Az ország hivatalos hidegrekordja nem a hegycsúcsokon született, hanem egy völgyben, egy fürdőjéről ismert miskolci városrészben. 1940. február 16-án Görömbölytapolcán, a mai Miskolctapolcán mínusz 35,0 fokot mértek, és ezt az értéket azóta sem múlta alul egyetlen hivatalos mérés sem.
A mínusz 35 fok története
A rekordot az országos meteorológiai szolgálat tartja nyilván, és a szakirodalom ma is erre az adatra hivatkozik. Görömbölytapolca akkor még önálló településrész volt, 1950-ben csatolták Miskolchoz, azóta Miskolctapolca a neve.
Ez is érdekelhetKirúgták az olasz séfet, mert nem volt hajlandó ananászt tenni a pizzáraA nappali hidegnek is megvan a maga rekordja: 1929. február 10-én Nyíregyházán napközben sem emelkedett mínusz 20 fok fölé a levegő. Az eddigi leghidegebb tél a mérések szerint az 1891/92-es volt, nagyjából mínusz 5,1 fokos átlaggal.
Magyarország hivatalos hidegrekordja mínusz 35,0 fok, amelyet 1940. február 16-án mértek Görömbölytapolcán.
Ahol a hideg megül: fagyzugok és töbrök
A völgyek és zárt mélyedések derült, szélcsendes éjszakákon különösen erősen lehűlnek. A kisugárzás miatt kihűlő, nehezebb levegő lefolyik a lejtőkön és a mélyedés alján gyűlik össze, ezt a jelenséget hideglégtónak nevezik. Emiatt a fagyzugokban sokszor jóval hidegebb van, mint a környező magaslatokon.
Ugyanez a jelenség kicsiben a kertben is megfigyelhető. A telek mélyebben fekvő részein, a zárt, lejtő aljában lévő sarkokban hamarabb jelenik meg a dér és a fagy, ezért a fagyérzékeny növényeknek a magasabban fekvő, a hideg levegő útjából kieső hely a biztonságosabb.
Ennek látványos hazai példája a Bükk-fennsík Mohos-töbre, ahol 2022 óta a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatikai Intézete működtet mérőállomást. 2025. február 18-án hajnalban mínusz 28,7 fokot mértek itt, 2026. január 8-án éjjel pedig mínusz 32,7 fokot. Ugyanazon az éjszakán a meteorológiai szolgálat hálózatában a leghidegebb érték Szécsényben mínusz 25 fok volt, Mihálygergén szintén mínusz 25, Zabaron mínusz 24 fok. Az állomás a felszín felett 2 méteres magasságban méri a levegő hőmérsékletét, a töbör legmélyebb pontján.
A 2025-ös rekordhajnalon a közeli Vörösmeteor-töbörben mínusz 24,6 fokot mértek. Az állomás üzemeltetői szerint a nagy lehűlést a nagyrészt derült, szélcsendes éjszaka tette lehetővé, amely kedvezett a fennsíki töbrök sajátos mikroklímájának.
A Mohos-töbör egyetemi kutatóállomás, ezért mérései nem írják felül a hivatalos országos rekordot.
A különbség oka a mérési hálózat. A hivatalos rekordok a meteorológiai szolgálat szabványos állomásain születnek, amelyek a jellemző időjárást mérik, nem a különleges mikroklímájú zugokat. A töbrök adatai ezért kutatási szempontból fontosak, de egy országos rekordhoz nem lehet őket közvetlenül hasonlítani.
Kemény telek, amelyekre ma is emlékeznek
A hideg emlékét nem csak a hőmérő őrzi. 1987. január 10-én este kezdődött az a havazás, amely viharos széllel kísérve nagyjából három napig tartott, és országos krízishelyzetet okozott. Január 16-án a középhegységekben 50-77 centi, az alföldi területeken 20-50 centi hó feküdt, a hadsereg páncélozott járművekkel segített az utak megnyitásában.
Az 1963-as tél azért maradt emlékezetes, mert akkor fagyott be utoljára teljesen a Duna Budapestnél. Régen ez gyakoribb volt: 1830-ban 99 napig, december 9-től március 19-ig borította jég a folyót Pest-Budánál.
Azóta a teljes befagyás nem fordult elő, és nemcsak az enyhébb telek miatt. A Kárpát-medence januári középhőmérséklete 1901 óta közel 2 fokkal emelkedett, a Duna vize az elmúlt évtizedekben nagyjából 1 fokkal melegedett, a folyószabályozás pedig megváltoztatta a meder viselkedését.
A kemény fagyok idején a kertben és a ház körül is akad teendő. A jeges járdára szórt anyag megválasztásával a növényeket is kímélhetjük, a madarak pedig saját stratégiával vészelik át az éjszakát, erről a kerti madarak téli alvásáról szóló cikkünkben írtunk. Ha a lakásból szökik a meleg, egy egyszerű ablakos megoldás is segíthet.
A mínusz 35 fokos rekord 86 éve áll, és a melegedő telek mellett egyre kisebb az esélye, hogy hivatalos állomáson megdőljön.
Források: Wikipedia (Climate of Hungary, OMSZ-adat)
