Aki télen is használja a kerti üvegházat vagy fóliasátrat, a fagyos éjszakák előtt gyakran ugyanazt csinálja: vödröket, kannákat, régi hordókat tölt meg vízzel, és a növények közé állítja őket. Elsőre furcsa, hiszen a víz maga is megfagyhat.
A kertészek évtizedek óta így vészelik át a fűtés nélküli hideg éjszakákat. Az viszont már kevésbé ismert, mennyivel lesz tőle melegebb az üvegház, és mikor nem elég egy vödör víz.
Ez is érdekelhet8 hiba, amit érdemes elkerülni a leander teleltetésénélHogyan melegít egy hideg vödör víz?
Egy amerikai kertészeti és önellátó magazin szerint a víz messze a leggyakrabban használt hőtároló az üvegházakban. A nap fénye nappal felmelegíti, éjszaka pedig, amikor a levegő lehűl, a víz lassan leadja a tárolt hőt.
A víz különlegessége, hogy sok energiát képes elnyelni, mielőtt felmelegszik, és ugyanígy sokáig tart, mire lehűl. A levegő ezzel szemben gyorsan felmelegszik napközben, de napnyugta után ugyanolyan gyorsan ki is hűl. A víz ezt a hirtelen hőmérséklet-esést tompítja.
Mit tapasztalnak a kertészek?
Egy brit üveggyártó magazinjában egy kertész arról írt, hogy az üvegházában álló esővizes hordó a hideg télen nagyon lehűlt, de sosem fagyott be teljesen, miközben az üvegházon kívül minden megfagyott.
A víz nappal elnyeli a nap melegét, éjjel lassan leadja, ezért egy nagyobb tál vagy hordó víz enyhítheti a hideget az üvegházban.
Ez a jelenség segít a növényeknek is. Amíg a víz nem fagy át, a környezetében a levegő sem süllyed mélyen fagypont alá. Egy rövid, enyhe fagyot így a fagyérzékenyebb növények is jobban átvészelhetnek, mint egy üres, vízmentes üvegházban. A hideg egyébként a lakásban is gondot okozhat, az ablakpárkányon például a fűszernövények is gyakran megsínylik a telet.
- A tartályokat a napos oldalra tedd, hogy nappal minél több fényt kapjanak.
- A sötét színű edény több hőt nyel el, mint a világos.
- Ha teheted, zárd le a tartályok tetejét, hogy ne párásítsák feleslegesen a levegőt.
- Éjszakára zárd be az ajtót és a szellőzőket.
Fagyás közben is melegít
A víznek van még egy tulajdonsága, ami miatt a kertészek ennyire szeretik: amikor megfagy, hőt ad le. Az Amerikai Kémiai Társaság diákmagazinja szerint egy gramm víz megfagyásakor 334 joule energia szabadul fel, ugyanannyi, amennyi a jég megolvasztásához kell.
A Kaliforniai Egyetem gyümölcstermesztési tájékoztatója a fagy elleni öntözésnél számszerűen is megmutatja, mekkora ez a különbség. Egy gramm 18 fokos víz nagyjából 18 kalóriát ad le, amíg 0 fokra hűl, a megfagyáskor viszont további 79 kalória szabadul fel. A gyümölcsösökben ezért permetezik vízzel a fákat fagyos éjszakán.
Az üvegházban álló hordóval ugyanez történik. Amíg a hordóban a víz fagyni kezd, a hőmérséklete 0 fok közelében marad, és közben folyamatosan hőt ad a környezetének.
Hogy mennyi víz kell, arra csak hüvelykujjszabályok vannak. Egy amerikai üvegház-forgalmazó táblázata a déli üvegfelület minden négyzetlábjára 1-3 gallon vizet számol, éghajlattól és attól függően, hogy az üvegház a házhoz épül, vagy szabadon áll. Ez négyzetméterenként nagyjából 40-120 liter vizet jelent a napos falfelület mögött.
Egy másik üvegházgyártó, a Ceres szerint a víz azért a leggyakoribb hőtároló, mert a könnyen beszerezhető anyagok közül térfogatához képest ez tárolja a legtöbb hőt, és olcsó. Hátránya, hogy a hordók helyet foglalnak, amit a növények elől vesznek el. A Mother Earth News által idézett üvegháztervezők szerint egymásra rakott hordóknál stabil polc kerüljön a sorok közé, hogy ne boruljanak fel.
Mire elég, és mire nem?
Egy kertészeti tanácsadó oldal a fagyvédelem első lépéseként javasolja, hogy vízzel töltött vödröket és edényeket helyezz el az üvegházban. Egy lakberendezési portál pedig azt írja, hogy a hordókat a sarkokba tedd, kívülről fesd feketére, és nagyjából háromnegyedig töltsd meg vízzel.
A hatás a víz mennyiségén múlik: egy kis tál egy nagy fóliasátorban szinte semmit nem számít.
Csodát persze nem kell várni. Egy kis tál víz egy nagy fóliasátorban szinte semmit sem számít, a hatás a víz mennyiségével nő. Egy-két hideg éjszakát átvészelni segít, egy hetekig tartó, mínusz tíz fokos hideget viszont nem old meg. Ilyenkor a vízzel teli edények mellé takarás vagy egy kis fűtés is kell.
A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!
Mennyivel melegebb az üvegház éjjel?
Napos nappal sokkal, éjjel viszont meglepően kevéssé. A Harvest to Table útmutatója szerint egy fűtetlen üvegház napos időben 10-30 Fahrenheit-fokkal, vagyis nagyjából 5-17 °C-kal is melegebb lehet a külső levegőnél, ezért a szerző azt javasolja, hogy késő délután, a hő bent tartására zárd be az ajtót.
Éjszaka a különbség jóval kisebb. Egy amerikai gyümölcstermesztő fórumon egy hidegebb éghajlaton kertészkedő felhasználó azt írta, hogy az üvegháza a téli napokon sokszor 30 fok fölé melegszik, de napnyugta után egy órával már hasonló a hőmérséklet, mint kint. Egy brit kertes fórumon valaki arról számolt be, hogy derült éjszakán mínusz 4 fokos külső hőmérséklet mellett az üvegházában mínusz 7,5 fokot mért.
A takarás rétegei ezért számítanak igazán. Eliot Coleman amerikai kertész a Chelsea Green kiadó oldalán közölt mérése szerint egy nagyon hideg éjszakán, amikor kint mínusz 22 °C volt, az egyrétegű fóliasátorban mínusz 17 °C-ot mértek, a sátron belüli második takarás alatt viszont csak mínusz 7 °C-ot.
Egy jól megtervezett, napenergiára épülő üvegház ennél sokkal többet tud. Egy kanadai, manitobai kísérletben a leghidegebb februári éjszakán kint mínusz 29,2 °C volt, bent 1,6 °C, a februári éjszakai átlag pedig bent 2,4 °C, kint mínusz 13,1 °C volt. Ez azonban szigetelt, kifejezetten erre tervezett építmény volt, nem egy kerti fóliasátor.
Fátyolfólia a növényeken
Fűtetlen üvegházban vagy fóliasátorban a hordók mellett a fátyolfólia, angolul horticultural fleece, a legolcsóbb plusz védelem. A brit királyi kertészeti társaság (RHS) útmutatója szerint az ilyen takarások a takaratlan növényekhez képest jellemzően nagyjából 2 °C-kal emelik a hőmérsékletet. Tavasszal ettől a növények érése vagy virágzása körülbelül két héttel előrébb jöhet, és a takarás a szél és a jégeső ellen is véd.
Az RHS szerint a könnyű, 17 g/m²-es fátyol kevesebb védelmet ad, de több fényt enged át, mint a 35 g/m²-es, erősebb változat. Egy angol forgalmazó tájékoztatója szerint a 17 grammos nagyjából mínusz 1-2 fokig, a 30 grammos mínusz 5-6 fokig védi a növényeket, egy kertészeti oldal szerint viszont ezek az értékek nem garantáltak, mert sok múlik például a szélen. Ugyanez az oldal azt írja, hogy a 17 grammos fátyolt duplán hajtva nagyjából a 34 grammos védelmét kapod.
Kapcsolódó cikkeink
Így segít a legtöbbet
A legjobb hatást akkor éred el, ha a víz mellett az üvegház hőszigetelésére is figyelsz. A buborékfólia a falakon, a duplán zárt ajtó és a talajra terített takarás mind azt segíti, hogy a nappal összegyűjtött hő tovább bent maradjon.
Hogy ez mennyit számít, arra egy amerikai kertészeti összefoglaló az Arkansasi Egyetem üvegházmérnöki adatait idézi: a dupla rétegű, légréses fólia hővesztesége nagyjából 39 százalékkal kisebb, mint az egyrétegűé. Egy jól szigetelt sátorban ugyanannyi víz tovább tartja a meleget.
A fagyérzékeny dézsás növényeknek is jól jön a védett hely: olvasd el, miért fagy el hamarabb a gyökér a cserépben, és hol telel a legjobban a fukszia.
A módszer egyik nagy előnye, hogy semmibe sem kerül: a vizet tavasszal öntözésre is felhasználhatod. A télen fagymentesen tartott üvegház pedig a tavaszi palántanevelésnek is jó alap, akár egy cserépben nevelt csilipaprikának is.
Ha a kertben hagyott növényeket védenéd, nézd meg, melyik hat kerti növényt kell most betakarni, és melyek kerülhetnek bajba mínusz 15 fok alatt.
Források: Mother Earth News, Hartley Botanic, Garden Guides, Houzz, ACS ChemMatters, UC ANR, Greenhouse Garden, Ceres Greenhouse, Blooming Expert, Harvest to Table, Chelsea Green, Manitoba-kísérlet, RHS, Andermatt Garden
Hogy tetszett a cikk?
















