A Velencei-síkság közepén, Padova és Bassano del Grappa között, a szántóföldek és kisvárosok szürke egyhangúságából hirtelen kiemelkedik egy tökéletes ovális. Vörösesbarna tégla és folyami kavics, tornyok szabályos közönként, körben vizesárok. Cittadella nem múzeumváros, közel húszezer ember él benne, a lengyel Gazeta.pl utazási rovata mégis Európa legszebb városfalai közé sorolta. A rang mögött egy valódi különlegesség áll: ez az egyetlen ellipszis alakú középkori városfal a kontinensen, amelynek őrjárata teljes hosszában bejárható.
A fal kerülete 1461 méter, ebből jön a kerekített „közel másfél kilométer”. Átlagosan 14-16 méter magas, a kapuknál a tornyok 30 méterig emelkednek, vastagsága nagyjából 2,10 méter. Két téglából és kavicsból rakott külső héj közé öntött habarcs és kőtörmelék adja a tömegét, így bírta ki nyolc évszázadon át.
Egy város, amelyet egy háború kedvéért rajzoltak meg
Cittadella nem lassan nőtt fel egy vár köré, hanem egyetlen döntéssel született. 1220-ban Padova építtette katonai előőrsnek, válaszul arra, hogy két évvel korábban a szomszédos Treviso megerősítette Castelfrancót, alig 13 kilométerrel keletebbre. A két erőd azóta is farkasszemet néz egymással a síkságon.
Ezért olyan szabályos minden. A fal négy kapuja nagyjából a négy égtáj felé néz, és arról a városról kapta a nevét, amely felé nyílik: Porta Padova, Porta Vicenza, Porta Treviso és Porta Bassano. A belső utcahálózat két fő tengelye, a római városokat idéző cardo és decumanus, a központban keresztezi egymást. A kapuk mellett egykor felvonóhíd vezetett át az árok fölött.
A 13. század közepén a hírhedt Ezzelino III da Romano uralta a várost 1237 és 1256 között. Ő építtette a Torre di Malta nevű tornyot, amely börtönként szolgált, és olyan rossz hírű lett, hogy a hagyomány szerint Dante is erre utal az Isteni színjáték Paradicsomának IX. énekében. Ezzelino bukása után jöttek a Carrarák, a Scaligerik és a Viscontiak, végül a 15. század elején Cittadella a Velencei Köztársaságé lett. A fal egyetlen szakaszát a 16. századi cambrai-i háborúban rombolták le, a többi ma is áll.
Körséta 15 méter magasan
A séta az északi oldalon, a Porta Bassanónál kezdődik, itt van a jegypénztár és a turisztikai iroda is. A kapu maga is erőd: öt boltíves szakaszon át, csapórácsokkal és két felvonóhíddal védték, a toronyban lakott a kapitány, akinek háza vész idején teljesen elzárható volt. Ma a Casa del Capitano egy kis kiállításnak ad helyet, fegyver- és páncélmásolatokkal, a város történetének szereplőivel.
Innen egy fapallón jutsz fel az őrjáratra, és kezdődik a kör. Az útvonal egyirányú, az óramutató járásával ellentétesen haladsz, és nagyjából egy órát vesz igénybe, ha nem siettetsz semmit. A párkány mögül egyszerre két világra látsz. Befelé a város háztetői, a dóm és a Campo della Marta, ahol a középkorban lovagi tornákat rendeztek. Kifelé a fal tövében húzódó park és a síkság, mögötte pedig a hegyek.
A déli oldalon éred el a Torre di Malta tornyát a Porta Padova mellett. A közel 30 méter magas kilátószintről a legszélesebb a panoráma, a toronyban ostromtörténeti és régészeti múzeum is helyet kapott. Tiszta időben innen látszik az Euganei- és a Berici-dombság, az Asiagói-fennsík, a Monte Grappa tömbje, sőt a Dolomitok csúcsai is, és kivehető Marostica vára meg Asolo erődje.
A keleti oldalon a Porta Treviso következik, ez néz farkasszemet Castelfranco irányába. Innen visszakanyarodsz a kiindulópontra. Lent, a városban a dómban Jacopo Bassano festménye látható, a Teatro Socialét pedig ugyanaz a Bagnara díszítette, aki a velencei La Fenicén is dolgozott.
Amit egy magyar utazónak tudnia kell
Budapest és Padova között légvonalban nagyjából 595 kilométer a távolság, Cittadella ennél valamivel északabbra fekszik. Autóval, Szlovénián át, az útvonaltervezők nagyjából 680 kilométert és 7,5-8 óra vezetést számolnak, ami egy hosszú nap, de egy hosszú hétvégébe belefér. Vonattal hosszabb a menet: Bécsen át Trevisóig átszállással nagyjából 11 óra, onnan helyi vonat visz tovább a Treviso és Vicenza közötti vonalon.
A falakra szóló teljes árú jegy a legutóbb közzétett díjszabás szerint 5 euró, ez 2026. októberi átszámítással (1 euró = 364 forint) körülbelül 1820 forint. A kedvezményes jegy 3 euró, nagyjából 1090 forint, ezt 4 és 17 év közötti gyerekek, 26 év alatti diákok, 65 év felettiek és tízfős csoportok kapják. A családi jegy két felnőttnek és két gyereknek 14 euró, kb. 5100 forint, három év alatt ingyenes. A jegy a séta mellett az útvonal menti kiállításokra is szól. Az árak változhatnak, indulás előtt nézd meg a fal hivatalos oldalán.
A nyitvatartás évszakhoz igazodik. Áprilistól szeptemberig 9 és 18 óra között mehetsz fel, márciusban és októberben 17 óráig, novembertől februárig 16 óráig, karácsony napján zárva. A legkellemesebb a tavasz és az ősz, mert a fal tetején nincs árnyék, nyári délutánon a tégla is ontja a hőt. A téli, tiszta reggeleknek is megvan a maguk varázsa, ilyenkor a havas Monte Grappa szinte karnyújtásnyira látszik.
Ha maradnál még egy napot
A legkézenfekvőbb a riválisnál kezdeni: Castelfranco Veneto 13 kilométerre van, ugyancsak fallal körülvett óváros, Giorgione szülővárosa. Északnyugatra Marostica és Bassano del Grappa, délre Padova kínál egy-egy napot. A Monte Grappához magyar szál is köt. Az első világháború utolsó évében itt húzódott a front, és a hegy csúcsán álló katonai emlékhely osztrák-magyar részében a Monarchia elesett katonái nyugszanak, köztük sok magyar katona.
Cittadella fala tehát nem csak szép díszlet. Egy olyan korszak tervrajza, amikor két szomszédos város egymás ellen építkezett, és amelynek nyomvonalát ma kényelmes cipőben, egy óra alatt bejárhatod.
Források: podroze.gazeta.pl, italia.it, en.wikipedia.org, geopop.it
