Októberben a gyümölcsös kertekben zsákszámra gyűlik az alma, ami lehullott, megbarnult vagy félig megette a darázs. A cseh Tiscali.cz kertes rovata erre kínál ingyenes megoldást: a hullott almából két nap alatt áztatott lé a hortenzia töve köré öntve jövőre olyan virágözönt hoz, hogy a bokrot sem ismered meg. Az ötlet rokonszenves, a hulladékból tápanyag lesz, és egy fillérbe sem kerül. Állításonként végigmenve rajta azonban kiderül, hogy van, ami megáll, és van, ami nem.
A recept, ahogy a cseh cikk közli
A félbevágott almát vödörbe teszik, 3 kilogrammhoz 1 liter vizet öntenek, és két napig állni hagyják. A bokor körül néhány centi mély árkot húznak, ebbe tövenként körülbelül 7 liter levet öntenek, végül fűnyesedékkel vagy mulccsal takarják. A módszert a cikk a vegetációs időszak végéig, késő őszig ajánlja, és azt ígéri, hogy a hatás a következő évben látszik.
Első állítás: az alma gazdag káliumban és foszforban
Részben igaz. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) tápanyag-adatbázisa 100 gramm héjas almában 107 milligramm káliumot és mindössze 11 milligramm foszfort mér, a gyümölcs 85 százaléka pedig víz. Egy 3 kilós adag így összesen körülbelül 3 gramm káliumot és 0,3 gramm foszfort tartalmaz, és ennek is csak egy része oldódik ki két nap alatt a félbevágott gyümölcsből. Káliumforrásnak szerény, foszforforrásnak gyakorlatilag elhanyagolható.
Feltűnő az arány is. Ha tövenként 7 litert öntesz ki, és 3 kiló almához 1 liter víz kell, akkor egyetlen bokorra 21 kilogramm alma jut. Ennyi hullott gyümölcs a legtöbb kertben nem gyűlik össze, a recept valószínűleg pontatlanul adja meg a mennyiségeket.
Második állítás: a virágzás jövőre dúsabb lesz
Ez a legkevésbé alátámasztott rész, és a hortenzia élettana felől nézve szinte biztosan túlzás. A kerti nagylevelű hortenzia (Hydrangea macrophylla) a régi fajták többségénél az előző évi hajtásokon virágzik. A Massachusettsi Egyetem kertészeti tájékoztatója szerint a jövő évi virágrügyek már a nyár végén, ősszel kialakulnak, vagyis amikor az almás lé a földbe kerül, a következő szezon virágainak sorsa nagyrészt eldőlt. Ezek után a rügyek túlélése számít, nem az őszi tápanyag.
Harmadik állítás: az almás lé savanyítja a talajt, a hortenzia kék lesz
Ezt a cseh cikk nem állítja, de a kerti szóbeszédben gyakran hozzáteszik. Az almasav és az erjedés során keletkező ecetsav valóban savas, a hatás azonban múló. A talaj pufferképessége hamar kiegyenlíti, a mikroorganizmusok pedig lebontják a szerves savakat.
A hortenzia színe ráadásul nem egyszerűen a pH-tól függ. A brit Királyi Kertészeti Társaság (RHS) leírása alapján a kék szín a savanyú, felvehető alumíniumban gazdag talajhoz kötődik, enyhén savanyú vagy semleges talajon lila, lúgoson rózsaszín a virág. A fehér fajták színe semmilyen talajon nem változik. Itthon sok kertben meszes a talaj, és a csapvíz is kemény, ezért aki kék hortenziát szeretne, az savanyú virágföldbe vagy dézsába ültet, és a kertészetekben kapható, alumínium-szulfát alapú színezőt használja a címke szerint.
Negyedik állítás: környezetbarát és veszélytelen
Ez a pont kíván a legtöbb óvatosságot. A hullott alma gyakran éppen azért esik le, mert almamoly vagy almalégy lárvája van benne, vagy barnarothadás (monília) fertőzte. A Kaliforniai Egyetem szaktanácsadó szolgálata azt tanácsolja, hogy a lehullott gyümölcsöt rendszeresen szedd össze, mert a lárvák kimásznak belőle, és a talajban bábozódnak, a komposztálás pedig nem mindig pusztítja el őket. Ha a lárvás almát a kert másik pontján, a hortenzia alatt áztatod és öntöd ki, a kártevő ott is áttelelhet.
Az alma nagyjából 10 százaléka cukor. A talajba kerülő cukor gyors szaporodásra serkenti a mikroorganizmusokat, amelyek átmenetileg a nitrogént is lekötik, az erjedő lé szaga pedig darazsat, muslicát, ősszel olykor rágcsálót is odacsalogat.
Ami valóban működik
A hullott, de egészséges almának jó helye van a komposztban, ahonnan egy év múlva érett, morzsás anyagként kerül vissza a kertbe. A beteg, lárvás vagy penészes gyümölcsöt inkább a zöldhulladékkal együtt vidd el a kertből.
Kapcsolódó cikkeink
A hortenzia dús jövő évi virágzásához pedig ezek számítanak:
- Ősszel ne vágd vissza a régi fajták hajtásait, mert a csúcsukon ülnek a jövő évi virágrügyek. A metszést hagyd tavaszra, akkor csak az elszáradt részeket távolítsd el.
- A korai és a késő tavaszi fagy a rügyeket pusztíthatja el. Hideg időben takard a bokrot fátyolfóliával, a tövét mulcsozd lombbal vagy fenyőkéreggel.
- Nitrogénben gazdag gyeptrágya ne kerüljön a közelébe. A Massachusettsi Egyetem összefoglalója kiemeli, hogy a sok nitrogéntől buja, sötétzöld lesz a lomb, virág viszont kevés.
- Tavasszal adj neki lassan oldódó, hortenziához vagy savanyú talajt kedvelő növényekhez készült tápot.
- A nyári aszály a következő évi virágzást is rontja, ezért a forró hetekben rendszeresen, a tövénél öntözd.
Az almás lé ettől még nem árt, ha egészséges gyümölcsből készül és kis mennyiségben kerül a tő köré. Csodát azonban senki ne várjon tőle, a hortenzia virágzását a metszés, a fagyvédelem és a nyári öntözés dönti el.
Források: tiscali.cz, umass.edu, rhs.org.uk, ucanr.edu
