A vízügy nyilvános, ingyenes árvízkockázati térképén utcára nagyítva látszik, mely területeket önthet el folyó, patak vagy belvíz, és mekkora vízmélységgel kell ott számolni egy ritka, nagy árvíznél. A térkép egyik rétege ráadásul olyan házakat is érint, amelyek messze vannak minden nagy folyótól.
A térkép az uniós árvízi irányelv alapján készülő magyar árvízkockázat-kezelési terv része. Ezt hatévente felül kell vizsgálni, a mostani, harmadik ciklus adatai a 2024-2028-as időszakra szólnak. A veszély- és kockázati térképek elkészítését a 178/2010-es kormányrendelet írja elő, a 2021-es tervet a kormány 2022-ben fogadta el.
Ez is érdekelhet5 kerti felhasználása az alufóliának, egyetemi kutatások alapjánHol találod a térképet?
A térkép a vízügy vizeink.hu oldalán, a Térképek menüpontban érhető el, a képre kattintva nyílik meg. Az oldal leírása szerint a nagyításhoz előbb egy gombot kell megnyomni a képernyő alján, középen, ez engedélyezi a térkép görgetését. A felület angol nyelvű, a rétegek nevei viszont többnyire magyarok.
A térképen négy csoport kapcsolható be: a kisvízfolyások, vagyis a patakok és kisebb vízfolyások eredményei, a nyílt árterek, azaz a gátakon kívüli, közvetlenül a folyó mellett fekvő területek, a gátakkal védett árterek, és az ország egészére készült összesítő, amelyben a belvízzel veszélyeztetett területek is szerepelnek.
A saját házat a legegyszerűbb a műholdas háttéren megkeresni, utcára nagyítva. A színes foltok jelzik, hol várható víz, a jelmagyarázat pedig azt, milyen mélységben.
Mit jelentenek a százalékok?
A rétegek nevében szereplő „Hmax 10%”, „Hmax 1%” vagy „Hmax 0.1%” azt mutatja, mekkora lehet a legnagyobb vízmélység egy olyan árvíznél, amelynek évente ennyi az esélye. A 10 százalék nagyjából tízévente egyszer várható árvizet jelent, az 1 százalék a százéves, a 0,1 százalék az ezeréves árvizet.
A „százéves árvíz” nem azt jelenti, hogy száz évig biztosan nem jön. Kiszámoltuk: ha egy terület az 1 százalékos rétegen víz alatt van, akkor egy 30 éves lakáshitel ideje alatt nagyjából 26 százalék az esélye, hogy legalább egyszer elönti a víz, száz év alatt pedig 63 százalék. A 0,1 százalékos rétegnél ugyanez 30 év alatt körülbelül 3 százalék.
A „százéves árvíz” évente egy százalék esélyt jelent: egy 30 éves lakáshitel alatt ez már nagyjából egy a négyhez.
A vízügy összefoglalója szerint az ezeréves, 0,1 százalékos eseményt azért választották a veszélytérkép alapjául, mert Magyarország domborzata miatt az ország területének jelentős része, nagyjából negyede, és lakosságának is nagy része ki van téve az árvízi veszélynek. Így a térkép a ritka, de pusztító helyzeteket is megmutatja.
Mi a különbség a védett és a nyílt ártér között?
A nyílt ártér a gátak és a folyó között fekszik, ezt nagyobb árvíznél rendszeresen elönti a víz, itt a térkép a gyakoribb, 10 és 3 százalékos eseteket is mutatja. A védett ártér a gátak mögött van: itt csak akkor jön a víz, ha egy gát átszakad vagy átbukik rajta az ár, ezért ezek a rétegek a gátszakadás következményeit modellezik.
A védett árterekre a térkép a vagyoni kockázatot és egy emberélet terhelési osztályt is megad, vagyis azt, mennyire veszélyes az ott élőkre egy elöntés. Aki gát mögötti településen él, annak ez a réteg mondja meg a legtöbbet.
Nem csak a folyópartiaknak szól
A térkép két rétege messze a nagy folyóktól is érint házakat. Az egyik a kisvízfolyásoké: egy patak egy hirtelen, nagy esőzés után órák alatt kiléphet a medréből, és ilyenkor olyan utcákat is eláraszthat, ahol senki nem számít vízre.
A másik a belvíz. Belvíz akkor alakul ki, amikor a sík, mélyen fekvő területeken a hólé vagy a sok eső nem tud elfolyni és beszivárogni, mert a talaj telített, vagy a talajvíz magasan áll. A vízügy összefoglalója szerint a belvízi veszélytérkép az ország teljes területét bemutatja, így bárki megnézheti, hogy a telke belvízzel veszélyeztetett területen fekszik-e.
A belvíz a folyóktól messze is megjelenhet: a sík, mélyen fekvő telkeken a hólé és az eső egyszerűen nem tud hová elfolyni.
A belvíz a kertben is nagy kárt okoz. A hetekig vízben álló gyökerek oxigén nélkül maradnak, a gyümölcsfák és a cserjék ettől akár el is pusztulhatnak, a pincébe pedig a talajon keresztül is beszivároghat a víz.
Kapcsolódó cikkeink
Mit tehetsz, ha a házad a színes foltban van?
Az első a vízelvezetés. A tetőről lefutó esővíz ne a ház tövébe folyjon, és az eresz kitakarítása is ide tartozik, mert a teli ereszből a víz egyenesen a fal mellé zúdul.
A kertben a mélyebben fekvő részekre olyan növények valók, amelyek bírják a pangó vizet, a gyümölcsfákat pedig a telek magasabb pontjára kell ültetni. Egy nagyobb esős időszak előtt a kerti teendők is mások.
Arról, hogy mit kell megcsinálni a kertben egy kiadós esős időszak előtt, külön is írtunk, ez belvizes területen különösen sokat számít.
Az esővíz egy része hordóban vagy tartályban is felfogható, így kevesebb jut a telek mélyebb pontjaira, és nyáron az öntözéshez is jól jön.
Ház vagy telek vásárlása előtt is jó megnézni a térképet. A színes folt nem jelenti, hogy ott nem lehet élni, de megmutatja, mire kell felkészülni, és mire figyeljen az ember a pince, a fűtés és a kert tervezésekor.
Források: vizeink.hu (Országos Vízügyi Főigazgatóság), Árvízkockázat-kezelési terv online térkép, 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet
Következő cikk
Ennyit fogyaszt, ha egész este megy a 2000 wattos hősugárzóElolvasom ›















