A magyar nyár húsz év múlva várhatóan egy-másfél fokkal lesz melegebb, mint az 1970-es és 1990-es évek közötti nyarak, több lesz a 30 fok feletti nap, és a csapadék is kiszámíthatatlanabbá válik. Mediterrán éghajlat viszont nem lesz belőle: a HungaroMet szerint a nyári csapadékcsúcs megmarad. A kertben ez a gyep, az öntözés és a növényválasztás átgondolását jelenti.
Tartalomjegyzék
A számok a HungaroMet regionális klímamodelljeiből származnak. Ezek nem azt mondják meg, milyen idő lesz egy adott napon 2046-ban, hanem azt, hogyan tolódik el a nyarak átlaga és a szélsőségek gyakorisága. A húsz év múlvai nyár így a 2021 és 2050 közötti időszak átlagába esik, erre van a legtöbb megbízható adat.
Ez is érdekelhetVentilátort tett a radiátor alá, ez történt 3 hét tesztelés utánMár most is máshogy néz ki a nyár
A változás nem a jövőben kezdődik. A HungaroMet 2026-ban kiadott éghajlati összefoglalója szerint 1901 óta minden évszak melegedett, de a nyár a legerősebben. A hőhullámos napok száma, amikor a napi középhőmérséklet eléri a 25 fokot, 1901 és 2025 között évi tíz nappal nőtt, a fagyos napoké 22 nappal csökkent.
A rekordok is friss évekből valók. Az eddigi legmelegebb év 2024 volt 12,94 fokos országos átlaggal, ami 2,16 fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti átlagot. 2024 júliusa 24,5 fokos középhőmérséklettel a mérések kezdete óta a legmelegebb július lett. A valaha mért legmagasabb hőmérséklet 41,9 fok, Kiskunhalason mérték 2007. július 20-án.
A hideg végletek eközben ritkulnak. Aki emlékszik a régi kemény telekre, annak ma már szinte hihetetlen, hány fokot mértek Magyarországon minden idők leghidegebb éjszakáján.
Mennyivel lesz melegebb húsz év múlva
A HungaroMet klímakutatóinak előadása szerint a 2021 és 2050 közötti időszak átlaghőmérséklete nagyjából 1 és 1,5 fok közötti mértékben lesz magasabb, mint az 1971 és 2000 közötti referencia-időszaké. A század végére a modellek a kibocsátástól függően már 1,5 és 4 fok közötti melegedést mutatnak. A melegedés iránya minden futtatásban egyértelmű, a mértéke a jövőbeli kibocsátáson múlik.
A referencia-időszakban évente átlagosan 71,6 nyári nap volt, amikor a maximum 25 fok fölé ment, és 17,2 hőségnap, amikor elérte a 30 fokot. A modellek az időszaktól és a forgatókönyvtől függően évente 2 és 36 nap közötti többletet mutatnak a nyári napokból, a hőségnapokból pedig 2 és 27 nap közöttit.
A 2024-es rekord július a HungaroMet szerint 2051 és 2080 között már nagyjából átlagosnak számíthat, a század végén pedig minden második július lehet ilyen meleg vagy melegebb.
A HungaroMet 2024-es elemzése szerint 2051 és 2080 között a júliusok nagyjából negyede lesz melegebb a 2024-es rekordnál. Ez nem azt jelenti, hogy minden nyár forró lesz: hűvösebb, 20 fok alatti átlagú július a modellekben is előfordul, csak sokkal ritkábban, mint ma.
Kapcsolódó cikkeink
Mediterrán éghajlat nem lesz, de a csapadék kiszámíthatatlanabb
Gyakori állítás, hogy Magyarország mediterrán országgá válik. A HungaroMet előadása ezt kifejezetten cáfolja: Rómával összevetve a modelleredmények nem támasztják alá. A mediterrán éghajlatban a nyár a legszárazabb évszak, Magyarországon viszont a jövőben is nyáron lesz a legtöbb és télen a legkevesebb csapadék.
A nyári csapadék alakulása a legbizonytalanabb pont. Magyarország a szárazabbá váló Földközi-tenger térsége és a csapadékosabbá váló északi területek határán fekszik, ezért a modellek itt szórnak a legjobban. Magas kibocsátás mellett a nyári csökkenés valószínűbb, mérsékelt kibocsátás mellett kevésbé. Télen viszont minden számítás növekedést mutat.
A mérések már most is az egyenetlenség felé mutatnak. 1901 óta 22 nappal csökkent az évi esős napok száma, a tavaszi és az őszi csapadék fogy. 2010 volt a legcsapadékosabb év nagyjából 980 milliméterrel, rögtön utána 2011 a legszárazabb 420 milliméterrel. Ugyanannyi eső kevesebb napra jut, vagyis több a hosszú száraz időszak és a hirtelen felhőszakadás.
Mit jelent mindez a kertnek
Hasonló kérdést vizsgált a brit Királyi Kertészeti Társaság (RHS) a Gardening in a Changing Climate jelentésében. A következtetéseik a hazai kertekre is igazak: a szélsőséges időjárás, az aszály és a hirtelen áradás miatt egyre nehezebb lesz a megszokott növényeket nevelni, a tökéletes, sokat öntözött gyep fenntartása pedig egyre több munkát és vizet igényel.
A gyep a melegedés első vesztese. A jelentés egyik javaslata a fűmentes vagy vegyes gyep, amelyben szárazságtűrő évelők és talajtakarók is vannak. Itthon ehhez jön, hogy a hosszabb szezon és az enyhébb tél miatt a gyep tovább nő, de nyáron hamarabb kisül. A jó állapotú gyep jobban bírja a stresszt, ezért a levegőztetés és a talajjavítás most többet ér, mint korábban.
Ha ősszel nem javul a gyep, négy jel mutatja, hogy levegőztetésre van szükség, mielőtt beköszönt a tél.
A víz megtartása lesz a másik kulcs. Az RHS esővízgyűjtő hordókat javasol, és olyan kerteket, ahol a csapadék el tud szivárogni ahelyett, hogy elfolyna a burkolt felületekről. A talajtakarás, a mulcs és a csepegtető öntözés ugyanebbe az irányba hat: kevesebb víz párolog el, és a növények a hosszú száraz időszakot is jobban viselik.
A melegedésnek nyertesei is vannak. A brit jelentés szerint a melegebb éghajlat szélesebb növényválasztékot tesz lehetővé, köztük a szőlőt és az olajfát. A HungaroMet modelljei szerint a fagyos napok száma a század végére évi 14 és 58 nap közötti mértékben csökkenhet, a mínusz 10 fok alatti zord napoké 1 és 9 nap között. A fagyérzékeny növényeknél azonban a kemény tél kockázata nem tűnik el, csak ritkább lesz: egy-egy hideg éjszaka a melegebb évtizedekben is elég ahhoz, hogy egy kint hagyott mediterrán növény elfagyjon.
A kártevők és a betegségek is profitálnak az enyhébb telekből, ezért a növényvédelem és az őszi rendrakás jelentősége nő. Hogy mi megy tönkre a kertben az első komoly fagyban, ha most nem viszed be, ebben a listában összegyűjtöttük.
A kert tervezésénél így két dologgal kell egyszerre számolni: a hosszabb, forróbb nyárral és azzal, hogy a szélsőségek nem szűnnek meg. Az aszályos hetek után jöhet felhőszakadás, egy enyhe tél után pedig egy kemény fagyos éjszaka. A sok fajtából álló, vegyes kert jobban viseli ezt a változékonyságot, mint az egyetlen növényre, például a tökéletes gyepre épülő.
Forrás: HungaroMet (Megfigyelt hazai éghajlati változások, 2026; KlimAdat-elemzés a 2024-es júliusról; klímaprojekciós előadás, 2024), Royal Horticultural Society: Gardening in a Changing Climate (2017)
Következő cikk
Kamerát dobtak egy sivatagi lyukba, két percig zuhant, mire leért – íme a felvétel a mélybőlElolvasom ›
