Ugrás a tartalomra
Otthon, kert

Ezért ásnak el egyre többen tisztasági betétet a növények tövéhez

Ezért ásnak el egyre többen tisztasági betétet a növények tövéhez

A kertben általában az a cél, hogy minél kevesebb műanyag kerüljön a földbe, a videómegosztókon viszont most épp az ellenkezője terjed. Egy friss, angol nyelvű felvételen tisztasági betéteket fektetnek a frissen ásott gödörbe a növények tövéhez, a cím pedig azt állítja, hogy emberek milliói nem ismerik ezt a trükköt. A videót négy nap alatt több mint ötezren nézték meg, és a magyarázat egy olyan anyagban rejlik, ami a babapelenkában és a kertészeti boltok polcain is ott van.

Állítsd be a Kertészkedj.hu-t megbízható forrásnak!Beállítom
Hirdetés

Mi van a betét belsejében?

Az eldobható tisztasági betétek a textilipari szakirodalom szerint több rétegből állnak. Felül egy polipropilén vagy polietilén fedőréteg van, alul egy vízzáró polietilén fólia, a kettő között pedig a nedvszívó mag. Ez a mag cellulózpépből és egy szuperabszorbens polimerből áll, ami jellemzően akrilsavból készül, ilyen például a nátrium-poliakrilát.

Ez is érdekelhetApró fekete legyek repkednek a lakásban? Így szabadulhat meg tőlük

Ez a polimer a lényeg. Szárazon apró, fehér szemcsékből áll, víz hatására viszont a saját tömegének sokszorosát köti meg, és kocsonyás géllé duzzad. Ugyanez az anyag adja az eldobható pelenkák nedvszívását, és ilyenből készülnek a kerti „víztartó kristályok” is.

Hirdetés

A trükk tehát erre épít: ha a gél ennyi vizet megtart, akkor a földbe ásva tartalékot képezhet a gyökereknek, és ritkábban kell locsolni. A videókban ezért a betétet a palánta alá vagy a tövéhez teszik, és földdel takarják be.

Vízzel megduzzadt, színes polimer gélgyöngyök közelről
Illusztráció: vízzel megtelt poliakrilát gélgyöngyök, a betét magja is ilyen anyagot tartalmaz. Fotó: Challiyil Eswaramangalath Vipin / Wikimedia Commons, CC BY-SA 2.0 (vágott változat)

Az ötlet nem új: a pelenkával kezdődött

A betétes változat friss, a mögötte álló gondolat viszont régi. Az egyik legismertebb angol nyelvű videó már 13 éve arról szól, hogy az eldobható pelenka gélje a növényeknek is segíthet. A felvételt azóta nagyjából 8,6 millióan nézték meg, és a mostani betétes trükk ugyanezt az elvet viszi tovább.

A különbség annyi, hogy a pelenkás változatban legalább a gélt választják külön, a betétnél viszont az egész terméket, fóliával és fedőréteggel együtt teszik a földbe. Hasonló utat járt be a virágföldbe kevert parafadugó is, csak az legalább természetes anyag.

Hirdetés

Működik a földben is?

Laborban részben igen. Egy kínai kutatócsoport homoktalajon vizsgálta a nátrium-poliakrilátot a talaj tömegére vetítve 0,08 és 1 százalék közötti adagokban, és a polimer adagjának növelésével nőtt a talaj víztartása és a növények számára felvehető víz mennyisége. Ez a kísérlet azonban a talajba egyenletesen elkevert polimerrel dolgozott, nem egy fóliába csomagolt betéttel.

A kertben a helyzet bonyolultabb. A Kaliforniai Egyetem dísznövény-termesztési lapjában megjelent összefoglaló szerint a tápoldatnak kitett poliakrilamid gélek a maximális víztartó képességüknek akár csak 10 százalékát tartják meg. A szerzők szerint a vízben oldott kalcium, magnézium és vas akadályozza a gél duzzadását. Ugyanez az összefoglaló arra is rámutat, hogy a bolti virágföldek pórusai térfogatuk 50-80 százalékában eleve vizet tudnak tartani, így szerintük csak a nagyon durva szemcséjű közegek nyerhetnek számottevően a gél hozzáadásával.

Trágyázott földben a gél a papíron ígért víztartó képességének csak kis részét hozza.

A mélység sem mindegy. A Princetoni Egyetem kutatói átlátszó, mesterséges talajban figyelték meg a hidrogélek viselkedését, és azt találták, hogy a puhább gélek a felső rétegben sok vizet vesznek fel, mélyebben viszont, ahol a talaj nyomása összenyomja őket, sokkal kevésbé. Egy ásóval elásott betét pont ebben a mélyebb rétegben fekszik, ráadásul a vízzáró hátlap az egyik oldalán el is zárja a víz útját.

Hirdetés

A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!

70-90 százalék műanyag kerül a földbe

A legnagyobb gond nem a gél, hanem minden, ami körülötte van. Egy indiai hulladékgazdálkodási szakértő szerint az eldobható betétek 70-90 százaléka műanyag, és egy ott idézett tanulmány szerint egy betét lebomlása akár 500 évnél is tovább tarthat. Az ugyanott idézett egyik vélemény szerint egyetlen betét műanyagtartalma nagyjából négy nejlonzacskónak felel meg. A fólia és a fedőréteg tehát évtizedek múlva is ott lesz a gyökerek között, és idővel apró darabokra töredezik.

Magát a gélt is vitatják a kertészek. Linda Chalker-Scott, a Washingtoni Állami Egyetem kertészprofesszora a hidrogélekről szóló tévhit-cikkében arra figyelmeztet, hogy a poliakrilamid alapanyagának, az akrilamidnak a mérgező hatása ismert, a gélek bomlástermékeinek kockázata viszont nem ismert. A konyhakertben, ahol ételt termesztünk, ez külön megfontolandó.

Hirdetés

Van egy jogi oldala is. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény kimondja, hogy tilos a hulladékot felhalmozni, a szabályoktól eltérő módon elhagyni, vagy ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni. A használatlan betét is nagyrészt műanyagból álló termék, ami a földben nem bomlik le, így a helye a kommunális hulladékgyűjtő, nem az ágyás.

A betét fóliája és fedőrétege a gél kiszáradása után is a földben marad.

Ehhez kapcsolódik: Ennyi idő alatt bomlik le a természetben az almacsutka, a narancshéj és a rágógumi

Ami tényleg megtartja a vizet a növény tövénél

Az, hogy sokan keresnek ilyen megoldást, érthető: a nyarak egyre szárazabbak, és a klímamodellek szerint a magyar nyár 20 év múlva még nagyobb kihívás elé állítja a kerteket.

Hirdetés

A víz megtartására van egy olcsó, bevált módszer: a talajtakarás. Az Oregoni Állami Egyetem szaktanácsadása szerint egy 7,5-13 centi vastag takaróréteg 70 százalékkal csökkenti a párolgást, csak arra kell figyelni, hogy a locsolóvíz átjusson rajta és elérje a talajt. Takarásnak jó a fakéreg, az aprítékos faforgács, a szalma vagy a lehullott lomb. A Georgiai Egyetem kertészei hasonló eredményről számolnak be: szerintük 7,5-10 centi szerves takaróréteg akár a felére is csökkentheti a növények vízigényét.

A vastagság számít. A Kaliforniai Politechnikai Egyetem egyik vizsgálatában legalább 5 centi takarás az első három napban a csupasz talaj párolgási veszteségének 40 százalékára szorította le a párolgást, a 10 centis réteg pedig a kísérlet nagy részében 10 százalékkal nedvesebben tartotta a földet. A Kaliforniai Egyetem kertészeti szaktanácsadói viszont olyan esetet is leírtak, ahol a túl vastag takarón át az esőztető öntözés vize nem jutott le a talajig, és a növények szenvedtek a vízhiánytól.

Faaprítékkal takart kerti ágyás évelő növényekkel
A vastag faapríték takarás csökkenti a párolgást, és a gyomokat is visszafogja. Fotó: Jmalo / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0 (vágott változat)

A takarást most, ősszel is fel lehet tenni: a novemberi ágyástakarás télen a talajt védi, tavasszal pedig már a nedvesség megtartásában segít. A takaróanyag lebomlik, és szerves anyagot ad a talajnak, ami a saját víztartó képességét is javítja.

Hirdetés

Ritkábban, de alaposabban öntözz

A másik fele a locsolás módja. Ritkábban, de alaposan öntözni többet ér, mint naponta egy keveset, mert így a víz mélyebbre jut, és a gyökerek is lejjebb nőnek. Hogy melyik növény mennyit igényel, arra a locsolási táblázatunk ad támpontot. Az oregoni kiadvány azt is javasolja, hogy aszályos időszakban kevesebbet trágyázzunk, mert a túltrágyázás új hajtásokat serkent, és ezzel a növény vízigénye is nő.

Ha valaki mindenképp polimer gélt szeretne kipróbálni, azt cserepes növénynél, kis mennyiségben, a virágfölddel elkeverve teheti, de a fenti kutatások alapján ott sem várható látványos különbség. A tisztasági betét viszont minden esetben a kukába való.

Mit kezdj a már elásott betéttel?

Ha valaki a videó nyomán már kipróbálta, a legegyszerűbb, ha a következő ásásnál kiemeli a betétet a földből. A gél addigra többször megszívta magát és kiszáradt, a fólia viszont ugyanolyan épen kerül elő, mint ahogy a földbe került. A kiásott betét a vegyes hulladékba való, a komposztba semmiképp, mert a műanyag rétegei ott sem bomlanak le.

Hirdetés

Hogy tetszett a cikk?

Ajánló
Megosztás Facebookon

Ez is érdekelhet