd fel a helyet egy védett, jó vízáteresztő sarokban, és négyzetméterenként keverj bele egy vödör komposztot. Húzz egy keskeny árkot, az aljába szórj egy réteg homokot.
- Állítsd az árokba a dugványokat úgy, hogy a hosszuk kétharmada a föld alá kerüljön, és csak két-három rügy maradjon kint. Egymástól 10-15 centire legyenek.
- Taposd szorosra körülöttük a földet, és öntözd be.
Ennél a kétharmad-egyharmad aránynál nem kell pontosabb mérés. A Wisconsini Egyetem szaktanácsadói kiadványa a ribiszkénél 15-20 centis dugványt említ, amelynek a felső két-három rügye látszik ki a földből, és ez lényegében ugyanaz az arány rövidebb vesszőn.
Gyökeresítő port az RHS ajánl, ha van kéznél, az alaszkai leírás viszont a ribiszkénél elhagyhatónak tartja. Fagyos napon ne dolgozz: az RHS útmutatója mínusz 5 fok alatti hidegben nem javasol dugványozni. A tél folyamán egy-egy erősebb fagy után nézd meg az árkot, mert a fagy kiemelheti a dugványokat, ilyenkor vissza kell őket nyomni a földbe.
Egres, ribiszke, és ami köztük más
Az egres ugyanígy szaporítható, csak lassabban és kevésbé biztosan gyökeresedik. Az alaszkai összefoglaló szerint egyes egresfajták kifejezetten nehezen erednek, és a szabadföldbe dugott egresdugványok aránya rosszabb, mint a ribiszkéé. Az RHS egres-útmutatója ennek ellenére azt írja, hogy a dugványok könnyen meggyökeresednek, és tavaszra több új hajtást hoznak. A két megállapítás nem üti egymást: az angol kertekben bevált fajták jól erednek, de fajtától függően lehet csalódás is. Ezért egresből több dugványt kell elhelyezni, mint amennyi tőre szükség van.
Az egres egy dologban eltér. Ha egytörzsű, kis fácskaszerű bokrot szeretnél, az RHS azt javasolja, hogy csak egy rügy maradjon a föld felett, a többit dörzsöld le. Így a tő egyetlen szárról indul. A ribiszkénél a több kint hagyott rügy a cél, mert abból lesz a bokor több vesszője.
Az egresnek van egy második, egyszerűbb útja is: a bujtás. A wisconsini kiadvány leírja, hogy kora tavasszal a földhöz hajlított, lerögzített és 5-7 centi földdel betakart ágak egy szezon alatt általában meggyökeresednek. Akinek nem sikerül a dugványozás, tavasszal ezzel pótolhatja. Vesszőből szaporítani nemcsak bokrot lehet, a módszer kisebb változatát a fűszernövények dugványozásánál is használják.
Tavasszal a dugványokból kihajt az első néhány levél, de nem kell siettetni őket. Nyáron ne száradjon ki körülöttük a föld, a gyomot tartsd távol. Az RHS útmutatója szerint a meggyökeresedett dugványokat jövő ősszel lehet kiemelni és végleges helyükre ültetni, vagyis egy év múlva, nagyjából ugyanekkor, már saját tövet teszel a földbe az idei metszés hulladékából.
Források: rhs.org.uk, rhs.org.uk, uaf.edu, hort.extension.wisc.edu
