Magyarországon a legtöbben ugyanúgy gyújtanak be, ahogy a nagyszüleiktől látták: alulra papír és aprófa, rá a hasábok, és alulról meggyújtják. Finnországban és Svájcban viszont a hatóságok mást ajánlanak. A tüzet fordítva rakják, és felülről gyújtják meg, így a tűz lefelé ég le, mint egy gyertya. Az eredmény kevesebb füst, tisztább kémény és tisztább kályhaüveg.
Miért füstöl az alulról gyújtott tűz?
A helsinki régió környezetvédelmi hatósága, a HSY begyújtási útmutatója szerint a fa égés közben gázokat bocsát ki, és ezek a gázok csak akkor égnek el, ha elég levegőt kapnak. Ha alulról gyújtod be a tüzet, a lángok az egész rakást egyszerre kapják el. Ennyi fához nincs elég levegő, ezért a füst megnő, az el nem égett gázok pedig a kéményen távoznak, és velük a hő is.
Felülről gyújtva a tűz fokozatosan halad lefelé. Mindig csak egy kis rész ég, bőven jut levegő, és a kibocsátás is jóval kisebb.
A felülről gyújtott tűz lefelé ég le, mint egy gyertya, ezért mindig csak egy kis rész ég, és elég levegőt kap.
Így rakd meg a finn módszer szerint
- Alulra a nagy hasábok kerülnek, rájuk a kisebbek, a legtetejére pedig a gyújtós: száraz aprófa és egy kevés kéreg.
- A tűztér legfeljebb feléig rakd meg. Az első adaghoz 8-10 centi átmérőjű hasábok valók.
- Gyújtsd meg a tetején a gyújtóst. Fent ég, és onnan kapja el a fát.
- Ha kell, a második adagot a parázsra tedd, szorosan rakva és a tűztér falától távolabb, 10-16 centis hasábokkal. A két adag nagyjából másfél-két óra alatt ég le.
A svájci gyújtókocka
A svájci energiahivatal (BFE) kiadványa egy úgynevezett indítómodult ajánl papír helyett. Négy darab, nagyjából 3×3 centis és 20 centi hosszú, száraz fenyő aprófát keresztben egymásra raknak, közé pedig egy viasszal átitatott faforgácsos gyújtót tesznek. Ez kerül a hasábok tetejére, és egyetlen gyufa elég hozzá. A hivatal szerint egy helyesen begyújtott tűz legkésőbb 15 perc után füstmentesen ég.
A papír azért rossz gyújtós, mert gyorsan elég, sok pernyét és hamut ad, és ha túl tömörre gyűröd, inkább füstöl, mint lángol. Egy marék vékonyra hasított fenyő aprófa és egy bolti, viaszos gyújtókocka sokkal megbízhatóbb, és fillérekbe kerül. A gyújtáshoz soha ne használj olyan anyagot, amit a kéményseprők tiltanak, például festett fát vagy csomagolóanyagot.
A svájci energiahivatal szerint egy helyesen begyújtott fatűz legkésőbb 15 perc után füstmentesen ég.
A fa számít a legtöbbet
A BFE szerint csak kezeletlen, védett helyen egy-két évig szárított fát vagy kezeletlen brikettet használj, és a hasábok nagyjából 7-9 centi vastagok legyenek. Egy érdekes tanács: a tűzifát legalább egy nappal a használat előtt hozd be fűtött helyiségbe, mert a hideg fa rosszul ég.
A tűzifa száradásáról és arról, hogy miért kell másfél-két évig száradnia, korábban részletesen írtunk. A kint tárolt farakásból tehát mindig egy-két napi adagot hozz be a kályha mellé, de ne közvetlenül a kályha mellé tedd, legalább egy méter távolság maradjon.
Melyik kályhánál működik?
A módszer a legtöbb mai, felülről vagy elölről tölthető kályhánál és kandallóbetétnél jól működik, és a cserépkályháknál is régóta ezt ajánlják. A régi, alul rostélyos vaskályháknál viszont előfordul, hogy alulról jobban indul a tűz, mert a levegő a rostélyon keresztül érkezik. A legbiztosabb, ha megnézed a kályhád használati utasítását, a gyártó ott leírja, milyen begyújtást ajánl.
Ha elsőre nem sikerül
- Ha a gyújtós elég, de a hasábok nem kapnak lángra, túl vastagok vagy nedvesek. Tegyél alulra is vékonyabb hasábokat.
- Ha a füst visszajön a szobába, a kémény még hideg. Nyiss résnyire egy ablakot, és hagyd az ajtót pár percig résnyire nyitva, amíg beindul a huzat.
- Ha a tűz gyorsan leég, a rakás túl laza. A második adagot szorosabban rakd.
Itthon a téli szmog egyik fő forrása a lakossági fatüzelés, ezért nem mindegy, hogyan gyújtunk be. A felülről gyújtás nem kerül pénzbe, csak egy kis átszokást igényel, és a kémény is tisztább marad tőle. Hogy mit kezdj a kályhában maradt hamuval, azt a kerti hamuhasználatról szóló cikkünkben írtuk le.
Források: hsy.fi
