Ugrás a tartalomra
Időjárás

A meteorológusok átírják a 2026/2027-es nagy téli térképét. Ilyet 70 éve nem láttak

A meteorológusok átírják a 2026/2027-es nagy téli térképét. Ilyet 70 éve nem láttak

Fotó: JillWellington / Pixabay

Igen, a téli előrejelzés a hónap közepén komolyan átrendeződött: az európai ECMWF modell novemberi évszakos futása enyhe, csapadékos és Közép-Európában a szokásosnál kevésbé havas telet rajzol, miközben 30 kilométer magasan, a sarkvidék fölött olyasmi történt, amire közel 70 éve nem volt példa. A csavar az, hogy a rekordot döntő esemény éppen a korai időzítése miatt lehet gyengébb hatású, mint a hasonló januári esetek. – írja a tnlive.sk.

Állítsd be a Kertészkedj.hu-t megbízható forrásnak!Beállítom
Hirdetés

A szlovák sajtó ezekben a napokban a „tél nagy térképének” átírásáról ír, és a két hír tényleg összetartozik. Az egyik az évszakos modellek havi frissítése, a másik a sarki örvény novemberi összeomlása. A kettő együtt azt mutatja, hogy a 2026/2027-es tél első fele és második fele egészen másképp alakulhat.

Ez is érdekelhetÉrkezik a hó a szomszédba: itt eshet 30 centi hó

Mit mutat az új téli térkép?

Andrej Flis, a Severe Weather Europe meteorológusa november 12-én elemezte az ECMWF friss évszakos futását. A modell Európa nagy része fölé magasnyomást, az Atlanti-óceán fölé mély ciklont tesz, a kettő között pedig enyhe, délnyugati, nyugati áramlás alakul ki. A december, január, február együttesen a kontinens nagy részén az átlagosnál melegebb lehet, a csapadék pedig több, a legnagyobb többlettel a nyugati országokban.

Hirdetés

A hó szempontjából ez rossz hír. Enyhébb levegőben magasabban húzódik a hóhatár, ezért a legtöbb térségben az átlagosnál kevesebb hóval számol a modell; a legjobb esélye északon és az Alpok legmagasabb részein van. Az októberi futáshoz képest a magasnyomás erősödött, az atlanti ciklon mélyült, és a havazás éppen a közép- és délkelet-európai térségben csökkent, vagyis nálunk.

Havi bontásban decemberre a délen enyhe, északon átlag körüli idő jön ki, a hónap elejére az északnyugati részen hűvösebb jelzéssel. A január mindenhol enyhébb, legjobban északon és keleten, a február egészében enyhe, több hóval északon és északkeleten. Ez a fehér karácsony esélyén sem javít, bár a hosszú távú modellek megbízhatóságáról korábban már részletesen írtunk.

Mi történt 30 kilométer magasan?

A sarki örvény a sztratoszférában, nagyjából 10 és 50 kilométer között keringő erős nyugati szélgyűrű, amely télen az Északi-sark fölött tartja a hideget. A NASA adatai alapján a pravda.sk szerint október végén még másodpercenként 20 méternél gyorsabban fújt, bár az évszakban 25-30 m/s volna a jellemző. November 5-re szinte nullára lassult, majd november 10-11-én megfordult, és keletről nyugat felé kezdett fújni.

Hirdetés

Ennek a jelenségnek hirtelen sztratoszférikus melegedés a neve: alulról érkező óriási légköri hullámok megbontják az örvényt, és a sark fölötti levegő néhány nap alatt akár 50 fokot is melegedhet. Mivel ez a réteg télen mínusz 80 fok körül van, utána is nagyon hideg marad. A Severe Weather Europe elemzése szerint ilyen korai fordulat a modern mérések közel 70 éve alatt nem volt, a korábbi rekord 1968. november 28-a.

A sztratoszférikus sarki örvény NASA-vizualizációja
A sarki örvény nagyjából 10 és 50 kilométer magasan kering az Északi-sark fölött. Kép: NASA Scientific Visualization Studio / Wikimedia Commons, közkincs

A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!

Miért nem jelent ez automatikusan kemény telet?

A brit meteorológiai szolgálat, a Met Office szerint az ilyen sztratoszférikus esemény általában csak néhány hét múlva hat a felszíni időjárásra, és nem is minden esetben. Ők 2-6 hetes késéssel számolnak. Brit egyetemek 60 év 40 hasonló esetét vizsgálták meg, és nagyjából kétharmaduknál lett hidegebb, szárazabb az idő Észak- és Északnyugat-Európában. A Met Office a 2009/2010-es, a 2013-as és a 2018-as hideg, havas időszakot is ilyen melegedéshez köti, de hozzáteszi, hogy a jelenség nem minden évben fordul elő.

Hirdetés

A mostani időzítésnek azonban ára van. Grahame Madge, a Met Office szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy ilyen korán a sarkvidéken és Szibériában még nem gyűlt össze annyi rendkívül hideg levegő, mint tél közepén, ezért egy esetleges lehűlés is enyhébb lehet. Ez a válasz arra, miért nem kell rögtön a 2018-as, hóviharokkal érkezett „keleti szörnyre” gondolni, amelyet szintén egy ilyen esemény indított el.

A rekordot döntő novemberi összeomlás inkább figyelmeztetés, mint ítélet: a tél sorsa januárban és februárban dől el.

A modellek szerint az örvény december elejére újra megerősödhet. Az ECMWF és a brit modell is egy újabb gyengülést mutat januárra és februárra, a sztratoszférában januártól egy második melegedéssel. A Severe Weather Europe számításai alapján az El Niño-s teleken egy ilyen esemény után átlagosan 30 napon belül Észak- és Északnyugat-Európa felé nyílik hideg folyosó, a délkeleti rész viszont enyhébb lesz; a szerző hangsúlyozza, hogy ez átlag, nem előrejelzés.

Hirdetés

A következő fordulópont november 22. körül jöhet: Flis szerint ekkor derülhet ki, hogy a sztratoszférikus zavar lejut-e az alsó légkörbe. Ha igen, a hasonló esetek alapján 15-30 nappal az esemény után, vagyis december elején, közepén nőhet meg a hidegebb idő esélye Európa egyes részein.

Olvasd el ezt is: Még 15 fokot mérhetünk, de odafent már készül valami: különös fordulat jöhet a téli időjárásban

A szuper El Niño és az egyetlen hasonló tél

A háttérben a Csendes-óceán évtizedek óta legerősebb El Niño-ja áll, amely most közelít a csúcsához. Flis szerint a múltból egyetlen tél hasonlít hozzá az óceáni és a légnyomási mintázatban is: az 1997/1998-as. Akkor Európa nagy része enyhe volt, a legerősebb meleganomália éppen a kontinens közepén alakult ki, a hideg a távoli északra és északkeletre szorult, Közép-Európában pedig jóval az átlag alatt esett a hó. Egyetlen hasonló év persze nem garancia arra, hogy minden megismétlődik.

Hirdetés

Mit jelent ez Magyarországon?

A Copernicus éghajlati szolgálat októberi adatai szerint Magyarországon és az Alpok térségében 80-90 százalék az esélye, hogy a tél az átlagosnál enyhébb lesz, a HungaroMet évszakos előrejelzése pedig szintén enyhébb és kissé csapadékosabb telet valószínűsít. Az enyhe átlag azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz fagy: egy jól elhelyezkedő ciklon vagy egy rövid északi betörés így is hozhat havat, ónos esőt, mínusz tíz fok alatti hajnalokat.

Enyhe tél idején a kert legnagyobb ellensége nem a tartós fagy, hanem a meleg napok után hirtelen érkező hideg.

Ha csapadékos lesz a december, a talaj vízkészlete feltöltődik, és a kertnek ez kedvez. Ha viszont hosszabb száraz, fagymentes szakasz jön, az örökzöldek decemberi öntözése sokat segít, mert a téli napsütésben is párologtatnak.

Mire figyelj a kertben egy hullámzó télen?

Az enyhe telek a korán induló gyümölcsfákat viselik meg leginkább. Néhány meleg nap után a rügyek megindulhatnak, a megduzzadt rügy pedig jóval érzékenyebb, mint a nyugalmi állapotú. Nyugalomban a kajszi rügye mínusz 20 foknál fagyhat el, a mozgásba jött rügy ennél kevesebbet bír.

Megduzzadt kajszirügyek egy ágon kora tavasszal
Az enyhe napokban megindult rügy kisebb hidegtől is károsodhat, mint a nyugvó. Fotó: Victor M. Vicente Selvas / Wikimedia Commons, közkincs (vágott változat)

Az örökzöldeknél a száraz, napos, fagyos szakaszok a veszélyesek: a fagyott talajból a gyökér nem tud vizet felvenni, a levél viszont párologtat, ezért télen a kiszáradás barnítja meg a tűleveleket, nem maga a hideg. Az évszakos előrejelzés a hónapok átlagos jellegét mutatja, a konkrét napokat nem, ezért a fagyvédelmet mindig a néhány napos előrejelzéshez igazítsd.

Források: severe-weather.eu, pravda.sk

Következő cikkAtmoszférikus folyó közelít Európához: van, ahol több mint 100 centi friss hó eshetElolvasom ›
Hirdetés
Ajánló
Hirdetés
Megosztás Facebookon

Ez is érdekelhet