Ugrás a tartalomra
Hirdetés

Ezért lesz keserű és savanyú a forralt bor: 10 hiba, amit sokan elkövetnek

A forralt bor főleg attól lesz keserű, hogy a nevével ellentétben felforralják, és a fűszerek, a citrushéj fehér része órákig áznak benne, savanyú pedig attól, hogy túl savas, száraz bort használnak, és nem igazítják hozzá az édességet. A legtöbb otthoni kudarc mögött viszont egy egyszerű dolog áll, amit a karácsonyi vásárok árusai sem mindig tartanak be: a hőmérséklet.

Kertészkedj.hu
Állítsd be a Kertészkedj.hu-t megbízható forrásnak!Beállítom
Hirdetés

A forralt bor Közép-Európa téli itala, a németeknél Glühwein, a skandinávoknál glögg, az angoloknál mulled wine. Az Európai Unió borászati termékekről szóló rendelete külön meghatározza, mi viselheti a Glühwein nevet: csak borból készülhet, és főleg fahéjjal vagy szegfűszeggel fűszerezik. Ez a szigor az otthoni változatnak is jó iránytű, mert a tíz hiba nagy része abból fakad, hogy valaki eltér ettől az egyszerű alaptól.

SZAVAZZ!1/5

Iszol forralt bort télen?

Szavazz, és meglátod, hányan gondolják így!

1. Felforralod

A név becsap. A forralt bort nem szabad forralni, csak melegíteni. Az alkohol már 78 fokon párologni kezd, a német Öko-Test fogyasztói magazin szerint pedig a forralt bort 70 fok fölé sem kellene melegíteni, mert attól megváltozik az íze, és az alkohol is elillan.

Hirdetés

A karácsonyi vásárok nagy, egész nap melegen tartott üstjeiben is ez a leggyakoribb hiba. A túlhevített ital keserű és lapos lesz, a vörös változat ráadásul barnás árnyalatot kaphat, mert az Öko-Test leírása szerint ilyenkor a cukor karamellizálódik, a fűszerek pedig megégnek. Egy innsbrucki főiskolai dietetikai szak vezetője szerint a legegyszerűbb egy konyhai hőmérő: legfeljebb 70 fokig kell melegíteni, aztán a fűszereket nagyjából tíz percig benne hagyni.

2. Tanninos, hordós vörösbort választasz

A drága, testes, fahordóban érlelt vörösbor poharában nagyszerű, forralt bornak viszont rossz választás. A borokban lévő csersav, a tannin melegítéskor kiemelkedik, és a fűszerekkel együtt fanyar, kesernyés ízt ad. A német Meininger borászati kiadó forralt bor-ajánlója szerint a barrikolt borok ezért nem valók alapnak.

Forralt borhoz a gyümölcsös, könnyedebb, kevés csersavú vörösbor a legjobb. A legolcsóbb bor sem jó választás, mert a hibás, oxidált vagy ecetes bort a fűszer csak elfedi, de el nem tünteti. A középkategóriás, fiatal, gyümölcsös bor a legbiztosabb. A hazai fajták közül a gyümölcsös, enyhébb savú kékoportó és zweigelt jól beválik, a savasabb kékfrankoshoz több édesítés kell.

Hirdetés

3. Túl savas, száraz bort használsz, és nem kóstolod

A savanyú forralt bor oka sokszor maga az alapbor. A nagyon száraz, magas savtartalmú fehér- vagy vörösbor melegen még savasabbnak hat, mert a hő kiemeli a savat. A fehér forralt borhoz ezért a gyümölcsösebb, enyhébb savú fajták illenek, és a cukrot a bor savához kell igazítani.

A cukor egy részét az elején, a többit kóstolás után kell hozzáadni, mert a bor savtartalma évjárattól is függ.

A legtöbb hiba abból jön, hogy valaki a recept cukormennyiségét vakon követi. A bor savtartalma évjárattól és fajtától is függ, ezért a cukor egy részét az elején, a többit kóstolás után kell hozzáadni. Egy kevés narancslé is kerekíti a savas bort, a svájci közszolgálati rádió receptje is ezzel egyensúlyozza a kész italt.

Hirdetés

4. A citrushéj fehér része is a fazékba kerül

A narancs és a citrom héja adja a forralt bor friss illatát, de a héj alatti fehér, szivacsos réteg keserű. Ha a gyümölcsöt vastag karikákban, héjastul hosszan áztatják a melegített borban, ez a keserűség fokozatosan átoldódik az italba.

Az egyik megoldás, hogy csak a vékonyan lehámozott, színes héj kerül bele, a gyümölcs levét pedig kifacsarva adják hozzá. A másik, hogy a karikák csak rövid ideig áznak, és tálaláskor frissen kerül néhány szelet a pohárba. A svájci rádió receptje arra is figyelmeztet, hogy a forró italba kerülő gyümölcsöt előtte meg kell mosni, a legjobb pedig a kezeletlen héjú citrus.

5. Túl sok szegfűszeget vagy őrölt fűszert teszel bele

A szegfűszeg erős, enyhén zsibbasztó ízű, és már néhány szem elég egy liter borba. Ha valaki marékszámra szórja, az ital gyógyszeres, kesernyés lesz. A fahéjrúd, a csillagánizs és néhány szegfűszeg a klasszikus hármas, ennél több fűszer nem feltétlenül jobb. Az uniós meghatározás is a fahéjat és a szegfűszeget nevezi meg fő fűszerként, a többi csak kiegészítés.

Hirdetés

Az őrölt fűszer a másik gyakori csapda. A por nem szűrhető ki, zavarossá, iszapossá teszi az italt, és a fazék alján hamar megég. Az egész fűszer tisztább ízt ad, és egy szűrővel vagy merőkanállal egyszerűen kivehető. A vásári gesztenyesütők is az egyszerű, bevált módszerre esküsznek, a forralt borosok közül is a legjobbak tartják meg a fűszerezés mértékét.

6. Órákig benne hagyod a fűszereket

A fűszerek ízének egy része gyorsan, a többi lassan oldódik ki, és ez utóbbi a kesernyés rész. Ha a fahéj, a szegfűszeg és a citrushéj egész este a fazékban ázik, a forralt bor egyre keserűbb lesz. Az innsbrucki szakember tanácsa szerint körülbelül tíz perc ázás elég a meleg borban.

Egyes receptek a fűszereket előbb kevés vízben vagy gyümölcslében főzik ki, és csak ezt a fűszeres alapot keverik a borba, rövid melegítéssel. Így a bor nem melegszik túl, a fűszer íze viszont kioldódik. Az ital tálalás előtt szűrőn keresztül kerül a kancsóba.

Hirdetés

Hasonló téma: Sáfrányos kalácsot sütnek Luca napján a svédek: így készül az S alakú „Lucia-macska”

A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!

7. Vízzel vagy teával hígítod

A hígított forralt bor nem lesz könnyedebb, csak üresebb ízű. Az uniós szabályozás szerint az, amit Glühweinként árulnak, csak borból készülhet. Otthon persze bárki azt főz, amit szeret, de a vízzel nyújtott ital ízében és illatában is gyengébb, a fűszerek pedig a vizes alapban hamarabb keserítenek.

Ha valaki enyhébbet szeretne, a gyümölcslé a jobb választás: a meggy-, szőlő- vagy almalé ízt is ad, és kevésbé hígít. Télen a kamrában tárolt almából frissen préselt lé a legjobb. Az alkoholmentes változathoz a svájci rádió szerint a forralás sem megoldás, mert a borban maradó alkohol nagy része erős melegítés mellett is benne marad, inkább gyümölcslé az alap.

Hirdetés

8. Túl sok cukrot teszel bele az elején

A forralt bor édességét könnyű elrontani. A túl sok cukor elnyomja a fűszert és a bort is, és ragadós, likőrös italt ad, ami a második pohár után már nem esik jól. Ráadásul a sok cukor a fazék alján hamarabb megég, ha a láng túl erős.

A cukrot vagy mézet fokozatosan, kóstolva kell adagolni, és teljesen fel kell oldani, mielőtt újabb kerül bele. A méz enyhébb, kerekebb édességet ad, de erős aromája van, a barna cukor karamelles ízt. A hagyományos fehér cukor a legsemlegesebb, ezzel a bor és a fűszer íze marad előtérben.

9. Fedő nélkül melegíted

A fedő nélküli fazékból a melegítés alatt nemcsak az alkohol, hanem az illatanyagok is elszállnak. A konyha illatos lesz, a pohárba viszont kevesebb jut belőle. Egy német receptoldal kifejezetten fedővel lezárt fazékot ajánl, a hőmérséklet így egyenletesebb, és a bor nem párolog.

Hirdetés

Ehhez kapcsolódik: Furcsa serpenyőben készül a dánok kedvenc karácsonyi édessége, az íze viszont mindenkit levesz a lábáról

A széles, lapos edény helyett a magasabb, szűkebb fazék a jobb, mert kisebb a felülete. Erős láng helyett a kis láng és a türelem a cél: a lassan felmelegített bor egyenletesen éri el a 60-70 fokos ivási hőmérsékletet.

10. Újra és újra felmelegíted, vagy órákig a tűzön tartod

Este a fazék sokszor órákig áll a tűzhelyen, és időnként újra felmelegítik. Minden újabb melegítés tovább rontja az ízét. Az Öko-Test azt tanácsolja, hogy a forralt bort ne tartsák feleslegesen sokáig melegen, hanem amint elérte a megfelelő hőmérsékletet, jól záró termoszba öntsék.

A kész forralt bor a termoszban tovább megőrzi az ízét, mint a tűzhelyen órákig melegen tartva.

A maradék a hűtőben néhány napig eláll, szobahőmérsékleten viszont a cukros ital gyorsan erjedni kezd. A magazin szerint a megkezdett dobozos forralt bor nagyjából három napig marad jó a hűtőben. Másnap kis lángon, fedő alatt, forralás nélkül kell újramelegíteni. A bontatlan palackos bort viszont nem kell hűtőben tartani, egy hűvös kamra is megfelel, a külön borhűtő áramfogyasztása pedig egy évre vetítve sem elhanyagolható.

Hirdetés

Mennyi fűszer kell egy liter borba?

A legtöbb hagyományos recept egy liter borhoz egy-két fahéjrudat, néhány szem szegfűszeget, egy csillagánizst és egy narancs vékonyra hámozott héját adja meg. Ennél több fűszer ritkán tesz jót: a forralt bor attól jó, hogy a bor íze is érződik benne, nem csak a fűszeres illat.

A legjobb forralt borban a bor íze is érződik, a fűszer csak kíséri, nem uralja.

Aki kísérletezne, a kardamom, a gyömbér, a vanília vagy egy kevés szerecsendió is jól illik hozzá, de egyszerre csak egy-két új fűszert próbálj, és kisebb adaggal kezdd. A fűszereket mindig egészben, szűrhető formában tedd a borba, egy teafilterbe vagy kis gézzacskóba kötve a kivételük is egyszerű.

Fehér forralt bor és alkoholmentes változat

A fehérborból készült forralt bor könnyedebb, gyümölcsösebb, és sokaknak jobban ízlik, mint a vörös. Az uniós szabály szerint a csak fehérborból készült Glühwein nevét a „fehér” szóval ki kell egészíteni. A fehér változathoz különösen illik az alma, a vanília és a citrom, a szegfűszegből kevesebb kell bele. A fehérbornál a hőmérsékletre még jobban kell figyelni, mert a finomabb illata hamarabb elillan.

Az alkoholmentes változathoz a meggy-, a fekete ribiszke- vagy a szőlőlé a legjobb alap, ugyanazokkal a fűszerekkel. Aki fűszeres, alkoholmentes forró italt keres, a narancsos, gyömbéres lé ízvilága is közel áll hozzá.

A forralt bor a hideg esték itala, a skandinávok a gyertyafényes novemberi estéken isszák a saját glöggjüket, nálunk a vásári standok legkelendőbb itala.

A fűszeres bor mellé jól illik a sült alma, a mézeskalács és a pirított dió is, ezek a fűszerek ízét erősítik, nem nyomják el.

Hirdetés

Hogy tetszett a cikk?

Ajánló
Megosztás Facebookon

Ez is érdekelhet