Egy cseh portálon terjed a tanács: este szórj egy kevés élesztőt a WC-be, és reggelre látszik az eredmény. A cikk szerint a tudósok is igazolják a hatását. Utánajártunk, mi igaz ebből, mert a válasz attól függ, hová folyik a szennyvíz a házadból.
Mit csinálna az élesztő?
A gondolat egyszerű: az élesztő élő mikroorganizmus, amely cukrot és más szerves anyagot bont. A régi hiedelem szerint ha a WC-n keresztül bejut a csatornába, ott segíti a lerakódások lebontását, és csökkenti a kellemetlen szagokat.
Ez is érdekelhetÍgy szünteted meg a felmosó szörnyű szagát, csak egy zacskó, szódabikarbóna és ecet kellA gyakorlatban a sütőélesztő a szennyvíz baktériumaihoz képest kevés dolgot tud lebontani. Zsírt, papírt, hajat nem old fel, és a WC-csésze vízkövére sincs hatással. Nem tisztítószer, és nem fertőtlenít, így a csésze tisztaságán egy éjszaka alatt nem fogsz változást látni.
Csatornára kötött lakásban felesleges
Ha a házad vagy lakásod a közcsatornára van kötve, az élesztőnek gyakorlatilag nincs hatása. A szennyvíz percek alatt elhagyja a lefolyót, a csatornában és a szennyvíztisztító telepen pedig eleve hatalmas mennyiségű baktérium dolgozik. Egy csomag élesztő ehhez képest semmi. Nem árt, de kár rá költeni. Ha a WC-ből vagy a lefolyóból szag jön, annak más az oka: sokszor a tetőn lévő szellőzővel van a gond, nem a csőben.
Emésztőgödörnél és szennyvíztartálynál más a helyzet
A tanács eredetileg a házi szennyvízkezelő rendszerekhez kapcsolódik. Az emésztőben és a szikkasztós aknában baktériumok bontják le a szerves anyagot, és ha ez a folyamat lelassul, gyorsabban telik meg a tartály, erősebb lesz a szag. Sokan ezért tesznek bele időnként élesztőt vagy cukros élesztős oldatot, hogy „feltöltsék” a baktériumokat.
Az amerikai környezetvédelmi hivatal (EPA) házi szennyvízrendszerekről szóló tájékoztatója viszont nem az adalékszereket helyezi előtérbe, hanem a rendszeres karbantartást.
Az EPA szerint a tartályt három évente kell szakemberrel átvizsgáltatni, és általában három-öt évente le kell üríteni.
Azt is hangsúlyozzák, hogy a rendszert a legjobban az védi, ha nem kerül bele olyan, ami nem bomlik le.
Mi kerül az emésztőbe, ami nem kellene?
- Nedves törlőkendő: nem bomlik le, eltömíti a csöveket és a szűrőt.
- Sütőolaj, zsír: a tartály tetején réteget képez, és lelassítja a lebontást.
- Erős fertőtlenítők nagy mennyiségben: a hipó és a klóros szerek elpusztítják a hasznos baktériumokat is.
- Gyógyszerek, festék, oldószer: ezek nem valók a lefolyóba, a gyűjtőpontokra kell vinni őket.
Itthon sok kertes ház és nyaraló még mindig zárt szennyvíztartállyal vagy emésztővel működik, ezért nekik ez a téma nem csak elmélet.
Az ürítés ára településtől függően köbméterenként néhány ezer forint, így a tartály ritkább telítődése pénzben is mérhető.
Ártani nem árt, de csodát se várj
Ha emésztős házban élsz, havonta egy kevés élesztő biztosan nem okoz kárt, de nem helyettesíti a karbantartást és az ürítést. A WC tisztaságát pedig nem ez fogja megoldani. A vízkőre jobban beválik, ha a citromsavat nem a csészébe, hanem a tartályba öntöd, a lefolyó tisztán tartására pedig az is működik, amiért a vízvezeték-szerelők sót öntenek a WC-be.
Az élesztőnek tehát továbbra is a konyhában van a legjobb helye, a kelt tésztában sokkal többet ér, mint a lefolyóban.
Források: centrum.cz, epa.gov
