Egy Svéd, festékeket forgalmazó cég évi nagyjából kétmillió liter vörös festéket ad el, és a pigment ami a festékben megtalálható a becslések szerint még 80-150 évig elegendő. Ez a pigment a falu rödfärg, vagyis faluni vörös festék, amely a svéd vidék sötétvörös, fehér sarkú és fehér ablakkeretes faházait színezi. Pigmentje a közép-svédországi Falun rézbányájából származik.
Egy rézbánya biztosítja a színt
A faluni bánya évszázadokon át Európa egyik legfontosabb rézlelőhelye volt. A 17. században a nyugati világ réztermelésének nagyjából kétharmada innen került ki. Ma múzeum, és az UNESCO világörökség része. A festék alapanyaga a bányászat meddőjéből, vagyis a hasznosíthatatlan kőzetből származik. A benne lévő vas idővel vas-oxiddá mállik.
Ez is érdekelhetKerti fűszerekkel sütött házi kenyér: a rozmaringtól a ropogós héjig (x)A vas-oxidot kimossák, szárítják, majd kiégetik. Az égetés a sárga okkert vörösre színezi, a magasabb hőmérséklet pedig sötétebb árnyalatot biztosít. A porrá őrölt pigmentet vízzel, rozslisztből főzött csirizzel és lenolajjal keverik festékké. Ma a Falu Rödfärg védett márkanév. Csak a faluni bányából származó pigmentet tartalmazó termék viselheti.
Kastélyokon kezdték a használatát
A vörös előbb a kastélyokon jelent meg. 1573-ban III. János svéd király elrendelte, hogy a stockholmi Tre Kronor vár tetejét a faluni bánya vörös földjéből készült festékkel fessék be. Az észak-európai nemesség körében akkoriban a holland téglaépületek voltak divatosak, a fában gazdag Svédországban pedig a vörös festékkel a téglát utánozták.
Ekkor a festék még drága és előkelő volt. A kereskedelmi gyártás 1764-ben indult, és ahogy a bánya rézkészlete fogyott, egyre több pigment készült. A 19. században a festék a földművesekhez és a zsellérekhez is eljutott, a szürke svéd táj pedig fokozatosan vörösre váltott.
A 20. század elején a stockholmi lakbérek Európa legmagasabbjai közé tartoztak, sokan vidékre költöztek. Egy 1904-es törvény kölcsönt biztosított a saját családi ház építéséhez, és ezekhez az otthonokhoz a vörös színt ajánlották. Innen ered, hogy a vörös festéket a svéd színként kezdték emlegetni.
Festék, amely alatt a fa is lélegezni tud
A szín biztosítása mellett favédelmet is ad, ugyanis a faluni bánya szakembere szerint a vas jót tesz a tartósításnak, a réz pedig gombaölő hatással rendelkezik. A festék emellett lélegezni hagyja a fát, így nem zárja be a nedvességet, amely penészedéshez vezethetne.
A régi festék kötőanyaga idővel lebomlik, a pigment porladni kezd. Felújításnál elég a felületet lekefélni és újrafesteni, csiszolni nem kell.
A festék lélegezni hagyja a fát, ezért a nedvesség nem reked meg a deszkák alatt.
A vörös szín nem kötelező
Ehhez a svédek önszántukból ragaszkodnak, van olyan háztulajdonos, aki 53 éve ugyanazzal az élénkvörössel festi a nyaralóját. A homlokzat színének megváltoztatása viszont a svéd lakásügyi hatóság szerint építési változtatásnak számít, és szabályozási tervvel lefedett területen bizonyos esetekben építési engedélyhez kötött. Sok faluban így a vörös ház a településkép része is.
Ugyanilyen funkciót tölt be hazánkban a mész
A magyar falvakban a ház falának színét sokáig a fehér mész biztosította, és a mésznek is volt védő szerepe. Erről a parasztházak tavaszi meszeléséről szóló cikkünk ír. A régi házak más részletei is a praktikumról árulkodnak, ahogy a falusi házak kicsi ablakai is. A fal nedvességének ellenőrzésére pedig egy egyszerű alufóliás trükk is létezik.
A faluni festék és a mész tehát ugyanazokat biztosította, emellett mindkettő olcsó, könnyen hozzáférhető anyagként terjedt el. Azonban mindkettőt rendszeresen meg kellett újítani.
Források: Smithsonian Magazine, Falu Gruva, Wikipedia: Falu red, Boverket
