A portugál meteorológiai intézet 1981 és 2010 közötti átlagai szerint, Lisszabonban januárban az átlagos napi maximum 14,8, az átlagos napi minimum 8,3 fok. Ehhez képest az Eurostat 2025-ös felmérésében a portugálok 15,6 százaléka mondta, hogy nem engedheti meg magának lakása megfelelő fűtését. Finnországban ez az arány 2,6 százalék volt. Az enyhe tél és a hideg lakás közötti ellentmondásnak több, jól dokumentált oka van.
Mit mérnek az uniós számok
Az Eurostat évente kérdezi meg az uniós háztartásokat, hogy anyagilag meg tudják-e engedni maguknak, hogy lakásuk megfelelően meleg legyen. 2025-ben az unió átlaga 8,8 százalék volt, Spanyolországban 15,9 százalék. A legrosszabb értéket Görögország mérte 18,1 százalékkal.
Ez is érdekelhetMi történne a kertekkel, ha holnap eltűnne az összes méh?Két évvel korábban még rosszabb volt a helyzet. Az Eurostat szerint 2023-ban Spanyolország és Portugália állt a lista élén, mindkét országban a lakosság 20,8 százaléka nem tudta kellően kifűteni az otthonát.
2023-ban Spanyolországban és Portugáliában is a lakosság 20,8 százaléka nem tudta megfelelően kifűteni a lakását.
Fűtés nélkül épült lakások
A spanyol statisztikai hivatal 2021-es lakásfelmérésének adatai szerint nagyjából öt lakásból négyben van valamilyen fűtés. Ebből 9 százalék a központi, közös fűtés, 50,4 százalék az egyedi rendszer, 21,2 százaléknál pedig csak egyéb fűtőeszköz van. Vagyis körülbelül minden ötödik spanyol lakásban nincs fűtés, a Kanári-szigeteken a lakások több mint 86 százalékában.
Az épületek szigetelése is későn került a szabályok közé:
- Spanyolországban 1979-ben fogadták el az NBE-CT-79 jelű szabványt, amely először írt elő általános hőtechnikai követelményeket az épületekre.
- Portugáliában az első olyan rendelet, amely minimális hőtechnikai követelményeket szabott az új épületekre, 1990-ben született.
- Egy 2021-es portugál tanulmány szerint a 2011-es népszámláláskor az épületek 25 százaléka 1960 előtt, 45 százaléka 1961 és 1990 között épült.
A 2011-es népszámlálás szerint a portugál épületek nagyjából 70 százaléka az első hőtechnikai rendelet évéig, 1990-ig épült fel.
Mit okoz a hideg lakás
Egy 2003-ban megjelent, 14 uniós országot vizsgáló tanulmány az 1988 és 1997 közötti adatokat elemezte. Eszerint a téli többlethalálozás Portugáliában volt a legmagasabb, 28 százalék, Spanyolországban és Írországban 21 százalék. A szerzők erős összefüggést találtak a lakások hőszigetelési minőségével, és arra jutottak, hogy a dél- és nyugat-európai magas téli halálozás a beltéri hideg elleni jobb védelemmel csökkenthető.
Az Egészségügyi Világszervezet 2018-as lakhatási irányelve szerint mérsékelt vagy hideg éghajlaton 18 fok a biztonságos beltéri hőmérséklet a hideg évszakban. Időseknek, gyerekeknek és krónikus betegeknek ennél melegebb is szükséges lehet.
Magyar szemmel
Magyarországon az Eurostat-adatok alapján 2025-ben a lakosság 5,8 százaléka nem tudta megfelelően kifűteni a lakását, ez az uniós átlag alatt van, és nagyjából harmada a spanyol és portugál aránynak. A különbség jól mutatja, hogy a hideg lakás az éghajlaton kívül sok mindenen múlik: a hidegebb telű Magyarországon kisebb ez az arány, mint az enyhe telű Ibériai-félszigeten.
Az uniós mutató egyszerre méri az épületek és a háztartások helyzetét, hiszen arra kérdez rá, megengedheti-e magának valaki a megfelelő fűtést. Ahol nincs beépített fűtés és gyenge a szigetelés, ott több energia kell ugyanahhoz a hőérzethez, így a 18 fokos ajánlás elérése a fűtési költségen is múlik.
Egy szigeteletlen falú, fűtés nélküli lakásban viszont a 8 fokos éjszaka is lehűti a szobákat, és a fal hideg felületén könnyen kicsapódik a pára. Erről a jelenségről szól a cikkünk arról, hogy miért párás reggelente belülről az ablak. A fűtési szokásokról is sok téves elképzelés kering, ezeket gyűjtöttük össze a 12 fűtési tévhitről szóló írásban. Más országokban egészen sajátos megoldások is születtek a hő megtartására, ilyen például az, hogy miért ragasztanak a bolgárok alufóliát a falra.
Az enyhe tél tehát nem garancia a meleg lakásra: az számít, mennyi hőt tart meg az épület, és van-e mivel fűteni.
Források: Wikipedia (IPMA-adatok), Destatis (Eurostat EU-SILC), Pordata
