Gyerekkoromban a füge még igazi egzotikumnak számított nálunk, olyasvalaminek, amit az ember legfeljebb a horvátországi nyaralásokon láttunk a tengerparton. Manapság viszont, ahogy melegszenek a nyarak, egyre több hazai kertben valóságos fügedömping van.
A füge az egyik legkülönlegesebb növény a kertben: nincs kártevője, nem kell permetezni, és olyan gyümölcsöt terem, ami leginkább egy mézédes, apró magvakkal teli zselére hasonlít. Nem csoda, hogy már az ókori egyiptomiak is rajongtak érte, a görögök pedig egyenesen a termékenység szimbólumaként tisztelték a bokrokat, sőt saját neveket adtak nekik, mintha csak családtagok lennének. Amióta pedig közelebbről is megismertem a jótékony hatásait, a szezonban egyetlen nap sem múlik el füge nélkül.
Így nevelj fügét otthon
A füge termesztése valójában pofonegyszerű, mert elképesztően szívós növény. Megél a homokos és a köves, agyagos talajon is, és zseniálisan bírja a szárazságot. Ha szeretnél egyet otthonra, egyetlen dologra kell figyelned: a kert legmelegebb, déli fekvésű, szélvédett fal elé ültesd.
A mi éghajlatunkon a legfontosabb feladat a fagyvédelem. A fiatal, 2-3 éves csemetéket télen mindenképpen takarni kell. A tapasztalatom az, hogy nálunk nem érdemes fának nevelni, sokkal praktikusabb a bokor forma. Ha jön egy igazán kemény tél, a jég ráfagyhat az ágakra, és a törzs könnyen elfagy. De pánikra semmi ok! Ha tavasszal úgy tűnik, hogy teljesen kiszáradt, légy türelmes: várj egészen május végéig. Ekkorra fog véglegesen kiderülni, melyik ágvégeket kell lemetszeni. Ha a teteje el is fagyott, a tőből szinte biztosan megújul és újra kihajt.
Évente általában kétszer terem (ha pedig nagyon hosszú és meleg az ősz, akár háromszor is). Az első hullám augusztus elején kezdik meg a sötétedést. Onnan tudod, hogy tökéletesen érett, amikor már szinte alig tartja magát az ágon, kicsit megroggyan, és úgy lóg, mint egy ráncos kis zacskó. Ekkor a legmézesebb. Az éretlen fügét ne bántsd: ízetlen, és a szárából folyó tejnedv csúnya bőrirritációt okozhat.
