Egyre nagyobb károkat okoz
A halászok szerint az elmúlt néhány évben jelentősen csökkent a fogásuk. Egyes területeken 30–40 százalékkal kevesebb halat tudnak kifogni, mert a gömbhal megeszi a kisebb és a nagyobb halakat is, valamint tönkreteszi a halászfelszereléseket.
Mivel Görögországban közel 16 ezer ember dolgozik a halászatban, a probléma már gazdasági szempontból is komoly kihívást jelent.
Cipruson már bevált a módszer
Hasonló programot Ciprus már 2024-ben bevezetett. Ott a halászok segítségével több mint 103 tonna gömbhalat távolítottak el a tengerből.
A görög halászok azonban úgy vélik, hogy ez önmagában nem oldja meg a problémát. Szerintük, amíg a Földközi-tenger vize tovább melegszik, újabb és újabb példányok jelennek majd meg.
A strandokon is veszélyt jelenthet
A hal már nemcsak a halászhálóknál bukkan fel, hanem a fürdőhelyek közelében is.
Június végén a Görög Vöröskereszt arra figyelmeztetett, hogy harapása súlyos sérüléseket okozhat. Nemrég Athén közelében, Varkizán egy idős nőt is megharapott, akinek a sebét össze kellett varrni.
Védőhálókat telepítenek a strandokra
A veszély miatt több görög tengerparton különleges úszó védőhálókat kezdtek telepíteni. Az első ilyen rendszert Halkidában állították fel, de a nyár folyamán további strandokat is szeretnének megvédeni.
A hálók célja, hogy távol tartsák a veszélyes halakat, a medúzákat és az úszó hulladékot a fürdőzőktől.
A projekt első szakasza hat strandot érint, és mintegy 367 ezer euróba kerül.
A klímaváltozás is szerepet játszik
Az ezüstpofájú gömbhalat Görögországban már 2005-ben is észlelték, de az állománya az utóbbi években jelentősen megnőtt. Ma már Rodosz, Kréta, Evia és a Kükládok térségében is gyakori, sőt Olaszország és Spanyolország partjainál is megjelent.
A szakértők szerint a Földközi-tenger hőmérséklete jelenleg több mint 3 Celsius-fokkal magasabb a hosszú távú átlagnál. Ez kedvez a meleg vizekből érkező fajok terjedésének.
Bár néhány tengeri biológus szerint az emberek elleni támadások ritkák, Görögország komolyan veszi a veszélyt. Az, hogy az állam pénzt fizet a hal kifogásáért, miközben védőhálókat telepít a strandokra, jól mutatja, hogy a probléma már messze túlmutat a halászaton, és a mindennapi életet is érinti.
