Kint már sötét van, a kazán vagy a hőközpont rákapcsol, és a falból, a padló alól egyszer csak apró, éles koppanások hallatszanak, mintha valaki a csövet ütögetné. Aztán percekig semmi, majd újra. Ismerős a helyzet, és sokan ilyenkor elsőként a radiátor légtelenítőcsavarjához nyúlnak, csakhogy ez a hang szinte soha nem a levegőtől jön.
A pattogás és a kopogás a cső hőtágulásának hangja. A fém melegedéskor megnyúlik, hűléskor összehúzódik, és ha közben valahol beszorul, egy bilincsben, a falon vagy a födémen átvezetett szakaszon, akkor nem csúszik egyenletesen, hanem feszül, majd hirtelen megugrik. Ez az ugrás a koppanás.
Mennyit mozog egy fűtéscső?
Többet, mint gondolnád. A szakirodalom a rézcső hőtágulását 0,017 milliméterre teszi méterenként és fokonként, az acélcsőét 0,012 milliméterre, a műanyag csöveké pedig ennek nagyjából öt-tízszerese. Ha egy öt méter hosszú rézcső szobahőmérsékletről hatvan fokra melegszik, az negyven fok különbség, a cső tehát 5 × 0,017 × 40, vagyis körülbelül 3,4 millimétert nyúlik meg. Acélnál ugyanez 2,4 milliméter, műanyagnál pedig már centiméteres nagyságrend is lehet. Egy amerikai épületgépészeti szaklap példájában egy nagyjából 15 méteres rézvezeték 18 fokról 93 fokra melegedve kicsit több mint 19 millimétert nyúlt meg, ami egy szűk falnyílásban már komoly feszülést jelent.
Ez a néhány milliméter elég ahhoz, hogy egy szorosan meghúzott fémbilincs vagy egy túl szűkre fúrt falnyílás minden felfűtéskor és minden lehűléskor megszólaljon. Ezért hallod a zajt főleg a fűtés indulásakor és este, amikor a rendszer visszahűl.
A légtelenítés ezen semmit sem változtat, hiszen a csőben nincs levegő, ami zörögne. A teendő mechanikai: a csőnek helyet kell adni a mozgáshoz.
Hol keresd a hibát?
Indulj el a hang irányába, amikor a fűtés éppen felmelegszik. A tipikus helyek a falon és a födémen átmenő szakaszok, a padló alatti vezetékek, a radiátorbekötések közvetlen környéke, valamint a hosszú, egyenes csőszakaszokon ülő bilincsek.
A szerelési elv egyszerű, a jó rendszerben két fajta rögzítés van. A fixpont nem engedi elmozdulni a csövet, a csúszó megfogás viszont hagyja, hogy hosszában dolgozzon. A német szakmai összefoglalók szerint a fixpontokat hangszigetelten kell kialakítani, hogy a cső zaja ne menjen át az épületszerkezetbe, a hosszú egyenes szakaszokon pedig tágulási ív vagy kompenzátor veszi fel a mozgást.
Ahol látható a cső, ott ezeket nézheted meg magad:
- túl szorosan meghúzott fém csőbilincs, gumibetét nélkül;
- a falba, födémbe szorosan bevakolt cső, védőcső nélkül;
- olyan pont, ahol a cső a gerendához, padlólaphoz vagy egy másik csőhöz ér;
- hiányzó vagy kicsúszott csőhéj.
Egy amerikai lakásfelújítási szakportál ilyenkor műanyag tartóbilincsek beépítését javasolja, a falátvezetéseknél pedig hasított műanyag távtartót, illetve a nyílás kismértékű bővítését. A csőhéj vagy gumi burkolat a súrlódásos zajt is tompítja, de ezt maguk is csak átmeneti megoldásnak tartják. Amit ne tegyél: ne húzd meg még erősebben a bilincset, mert éppen ettől lesz rosszabb.
Ha a zajos szakasz a falban vagy az esztrichben fut, az már vésést, bontást jelent, ott a szerelő dönti el, megéri-e hozzányúlni, vagy egy másik ponton, például a bekötésnél lehet enyhíteni a feszülésen.
A fűtés többi hangja, röviden
Bugyogás, csobogás. Ez valóban levegő. Jellemző jele, hogy a radiátor teteje hideg, az alja meleg. Ilyenkor segít a légtelenítés: lassan nyisd a szelepet, alá tegyél edényt, és zárd el, amikor már egyenletesen jön a víz. Utána ellenőrizd a nyomást a kazánon, mert a kiengedett víz miatt leeshet.
Zúgás, áramlási zaj. Gyakran túl nagy átfolyásra utal, például magasra állított keringetőszivattyúra, vagy arra, hogy a rendszer nincs hidraulikailag beszabályozva. Ez főleg felújítás vagy radiátorcsere után jön elő.
Sípolás. Ha a termosztatikus fej környékéről jön, a szelep állapotát vagy beépítését kell ellenőrizni. Előfordul, hogy levegő okozza, akkor a légtelenítés segít.
A fűtés éjszakai zajairól a kattogó, zúgó radiátorokról szóló írásunkban részletesebben is olvashatsz.
Mikor hívj szakembert?
Akkor, ha a zaj a falból jön és nem éred el a csövet, ha a radiátor néhány nappal a légtelenítés után újra zajos, ha a nyomás rendszeresen esik, vagy ha több radiátor egyenetlenül melegszik. Ez utóbbi a lengyel szaklap szerint szivattyú-, szelep-, tágulási tartály- vagy beszabályozási hibát jelezhet, és ezt nem a radiátor csavarjánál kell keresni.
A pattogó cső önmagában ritkán veszélyes, inkább bosszantó. Csak éppen a légtelenítőkulccsal hiába próbálkozol vele.
Források: muratordom.pl, baunetzwissen.de, thisoldhouse.com, walraven.com
