
A valódi titok: a ház nem engedi ki a meleget
A norvégok ott nyernek a legtöbbet, ahol a legkevésbé látszik: az épületben. Egy jól szigetelt, légtömör házban kisebb fűtés is elég, ezért lehet egy egyszerű elektromos panel is elegendő. A norvég építési szabályzat számai ezt jól mutatják.
A norvég építésügyi hatóság számításai szerint egy új lakóháznál a külső fal hőátbocsátási tényezője legfeljebb 0,18, a tetőé 0,13, a padlóé 0,10, az ablakoké és ajtóké pedig 0,80 W/m²K lehet. Az ablakfelület a fűtött alapterület legfeljebb negyede.
A légtömörség is szigorú: 50 pascal nyomáskülönbségnél óránként legfeljebb a ház levegőjének 0,6-szorosa szivároghat ki. Ez nagyjából azt jelenti, hogy alig van huzat, résen kiszökő meleg.
Szellőztetés, amitől nem hűl ki a ház
Egy ennyire zárt házban a friss levegőről gépnek kell gondoskodnia. Az új norvég épületekbe kötelezően hővisszanyerős, kiegyensúlyozott szellőzés kerül: a kifelé áramló meleg levegő átadja a hőjét a beáramló hideg friss levegőnek. A szabály szerint a hővisszanyerő éves átlagban legalább 80 százalékos hatásfokkal kell, hogy dolgozzon, vagyis a távozó hő nagy része bent marad.
Ehhez képest nálunk sok ház még a nedvességgel küzd. Egy fővárosi önkormányzati kiadvány szerint 2023-ban a hazai lakóépületek 12,6 százalékánál beázott a tető, nedvesedett a fal vagy a padló, vagy penészes volt a lakás, ez 1,2 millió embert érintett.
Mit lehet ebből átvenni itthon?
A norvég példából a sorrend a legfontosabb tanulság: előbb a hőveszteség, utána a fűtés. A födém és a padlás szigetelése ráadásul az egyik legolcsóbb lépés, itt írtuk le a leggyakoribb hibákat.
A kanadaiak hasonlóan gondolkodnak, náluk is a ház burkán múlik a legtöbb: 6 trükkjük itthon is működik.
Források: Statistics Norway (SSB), Heat Pumping Technologies Magazine (IEA HPT), Direktoratet for byggkvalitet, NVE, SINTEF
Ráncos gyümölcs lóg a fán? Most kell leszedni, tavasszal már késő














