Az ablak alatti radiátor elveszi a helyet a kanapé, az íróasztal vagy a francia ágy elől, a festése porosodik, a mögötte lévő falat pedig sosem lehet rendesen kitakarítani. Nem csoda, hogy felújításnál sokan elgondolkodnak rajta, hogy egyszerűen eltüntetik.
Három rendszer jön szóba helyette, és nagyon mást tudnak.
A három megoldás egymás mellett
Az alábbi adatok nagy része az osztrák Energieinstitut Vorarlberg 2024-es, a darmstadti Institut Wohnen und Umwelt kutatói által írt felújítási segédletéből származik, amely kifejezetten meglévő épületekbe szerelt felületfűtést vizsgál.
- Vizes padlófűtés: a padló felülete legfeljebb kb. 29 °C lehet, ehhez kb. 35 °C-os előremenő víz kell, és nagyjából 100 W hőt ad le négyzetméterenként. Felújításnál a teljes burkolatot fel kell szedni, az ajtókat gyakran igazítani kell, és a lakás napokig használhatatlan.
- Vizes falfűtés: a fal felülete 40 °C-ig melegedhet, kb. 45 °C-os vízzel, és négyzetméterenként akár 160 W-ot is lead. Gyorsabban reagál, mint a padló, viszont a fűtött falfelület elé nem kerülhet nagy bútor, és a falmagasság egy részét a csatlakozásoknak kell hagyni.
- Elektromos infrapanel: a falra vagy a mennyezetre szerelt lap közvetlenül áramból termel hőt. Olcsó és gyorsan felszerelhető, víz, csövezés, kazán nem kell hozzá.
A két vizes rendszer csak egy hőtermelő mellett működik, ez lehet gázkazán vagy hőszivattyú, amelynek a téli fogyasztását tesztek is mérték. Az infrapanel önálló, és éppen ez a vonzereje, de innen jön a gyengesége is.
Mennyit fogyaszt az infrapanel egy egész lakásban?
A német Stiftung Warentest saját példájában egy 100 négyzetméteres lakást fűtött ki infrapanelekkel: nagyjából 8000 W összteljesítménnyel, a hideg hónapokban napi nyolc órán át. Ez évente kb. 11 680 kWh áramot jelent. A tesztelők számítása szerint így a fűtés nagyjából kétszer annyiba kerül, mint gázzal, még akkor is, ha a gázkazán árát és karbantartását is beleszámolják.
Magyar árakkal még élesebb a kép. Egy 2025-ös árközlés alapján a lakossági áram évi 2523 kWh-ig kb. 36,4 Ft/kWh, e fölött kb. 70,1 Ft/kWh. A háztartás a kedvezményes keretet a hűtővel, mosógéppel, világítással jellemzően már magában is jórészt elhasználja, így egy fűtésre rakódó többletfogyasztás szinte teljesen a magasabb sávba esik:
- ha a teljes 11 680 kWh a felső sávba kerül: kb. 819 000 Ft évente;
- ha a teljes kedvezményes keret is a fűtésre jutna: kb. 734 000 Ft évente.
Ez a számítás példa, a tényleges fogyasztás a lakás szigetelésétől, a beállított hőfoktól és a használattól függ. A nagyságrendet azonban jól jelzi: egy rosszul szigetelt lakás teljes infrapaneles fűtése a legdrágább megoldás, amit választhatsz.
Hol éri meg mégis az infrapanel?
Ott, ahol ritkán és rövid ideig kell hő. A Warentest is a fürdőszobát hozza példának, ahol a fűtés térben és időben is korlátozott.
Egy 500 W-os panel napi két órát üzemelve, 150 fűtési napon át 150 kWh-t fogyaszt. Ez a kedvezményes áron kb. 5500 Ft, a felső sávban kb. 10 500 Ft egy egész szezonra. Ugyanez igaz egy ritkán használt vendégszobára, egy dolgozósarokra vagy kiegészítő fűtésre olyan helyiségben, ahová nem éri meg csövet húzni. A panel akkor dolgozik jól, ha csak akkor megy, amikor valaki ott is van, erre egy időzítő vagy jelenlétérzékelős termosztát a legjobb.
Felületfűtés és hőszivattyú, a hosszú távú párosítás
A vizes padló- és falfűtés legnagyobb előnye az alacsony vízhőmérséklet. A hagyományos radiátoros rendszerek jóval melegebb vízzel dolgoznak, a felületfűtés viszont 35-45 °C-kal is beéri. Ez a hőszivattyúnak kedvez, mert minél langyosabb vizet kell előállítania, annál hatékonyabban dolgozik. Az osztrák segédlet a felújított épületekben legfeljebb 55 °C-os előremenő hőmérsékletet tűz ki célul, és ezt Ausztriában a szövetségi támogatás feltételeként is alkalmazzák.
A Warentest mérései alapján a hőszivattyúk szezonális hatékonysága jellemzően 3 és 4,5 között van, vagyis egy kWh áramból háromszor-négyszer annyi hőt adnak. Ha ugyanazt a 11 680 kWh hőt egy 3,5-ös átlaggal dolgozó hőszivattyú adná le, kb. 3340 kWh áram kellene hozzá, ami a felső sávban is kb. 234 000 Ft, vagyis a teljes infrapaneles fűtés harmada alatt marad. Ez is csak példa, és a hőszivattyú, valamint a felületfűtés beépítése jóval nagyobb kezdő beruházás.
Hogy melyik felületfűtést válaszd, azon múlik, mit bontanál szívesebben. Ha a padló úgyis cserére vár, a padlófűtés kézenfekvő. Ha a padló jó, de a falak vakolata rossz, a falfűtés kevesebb felfordulással jár, csak a bútorok helyét kell vele együtt megtervezni.
Mielőtt bármelyikbe belevágsz, a hőveszteséget kell rendbe tenni. A Warentest is azt tanácsolja, hogy előbb a szigetelés és a meglévő fűtés beszabályozása jöjjön, mert minden rendszer olcsóbban üzemel egy jól szigetelt házban.
Források: energieinstitut.kombinat.at, test.de, penzcentrum.hu
