A Fekete-tenger partjaitól nem messze található Romániában egy barlang, ami azért érdekes mert nincs természetes bejárata. A Movile-barlangot 1986-ban fedezték fel a tudósok, és amit odalent láttak, az őket is nagyon meglepte: ugyanis egy teljesen elzárt, napfény nélkül működő ökoszisztémára leltek.
Egy fúrás miatt jutottak el a rejtett üreghez
A felfedezés egy hőerőmű helyszínének kijelöléséhez végzett geológiai vizsgálatokhoz kötődik. A munkák során fúrt akna mintegy 20 méter mélyen egy üregbe futott, amelyet elsőként Cristian Lascu román geológus és barlangkutató ért el. Az erőmű végül nem épült meg, a barlang viszont a kutatók figyelmének középpontjába került.
Ez is érdekelhetMegtalálták az ideális munkahét hosszát, és ez nem 40 óraAz „Istorii de la malul mării” román ismeretterjesztő sorozat román nyelvű epizódja a Movile-barlangról, Cristian Lascu és Șerban Sârbu kutatókkal:
A mindössze körülbelül 240 méter hosszú barlang egy mészkőben alakult ki. Van egy száraz felső szintje és egy alsó, vízzel elárasztott része, ahol kis légbuborékokban, úgynevezett légharangokban lehet levegőhöz jutni.
Mérgező itt a levegő, és örök sötétség van
A barlang légköre nem emberi szervezet számára javasolt, ugyanis az oxigén aránya helyenként csak 7-10 százalék a felszíni 21 százalék helyett, a szén-dioxid pedig elérheti a 3,5 százalékot is, ami sokszorosa a megszokottnak. A levegőben és a vízben metán, ammónia és hidrogén-szulfid is van nagy mennyiségben.
- a hőmérséklet állandóan 21 fok körüli
- a páratartalom közel 100 százalék
- légmozgás gyakorlatilag nincs
Baktériumokból épül fel az egész tápláléklánc
A legtöbb élőhely energiája végső soron a napfényből származik. Itt nem: a víz felszínén és a falakon akár 2 centiméter vastag baktériumszőnyeg él, amelynek mikroorganizmusai a kénvegyületek és a metán oxidálásából nyernek energiát. Ezt kemoszintézisnek nevezik. A barlang állatai ezt a mikrobiális réteget legelik, vagy egymást eszik.
A kutatók eddig több mint 50 gerinctelen fajt írtak le innen, és a barlangot kutató GESS laboratórium szerint 37 faj sehol máshol nem él a Földön. Vannak köztük pókok, piócák, csigák, ászkák, egy szem nélküli víziskorpió és 2020-ban egy új, nagyjából 5 centiméteres százlábú, a Cryptops speleorex, amely a barlang ma ismert legnagyobb lakója.
Mennyi ideig volt elzárva?
A barlang csaknem 5,5 millió évig volt elzárva. A szám a késő miocénhez, a barlang kialakulásához és az állatvilág lehetséges betelepüléséhez kötődik. A GESS laboratórium szerint a vastag, vízzáró agyag- és löszrétegek nagyjából 2,5 millió éve választják el a felszíntől.
A pontos évszámnál többet mond, hogy egy itt élő csigafaj, a Heleobia dobrogica genetikai vizsgálata alapján a faj őse nagyjából kétmillió éve került teljesen a föld alá. A tudomány tehát évmilliós elszigeteltségről beszél, de a konkrét szám a választott módszertől függ.
Miért ennyire értékes ez a kutatók számára?
A Science folyóiratban 1996-ban megjelent tanulmány a Movile-barlangot írta le az első olyan szárazföldi ökoszisztémaként, amely teljes egészében kemoszintézisre épül. A mélytengeri hőforrások körül hasonló rendszereket már ismertek, de szárazföldön ez volt az első ilyen eset. Ezért figyelnek rá az asztrobiológusok is. Ha egy közösség fény és bőséges oxigén nélkül, csupán kémiai energiából meg tud élni, akkor ez segít elképzelni, hogyan maradhatna fenn élet más bolygók felszíne alatt.
Szigorúan őrzik a barlangot
Mangalia és környéke sok magyar családnak ismerős a nyári Fekete-tenger-partról, a barlangba azonban turista nem juthat be. A bejárat egy légmentesen zárt akna, évente csak néhány kutatócsoport léphet be, kis létszámmal és ők is csak nagyon rövid időre. Románia 2024-ben a barlangot és környékét felterjesztette az UNESCO világörökségi várólistájára.
A föld alatti titkok kutatása más helyeken is meglepetéssel szolgált. Egy cseh kutatócsoport robotot küldött le a Hranicei-szakadék mélyére, a szovjet mérnökök pedig 12 kilométer mélyre fúrtak a földkéregbe. Romániából is érkezett már hasonlóan különös hír, egy asszonyról kiderült, hogy évtizedekig egy 3,5 kilós borostyánkövet használt ajtótámasznak.
Források: GESS Lab, UNESCO, Wikipedia, Adevărul, EurekAlert
