Az eperpalánta közepén ül egy rövid, vaskos rész, amelyből a levélnyelek, később a virágszárak és az indák is előtörnek. Ez a szív, más néven tőrózsa, és a növény minden növekedési pontja itt van. Ültetéskor ezen múlik a legtöbb, sokszor csak néhány milliméteren, amire a cseh Atlas.cz őszi ültetési figyelmeztetése is felhívta a figyelmet. A. szív nem kerülhet be a föld alá, mert az a növény végét is jelentheti a továbbiakban.
A brit Királyi Kertészeti Társaság (RHS) útmutatása szerint a szív alja épp csak a talaj felszínén üljön, a gyökerek teljes hosszukban a földben legyenek, a földet pedig ujjal, finoman nyomkodd a tő köré. Cserépben és balkonládában ugyanez a szabály: a szív a közeg felszínével legyen egy szintben.
Mi történik, ha túl mélyre kerül?
Ha a szív a föld alá csúszik, a nedves talaj körbezárja a növekedési pontot. Az RHS egyszerűen azt írja, hogy ilyenkor a tő elrothad. A Purdue Egyetem gyümölcstermesztési hírlevele szerint az eltemetett szívből az új levelek sem tudnak rendesen kibújni, így a palánta meg sem ered. A Szegedi Tudományegyetem szamócatermesztési tananyaga hozzáteszi, hogy a túl mély ültetés a gombás betegségeknek kedvez.
Ősszel ez különösen alattomos, mert a palánta az első hetekben még egészségesnek látszik. A baj a hideg, csapadékos hónapokban jön elő, és tavasszal már csak a megbarnult, puha közepű tő marad.
És ha túl magasan marad?
A fordított hibáról kevesebb szó esik. Ha a szív és a gyökérnyak felső része kilátszik, a tő gyorsan kiszárad, és a szívből alig fejlődnek új gyökerek. A Purdue Egyetem megfigyelése szerint az így ültetett tövek ősszel még nőhetnek, de kisebb eséllyel élik túl a telet.
A helyesen elültetett palánta is kerülhet később rossz helyzetbe. Egy nagyobb zápor kimossa a földet a tő mellől, és a szív szabadon marad. Az első hetekben ezért minden kiadós eső után járd végig a sort, és ahol kilátszik a gyökér, óvatosan húzz vissza földet a tő köré, a szívet szabadon hagyva.
Mikor ültess, és mennyire késő most?
Az RHS a tavaszi, a nyár végi és a kora őszi ültetést javasolja, és az augusztust meg a szeptembert tartja a legjobbnak, mert ilyenkor a tő a következő évi termés előtt még megerősödik. A szegedi tananyag a hazai szabadföldi termesztésben már július elejétől számol ültetéssel. Október végén ehhez képest kevés idő marad a gyökeresedésre, így a mostani ültetésnél a helyes mélység és a téli védelem még többet számít.
Ha most ültetsz, ezt a sorrendet kövesd:
- Áss akkora lyukat, hogy a gyökerek hajlítás nélkül, szétterítve beleférjenek.
- Tartsd a palántát úgy, hogy a szív alja a talajfelszín magasságában legyen.
- Töltsd vissza a földet, és ujjal nyomkodd meg a tő körül.
- Öntözd be, majd egy-két nap múlva nézd meg újra: ha a föld leülepedett és a szív kilátszik, igazíts rajta.
Tőtávolságnak az RHS kertben 35-40 centimétert ajánl, a sorok között kb. 75 centimétert, ládában kb. 20 centimétert.
Mikor jöhet a téli takarás?
A takarással nem kell sietni. Az Iowa Állami Egyetem kertészeti tanácsadása szerint a túl korán felrakott takarás növeli a téli kár esélyét, mert a növénynek előbb hozzá kell edződnie a hideghez. A Minnesotai Egyetem szaktanácsadója, Annie Klodd egy pontos jelet ad: akkor takarj, amikor a talaj 10 centiméteres mélységben legalább három egymást követő napon 4,4 °C-on vagy az alatt marad. Az iowai ajánlás is a tartósan hideg talajhoz köti, és figyelmeztet, hogy takaratlanul kb. -7 °C alatt már a szív és a gyökerek is károsodhatnak.
A takaráshoz tiszta, gyommagmentes szalma a legjobb, amit lazán, 8-13 centiméter vastagon szórnak a tövekre, és ez magától 5-10 centiméterre ülepszik. Falevelet ne használj, mert összetapad, nedvességet tart, és megfojtja a töveket. Az RHS a késő őszi talajtakarásnál arra figyelmeztet, hogy a takaróanyag ne boruljon rá a szívre, mert rothadást okozhat. A két ajánlás más helyzetre szól: a brit útmutató az enyhe teleken a tövek közé terített takarásról beszél, az amerikai egyetemek a kemény, fagyos teleken a tövekre szórt laza szalmáról. Nálunk a fagyos, hó nélküli időszakban az utóbbi a biztosabb, enyhe télen pedig hagyd szabadon a szívet.
Hogy itthon miért nem fölösleges mindez? A szegedi tananyag szerint vastag hótakaró alatt a szamóca akár hetekig kibírja a -30 °C-ot is, a kemény, hó nélküli telek viszont fagykárt okoznak. Hó nélküli fagyban a szalma átveszi a hó szerepét. Ha a szalmát a kert más részén is használnád, a szalmás talajtakarás többi előnye is jól jön.
Tavasszal akkor szedd le a takarást, amikor a tövek kb. negyedén megjelennek a sápadt, fehéres vagy sárgás új levelek. Addig maradhat, mert csökkenti a késői fagyok kockázatát, és ha virágzáskor mégis fagy jön, egy éjszakára vissza lehet húzni a tövekre.
Források: rhs.org.uk, fff.hort.purdue.edu, extension.umn.edu, u-szeged.hu
