Mára már sikerült odáig jutnunk, hogy a Velencei-tó partján sétálva nem a hűsítő víz és hullámok, hanem a kiszáradt meder látványa fogad minket. Agárdnál már a vízszint mindössze 70 centiméter, ami messze elmarad attól, amit az ember egy élettel teli rendes tótól elvárna ilyenkor.
Hogyan történhetett ez
A szakemberek szerint a baj nem most kezdődött, itt már évek óta több víz párolog el, mint amennyi eső esik.
- Csapadékhiány: 2021 óta küzdünk az aszállyal, 2026 tavaszára pedig már több mint 400 milliméternyi eső hiányzik a földekről és a tavakból.
- Kiszáradó folyók: Nemcsak a tavaink, de a folyóink is szinte már szomjaznak, a Duna és a Tisza mederteltsége is aggasztóan alacsony, sok helyen csak a megszokott vízmennyiség töredékét látni.
- A Balaton sem kivétel: Nemzeti büszkeségünk atlagos vízállása is csupán 87 centiméteren áll jelenleg.
Milyen lesz a nyár?
A helyzet azért is drámai, mert a legnehezebb hónapok még csak most jönnek. Pálinkás Imre Pál, a horgászszövetség helyi vezetője arra figyelmeztet, hogy a nyári párolgás miatt őszre akár további félméternyit is apadhat a víz. Ha nem érkezik hamarosan bőséges égi áldás, a Velencei-tó a kiszáradás szélére sodródhat.
Van rá megoldás?
A természet erejében – a májusi és júniusi esőkben – még bízhatunk, de a szakértők szerint ez már önmagában kevés lehet.
- Mesterséges mentőöv: Felmerült, hogy a Dunából, csatornahálózat építésével kellene pótolni a vizet. Egy ilyen beruházás költségeit 8-10 milliárd forintra becsülik.
- Azonnali intézkedés: A súlyos aszályhelyzet miatt Magyar Péter leendő miniszterelnök már utasította is az élő környezetért felelős miniszterjelöltet, Gajdos Lászlót, hogy készítsen el egy sürgősségi vízügyi cselekvési tervet.
Mindannyian reménykedünk abban, hogy nem kell búcsút mondanunk kedvenc üdülőhelyeinknek, de a számok most azt mutatjak: minden egyes csepp esőre égető szükségünk van.
