A szobanövények többsége nem szárazságba, hanem túlöntözésbe pusztul bele. A vizes földben a pórusokat víz tölti ki, a gyökér nem kap oxigént, és a gyökérrothadást okozó gombák gyorsan megtelepednek. Ebből a felismerésből nőtt ki a jégkockás öntözés ötlete: néhány jégkocka a föld tetején lassan olvad el, így egyszerre kevés víz jut a cserépbe, és nehezebb túlzásba vinni.
A módszert egy amerikai orchideatermesztő cég reklámozta, azt javasolva, hogy a lepkeorchideát (Phalaenopsis) hetente három jégkockával öntözzék. Ez eredetileg marketingötlet volt, de később egyetemi kutatók is megvizsgálták.
Mit talált az Ohiói Állami Egyetem kísérlete?
Az Ohiói Állami Egyetem és a Georgiai Egyetem kutatói összesen 48 lepkeorchideát figyeltek négy-hat hónapon át. A növények fele jégkockát kapott, a másik fele ugyanannyi szobahőmérsékletű vizet. Az eredményeket 2017 szeptemberében közölték a HortScience szakfolyóiratban.
A mérések lényege:
- a fenyőkéreg ültetőközeg hőmérséklete öntözéskor 11-13 °C körülire hűlt, majd nagyjából öt óra alatt visszaállt 21 °C-ra;
- a virágok élettartama és a díszítőérték nem különbözött a két csoportban;
- a levelek klorofilltartalmában, a fotoszintézisben és a hajtástömegben nem találtak kárt;
- a jéggel közvetlenül érintkező léggyökerek belseje viszont 4 °C körülire hűlt.
A kutatók szerint a lassan olvadó jég miatt a kéreg és a gyökér több vizet tud felvenni, mielőtt az lefolyna. Az orchidea gyökerét ráadásul szivacsos, többrétegű burok (velamen) védi, ez magyarázhatja, miért bírta jól a hideget.
Miért nem jó ez minden szobanövénynek?
A kísérlet egyetlen fajra és egyetlen ültetőközegre, kéregbe ültetett lepkeorchideára vonatkozik. Arról semmit sem állít, mi történik egy fikusszal, egy anyósnyelvvel vagy egy afrikai ibolyával tőzeges földben. A legtöbb szobanövényünk trópusi vagy szubtrópusi eredetű, a gyökere egyenletes meleghez szokott.
Az afrikai ibolyánál például ismert jelenség a levélen megjelenő sárgásfehér gyűrűs folt. Ezt az okozza, hogy a levél pár másodperc alatt hirtelen lehűl, jellemzően a ráfröccsenő hideg víztől, és a sejtkárosodás végleges. Az amerikai egyetemi kertészeti tájékoztatók ezért egybehangzóan szobahőmérsékletű öntözővizet ajánlanak.
Ahol a jégkocka biztosan rossz ötlet:
- kaktuszok és pozsgások, amelyeknek két öntözés között teljesen ki kell száradniuk;
- lefolyónyílás nélküli cserép, mert ott a víz így is megáll az alján;
- még nedves föld, mert a jég ilyenkor csak tovább áztat;
- bármelyik növény, ahol a jég a levélhez vagy a levélrózsa közepéhez ér.
Ha orchideát tartasz és hajlamos vagy túlöntözni, a heti három jégkocka elfogadható megoldás. A kéreg tetejére tedd, a levelektől távol, és ellenőrizd, hogy a kaspó alján ne álljon víz.
Hogyan öntözz a fűtési szezonban?
Októbertől a radiátorok bekapcsolásával a lakás levegője kiszárad, a cserép teteje gyorsabban porzik, és sokan ilyenkor kezdenek el többet öntözni. Közben a fényszegény hónapokban a növények lassabban nőnek, így a gyökérzónának valójában kevesebb víz kell. A két jelenség ellentétes irányba húz, ezért a naptár szerinti öntözés télen különösen félrevisz.
Amit a gyakorlatban tehetsz:
- Öntözés előtt dugd az ujjad 2-3 centi mélyen a földbe. Ha ott még nyirkos, várj.
- Szobahőmérsékletű vizet használj. A csapvizet előző este engedd ki egy kannába, reggelre átveszi a szoba hőmérsékletét.
- Ha öntözöl, alaposan öntözz, majd fél-egy óra múlva öntsd ki az alátétbe vagy kaspóba lefolyt vizet.
- A radiátor fölötti ablakpárkányról vidd odébb a cserepeket, mert ott a föld felülről szárad, alul viszont vizes maradhat.
- A száraz levegőt ne öntözéssel ellensúlyozd. Csoportosítsd a növényeket, vagy állítsd a cserepet nedves kaviccsal töltött tálcára úgy, hogy az alja ne érjen a vízbe.
Ha egy növény a nedves föld ellenére lankad, sárgul, és a földnek dohos szaga van, az túlöntözésre utal. Ilyenkor emeld ki a cserépből: az egészséges gyökér világos és feszes, a rothadó barna és pépes. Hagyd kiszáradni a földet, súlyosabb esetben ültesd át friss közegbe, a rothadt részeket levágva. Az őszi és téli öntözés buktatóiról a szobanövények őszi öntözéséről szóló cikkünkben is olvashatsz.
Források: u.osu.edu, perishablenews.com, pnwhandbooks.org, extension.uconn.edu
