Az okostermosztát a legnagyobb, gázszámlákon alapuló vizsgálatok szerint átlagosan 8-12 százalékot spórol a fűtésen, de a kép ennél jóval vegyesebb. A brit kormány megbízásából készült áttekintés ugyanis arra jutott, hogy egyes háztartásokban a fogyasztás nemhogy csökken, hanem még nőhet is.
Az okostermosztátok gyártói évek óta komoly megtakarítást ígérnek, a valódi számok azonban attól függnek, ki és hogyan mérte őket. Összegyűjtöttük, mit mutatott a legismertebb, gázszámlákon alapuló vizsgálat, mit mértek a független programok és az amerikai környezetvédelmi hivatal, és miért lehet, hogy valakinél szinte semmit nem hoz a csere.
Ez is érdekelhet„Burrito-módszer”: egy törölközővel órák alatt megszárad a ruha télen is, szárítógép nélkülMit mértek a 735 háztartásban?
A legtöbbet idézett számok a Google tulajdonában lévő Nest termosztátgyártó saját vizsgálatából származnak. A cég 735 amerikai háztartás gázfogyasztását hasonlította össze a termosztát felszerelése előtt és után, villanyfűtésnél pedig 624 otthon adatait nézték meg.
Az eredmény szerint a termosztát a fűtésre fordított energia 10-12 százalékát takarította meg, a légkondicionálásnál pedig nagyjából 15 százalékot. A vizsgálatba csak azokat a háztartásokat vonták be, amelyek a cég energiafigyelő szolgáltatását is használták, és egy kontrollcsoport segítségével kiszűrték, hogy a megtakarítás ne az enyhébb időjárásból vagy az alacsonyabb energiaárakból jöjjön.
A Nest korábban akár 20 százalékos fűtési megtakarítást is ígért, a valódi gázszámlák elemzése után azonban 10-12 százalékra módosította a becslését.
A különbség oka a kiindulási pont. A 20 százalékos szám azzal a feltételezéssel készült, hogy a háztartás egész télen ugyanazon a hőmérsékleten tartja a lakást. A valóságban sokan már korábban is levették éjszakára vagy napközben a fűtést, ezért náluk kevesebb maradt a megtakarításra. A cég felmérése szerint a vizsgált családok időbeosztása így is 8-10 százalékkal volt hatékonyabb, mint az állandó hőmérséklet.
Mit mondanak a független mérések?
A gyártói vizsgálat mellett két független program is megnézte ugyanezt. Az oregoni Energy Trust hőszivattyús otthonokban mérte a termosztátot, és 12 százalékos villanyfűtési megtakarítást talált, a résztvevők 68 százaléka pedig azt mondta, hogy kényelmesebb lett a lakás. Az indianai Vectren áramszolgáltató programja gáz- és villanyfűtésnél is hasonló eredményre jutott.
Az amerikai környezetvédelmi hivatal (EPA) ENERGY STAR minősítése szigorúbb módszert használ. A minősítéshez a gyártóknak több mint ezer otthon egész éves mérési adatát kell benyújtaniuk, és ezeket független szervezet ellenőrzi. Az EPA szerint egy minősített okostermosztáttal az átlagos felhasználó a fűtésre és hűtésre fordított energia több mint 8 százalékát takarítja meg, ami nagyjából évi 50 dollár.
A különbség a 8 és a 12 százalék között nem ellentmondás. A 8 százalék egy minimum, amit minden minősített készüléknek teljesítenie kell, a 10-12 százalék pedig egy konkrét termék eredménye egy jól körülhatárolt csoportban.

Amikor nem jön be a számítás
A brit üzleti és energiaügyi minisztérium megbíztatott egy átfogó áttekintést a fűtésszabályozókról. A kutatók a termosztátokat, a programozható termosztátokat, a radiátorszelepeket és az okos megoldásokat is megvizsgálták. A jelentés szerint a fűtésszabályozók teljesítményét nehéz meghatározni a lakók viselkedése miatt, és egyes esetekben a fogyasztás még nőhet is.
A kutatók a talált vizsgálatokat az orvostudományban használt minősítési rendszerrel értékelték, és egyik fűtésszabályozó típusnál sem találtak magas minőségű bizonyítékot arra, hogyan hat az energiaigényre. Ez nem azt jelenti, hogy a termosztátok nem spórolnak, hanem azt, hogy a megtakarítás nagysága háztartásonként nagyon eltérő lehet.
Egy angliai vizsgálat 24 családi ház lakóit követte, akik helyiségenként szabályozható okos fűtésvezérlést kaptak. A 12 hónappal a felszerelés előtti és utáni időjárásra korrigált gázfogyasztást összehasonlítva azt találták, hogy a vezérlés használata nem függött össze a gázfogyasztás változásával. Egy Newcastle-ben végzett brit kísérletben pedig a lakók személyre szabott tanácsot kaptak a meglévő termosztátjuk használatához, de ez sem csökkentette jelentősen a gázfogyasztást.
Az okostermosztát nem spórol magától: csak akkor csökken a számla, ha a lakók engedik, hogy a készülék lejjebb vegye a hőmérsékletet, amikor nincs rá szükség.
Miért spórol az egyiknél, és miért nem a másiknál?
A megtakarítás négy dologtól függ. Az első a kiindulási szokás: aki eddig egész nap 22 fokon tartotta a lakást, annál sokat hozhat egy okos időbeosztás, aki viszont eddig is kézzel levette a fűtést éjszakára és munkaidőben, annál kevés marad. Hogy melyik helyiségben hány fok elég, arról a német ajánlás szerinti szobahőmérsékletekről szóló cikkünkben írtunk.
A második a lakás. Egy jól szigetelt ház lassan hűl ki, ezért ott a napközbeni csökkentés kevesebbet hoz, mint egy szigeteletlen, gyorsan kihűlő lakásban. A harmadik a fűtési rendszer: a padlófűtés például lassan reagál, ezért nála a gyakori hőmérséklet-változtatás kevésbé hatékony.
A negyedik a használat. A legtöbb okostermosztát akkor spórol, ha a mobiltelefon helyzetéből érzékeli, hogy mindenki elment otthonról, vagy ha megtanulja a család napirendjét. Aki ezeket a funkciókat kikapcsolja, vagy folyamatosan kézzel felülírja a beállításokat, annál a készülék egy drágább hagyományos termosztáttá válik.

Hogy éjszakára mennyire jó levenni a fűtést, arról a éjszakai fűtéskikapcsolásról szóló cikkünkben írtunk részletesebben.
Mit tud egy okostermosztát, amit egy hagyományos nem?

A programozható termosztát előre beállított időpontokban változtatja a hőmérsékletet. Az okostermosztát ezen felül távolról, telefonról is vezérelhető, figyelembe veheti az időjárás-előrejelzést, és a legtöbb típus megtanulja, mennyi idő alatt melegszik fel a lakás, így a kazánt pont annyival korábban indítja, hogy a megadott időre meleg legyen.
Egyes rendszerek helyiségenként külön szabályoznak, ehhez a radiátorokra okos termosztátfejet kell szerelni. Ezek a fejek a szobák hőmérsékletét külön-külön tartják, a központi egység pedig csak akkor indítja a kazánt, ha valamelyik szobának meleg kell. A termosztátfejre cserélt radiátorszelepekről szóló cikkünkben azt is megnéztük, mit hoz már egy egyszerű, nem okos termosztátfej is.
Az okostermosztát akkor működik jól, ha jó helyen van: ha külső falon, radiátor fölött vagy napsütötte helyen lóg, a legokosabb készülék is rosszul mér.
A termosztát helyén sok múlik, mert a készülék csak a saját közvetlen környezetének hőmérsékletét ismeri. Ha a környezete melegebb vagy hidegebb a szoba többi részénél, a kazán rossz döntést hoz, akármilyen okos algoritmus fut is rajta.
Kapcsolódó cikkeink
Megéri-e Magyarországon?
A megtérülés a fűtésre költött összegen múlik. Ha egy háztartás évente 200 ezer forintot költ fűtésre, az ENERGY STAR szerinti 8 százalékos átlagos megtakarítás évente 16 ezer forint, a Nest-vizsgálat 10-12 százaléka pedig 20-24 ezer forint. Egy okostermosztát ára típustól függően ennek többszöröse is lehet, ezért a megtérülés több fűtési szezont is igénybe vehet.
Ennél többet hozhat, ha a csere egy egyszerű, programozás nélküli termosztátot vagy egy kézi kazánszabályzót vált ki, és a család ténylegesen használja az időzítést. Ha viszont a lakásban már most is van programozható termosztát, és a család szabályosan használja, az okostermosztát sokkal kevesebbet tud hozzátenni.
A legnagyobb hatású beállítás egyébként a hőfok maga. Hogy mennyit spórol egyetlen fok csökkentés, azt az egy fokkal alacsonyabb fűtésről szóló számításunkban részletesen kiszámoltuk.
Mire figyelj vásárlás előtt?
Az okostermosztát nem önálló készülék, hanem a meglévő fűtési rendszer része, ezért a vásárlás előtt három dolgot kell tisztázni. Ha ezek közül bármelyik nem stimmel, a legdrágább típus sem fogja hozni a tesztekben mért eredményt.
Az első a kazán. Nem minden okostermosztát működik minden kazánnal, ezért a típust a kazán kezelési útmutatója vagy a szerelő alapján kell kiválasztani. A korszerű kondenzációs kazánoknál ráadásul az előremenő víz hőmérséklete is sokat számít, erről a kondenzációs kazán előremenő hőfokáról szóló cikkünkben írtunk.

A második az internetkapcsolat. Az okostermosztátok többsége Wi-Fi-n keresztül kommunikál, ezért ha a router távol van a termosztát helyétől, jelerősítőre lehet szükség. A harmadik az adatvédelem: a mobiltelefon helyzetét figyelő funkció adatokat küld a gyártónak, ezt a beállításokban mindenki maga döntheti el.
Végül a meglévő szokásokat is át kell nézni. Ha a lakás most is túlfűtött, vagy egy elzárt radiátoros szoba miatt penészedik a fal, azon nem a termosztát segít. Erről a teljesen elzárt radiátorról szóló cikkünkben írtunk.
A számok alapján az okostermosztát jó eszköz, de nem csodaszer: annál ad többet, akinél eddig egész nap ugyanazon a hőfokon ment a fűtés.
Források: Nest white paper, ENERGY STAR, GOV.UK
Következő cikk
Zsírral és tejföllel gyúrt hókifli recept: ezért kell egy éjszakára hűtőbe tenni a tésztátElolvasom ›















