A nagymamák kamrájában a babérlevél mindig ott volt a befőttes üvegek mellett, a savanyúságba, a vadasba és a bablevesbe került belőle egy-két szál. Spanyolországban most egy egészen más szerepben divatos: a közösségi oldalakon azt ajánlják, hogy tegyél egy szárított levelet a bejárati ajtó mögé. Az okdiario.com spanyol hírportál összeszedte, mit várnak tőle az emberek, és őszintén azt is leírta, mit nem tud. Mi a régi hiedelmeket a mai tudással vetettük össze.
Amit a hagyomány mond: szerencsét és védelmet hoz
A babér az ókor óta a győzelem és az oltalom jelképe. A görögök Apollónnak szentelték, babérkoszorút kaptak a delphoi játékok győztesei, és a rómaiak hadvezérei is ezzel vonultak be diadalmenetükben. Innen ered a mi szólásunk is, hogy valaki „a babérjain ül”. A bejárati ajtóhoz kötött szokás ennek a jelképnek a háztartási változata: a levél a ház határán őrködik, távol tartja a rosszat, és bevonzza a jólétet. A spanyol cikk a feng shui gyakorlatához köti, és világosan leírja, hogy ezeknek a hatásoknak nincs tudományos alapjuk.
Ettől még nem kell lebeszélni róla senkit. Egy levél az ajtó mögött ártalmatlan szokás, és aki szereti a kis házi rituálékat, annak örömet okoz.
Amit ma tudunk: az illat gyenge
A legkézzelfoghatóbb ígéret az illat, és ezen a ponton maga a spanyol cikk is visszafogott. Egy száraz levél enyhe, fűszeres illatot ad, de egy előszobát nem tölt be, légfrissítőként tehát nem számíthatsz rá. A babér illatát főként illóolaja adja, ennek legnagyobb arányú összetevője az eukaliptuszra emlékeztető 1,8-cineol. Ez a vegyület a levél törésekor, melegítésekor szabadul fel a legjobban, ezért érzed a pörköltben, és alig a szekrény ajtaján lógó levélen.
Amit a hagyomány mond: elűzi a bogarakat
Itt már érdekesebb a kép. Tunéziai kutatók 2013-ban a babérlevél illóolaját vizsgálták a dohánybogár ellen, amely a tárolt élelmiszerek gyakori kártevője. Az olaj valóban riasztotta a rovarokat, a legerősebb vizsgált adagnál 60 százalékos hatással. Csakhogy ez kivont, töménytelen olaj volt, négyzetcentiméterre kimért mennyiségben. Egy szárított levél ennek a töredékét párologtatja el, és azt is egyre kevésbé, ahogy kiszárad. Az okdiario összefoglalója is úgy fogalmaz, hogy a levél egy rovarinváziónak nem vet véget, és nem helyettesíti a kártevőirtó szereket.
Amit ma tudunk: itthon most a poloskák jönnek
Október végén Magyarországon sok lakásban nem a hangyák vagy a muslicák okozzák a gondot, hanem az ázsiai márványospoloska. A fajt egy budapesti egyetem rovartani tanszékének egyik irodájában találták meg először hazánkban, 2013. október 11-én. A szakfolyóiratban megjelent leírás szerint a kifejlett poloskák szeptember végétől novemberig telelőhelyet keresnek, és ilyenkor tömegesen húzódnak be az épületek repedéseibe, az ablakok és ajtók réseibe. Ellenük egy babérlevél semmit nem ér. Ami segít, az a fizikai akadály: szúnyogháló az ablakon, tömítés az ajtó alján és a keret mentén, a bejutott példányokat pedig összenyomás nélkül, egy pohárral vagy porszívóval távolítsd el, hogy ne árasszák el a szobát a szagukkal.
Ha mégis kipróbálnád
Válassz teljesen száraz, ép levelet, és tedd az ajtó mögé úgy, hogy ne törjön össze, például egy kis szalaggal rögzítve vagy egy vászonzacskóban felakasztva. Addig maradhat, amíg illata van, utána cseréld. A nedvesség gyorsan tönkreteszi, ezért fürdőszoba vagy mosókonyha ajtajára nem való. Ha valódi szagprobléma van a lakásban, a szellőztetés és a forrás megszüntetése többet ér bármilyen levélnél.
Saját levelet is szedhetsz, ha van otthon babérfád, csak a teleltetésre figyelj. A brit királyi kertészeti társaság, az RHS adatai szerint a babér nagyjából mínusz 5 fokig bírja, cserépben még annyit sem, mert a gyökérzet hamar átfagy. Egy magyar télen ezért a dézsás babért hidegebb éjszakák előtt vidd be egy világos, legfeljebb 10 fokos helyiségbe, a lépcsőházba vagy egy fagymentes garázsba.
Az ajtó mögött porosodó, hetekig ott lógó levelet pedig már ne tedd a levesbe. A kamrában, jól záródó üvegben tartott babér marad a fazéké, az ajtóra szánt pedig csak szerencsehozó dísz.
Források: okdiario.com, ishs.org, rhs.org.uk
