Ugrás a tartalomra
Háztartás

9 fűtési hiba, amit rengetegen elkövetnek télen: a szakértők szerint sok pénz mehet el miattuk

9 fűtési hiba, amit rengetegen elkövetnek télen: a szakértők szerint sok pénz mehet el miattuk

Fotó: Donald Trung Quoc Don (Chữ Hán: 徵國單) - Wikimedia Commons - © CC BY-SA 4.0 Intern / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0 (vágott változat)

A radiátorra terített törölköző, az egész nap alacsonyan járó fűtés, a bukóra nyitott ablak és a cserépből épített mécsesfűtő is olyan téli szokás, amelyről mérések, kutatások és fogyasztóvédelmi vizsgálatok mutatták ki, hogy nem úgy működik, ahogy sokan hiszik. Az egyik tévhitről ráadásul az derült ki, hogy éppen fordítva igaz: egy olcsó megoldás egy laboratóriumi házban a fal hőveszteségét a felére csökkentette.

Állítsd be a Kertészkedj.hu-t megbízható forrásnak!Beállítom
Hirdetés

A fűtésszezonban a családi kassza egyik legnagyobb tétele a gáz és az áram. A közösségi oldalakon és a szomszédok között is rengeteg spórolós tipp kering. Egy részük valóban működik, más részük viszont csak megszokáson vagy egy félreértett fizikai jelenségen alapul. Összegyűjtöttük a kilenc leggyakoribb fűtési tévhitet, és mindegyiknél megnéztük, mit mondanak róla a mérések és a szakmai szervezetek.

Ez is érdekelhetA pincében futó csupasz fűtéscső egész télen a pincét fűti

1. Tévhit: olcsóbb, ha a fűtés egész nap alacsonyan megy

Sokan meg vannak győződve róla, hogy a lakást nem szabad kihűlni hagyni, mert a felfűtés többe kerül, mint ha a kazán egész nap csendben, alacsony fokozaton dolgozna. A brit Energy Saving Trust, az ország egyik legismertebb energiatakarékossági szervezete évek óta tévhitnek nevezi ezt. Egy általuk végeztetett felmérés szerint a brit háztartások fele hiszi, hogy olcsóbb egész nap fűteni, mint akkor bekapcsolni a fűtést, amikor szükség van rá.

Hirdetés

A magyarázat egyszerű fizika. A ház folyamatosan veszíti a hőt a falakon, az ablakokon és a tetőn keresztül, és minél melegebb van bent a kinti hőmérséklethez képest, annál gyorsabban. Ha a lakás egész nap fűtött, akkor egész nap pótolni kell ezt a veszteséget. Ha napközben, amikor senki nincs otthon, lejjebb megy a hőmérséklet, a falakon át kevesebb hő távozik, és ez a megtakarítás általában nagyobb, mint amennyibe a délutáni felfűtés kerül.

A szervezet ezért azt javasolja, hogy a fűtés időzítve kapcsoljon be, amikor szükség van rá, és csak azokban a helyiségekben, amelyeket használnak. Egy kivétel van: a nagyon jól szigetelt, lassan reagáló épületek és a hőszivattyús rendszerek, amelyeknél az egyenletesebb, alacsonyabb előremenő hőmérséklet lehet a gazdaságosabb. A hagyományos gázkazános, közepesen szigetelt lakásban viszont az időzítés szinte mindig kevesebb fogyasztással jár.

Fontos az is, hogy a lakás ne hűljön ki teljesen. A német fogyasztóvédelmi tanácsadók szerint a nem használt helyiségek hőmérséklete se menjen 16 fok alá, különben a hideg falakon lecsapódhat a pára, és megjelenhet a penész.

Hirdetés

2. Tévhit: ha feltekered a termosztátot, gyorsabban lesz meleg

Hazaérve sokan az első mozdulattal ötösre tekerik a radiátor termosztátfejét, abban a hitben, hogy így gyorsabban felmelegszik a szoba. A radiátor azonban nem fűt gyorsabban attól, hogy magasabb értéket állítottunk be. A termosztátfej csak azt határozza meg, milyen hőmérsékletnél zárjon el a szelep. Amíg a szoba hidegebb a beállított értéknél, a radiátor teljes teljesítménnyel fűt, akár hármason, akár ötösön áll.

A különbség csak később jelentkezik. A német fogyasztóvédelmi központ tájékoztatója szerint az ötös fokozat nagyjából 28 fokos szobahőmérsékletnek felel meg, a hármas körülbelül 20 foknak. Aki ötösön felejti a fejet, annak a radiátor addig fűt, amíg a szoba túl meleg nem lesz, és ez már fölösleges energia. A tanácsadók szerint minden egyes fok csökkentés nagyjából 6 százalék fűtési energiát takarít meg, a brit szakértők pedig akár 10 százalékkal is számolnak, a lakástól függően.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a fejet egyszer kell beállítani a kívánt hőmérsékletre, és onnantól hagyni dolgozni. A gyors felfűtést a kazán teljesítménye és a radiátor mérete határozza meg, nem a szám a fejen. A lakás tetszés szerinti melegen tartásához a fokok számítanak, nem a tekerés gyorsasága.

A németek más olcsó módszereket is alkalmaznak a téli hidegre, ezekről a németek fűtés nélküli trükkjeiről szóló cikkünkben írtunk.

A termosztátfej számai gyártónként kicsit eltérhetnek, de a skála logikája ugyanaz. A csillag vagy hópehely jel nagyjából 5 fokos fagyvédelmet jelent, az egyes körülbelül 12, a kettes 16, a négyes 24 fokot. Hálószobába a kettes és a hármas közötti állás is elég, a nappaliba a hármas, és csak nagyon hideg, huzatos helyiségben indokolt ennél magasabb fokozat.

3. Tévhit: a radiátorra terített törölköző ingyen szárad

Télen szinte minden lakásban előfordul, hogy a nedves törölköző, a zokni vagy egy kisebb ruhadarab a radiátorra kerül. Gyorsan megszárad, és úgy tűnik, mintha ingyen lenne, hiszen a fűtés amúgy is megy. A valóságban a víz elpárologtatásához szükséges energia a fűtésből származik. Egy liter víz elpárologtatásához fizikai számítás szerint nagyjából 0,6 kilowattóra hő kell, egy teljes mosásnyi ruha esetében ez már több mint egy kilowattóra, amit a radiátornak és végső soron a kazánnak kell pótolnia.

Hirdetés

A gond nem csak az energia. A skóciai Glasgow-i Művészeti Főiskola kutatócsoportja száz háztartást vizsgált, és azt találta, hogy 87 közülük hideg időben benti szárítást alkalmazott. Egy átlagos adag mosott ruha a kutatók szerint körülbelül 2 liter vizet párologtat el a levegőbe, a lakások levegőjében lévő nedvesség akár egyharmada is a ruhaszárításból származott.

A kutatók szerint a radiátoron szárított ruha kettős veszteség: a fűtés energiája a párologtatásra megy el, a megemelkedett páratartalom miatt pedig többet kell szellőztetni, ami újabb hőveszteséggel jár.

A radiátorra terített textil ráadásul akadályozza a hőleadást is. Hogy pontosan mennyivel, arra a sokat idézett 15 vagy 40 százalékos értékekhez nem találni megbízható eredeti mérést, de az biztos, hogy a letakart radiátor felülete kevesebb meleget juttat a szobába. A páratartalom növekedése pedig a penész egyik fő oka, ennek jeleiről a penész árulkodó jeleiről szóló cikkünkben írtunk.

Ha nincs más lehetőség, a kutatók azt javasolják, hogy a ruhát jól szellőző helyiségben, nyitott ajtó mellett, ruhaszárítón szárítsuk, ne közvetlenül a radiátoron, és a szoba ajtaját tartsuk csukva a lakás többi része felé.

4. Tévhit: a radiátor mögé tett fólia semmit nem ér

A radiátor mögé ragasztható, fényes hővisszaverő fóliát sokan haszontalan kütyünek tartják. Az angliai Salfordi Egyetem kutatói egy különleges tesztlétesítményben, az Energy House-ban mérték meg a hatását. Ez egy teljes, régi, tömör téglafalú angol sorház, amelyet egy hatalmas klímakamrában építettek fel, így a téli időjárás pontosan beállítható és megismételhető. A kutatók ugyanabban a házban, ugyanolyan körülmények között mérték a fogyasztást fóliával és fólia nélkül.

Az eredmény meglepte a szkeptikusokat. A salfordi mérés szerint a radiátorok mögötti külső falon át távozó hőveszteség 54 százalékkal csökkent, a fűtési időszakokban a csökkenés elérte a 66 százalékot is. Az egész ház gázfogyasztása egy átlagos téli napon 2,9 százalékkal lett kevesebb.

Hirdetés

Két dolgot fontos tudni a számokról. Az egyik, hogy a vizsgálatot a fólia gyártója rendelte meg, bár egy független egyetemi laborban végezték. A másik, hogy a hatás elsősorban a szigeteletlen külső falakon lévő radiátoroknál jelentkezik. Ha a radiátor belső falon van, vagy a fal kívülről hőszigetelt, a fólia sokkal kevesebbet hoz.

A régi, szigeteletlen téglaházakban, ahol a radiátor sokszor az ablak alatti, vékonyabb falfülkében áll, a fólia viszont kifejezetten hasznos lehet, és néhány ezer forintból felszerelhető. A fal hővesztesége ilyenkor szinte kézzel is érezhető, a fülke hátfala télen feltűnően hideg.

A salfordi tesztházat egyébként éppen az ilyen kérdések miatt építették. A kutatók azt akarták kideríteni, mennyit érnek a valóságban azok a felújítások és trükkök, amelyekre a számítások alapján ígéretet tesznek, mert a valódi házak hővesztesége sokszor eltér a papíron számolt értékektől. A kamrában a kinti hőmérséklet, a szél és még az eső is szabályozható.

A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!

5. Tévhit: a függöny csak dísz, a hőhöz nincs köze

A vastag függöny a nagymamák lakásában még alapfelszerelés volt, ma sok helyen csak egy vékony fényáteresztő anyag vagy semmi sem takarja az ablakot. A salfordi kutatócsoport a függönyöket is megmérte ugyanabban a tesztházban. A kutatásvezető beszámolója szerint a behúzott függöny nagyjából 30 százalékkal csökkentette az ablakon át távozó hőt.

A függöny azért hat, mert az ablak és a szoba közé egy álló levegőréteget zár. A hideg üveg mellett lehűlt levegő nem tud olyan könnyen a szobába áramlani, és a szoba meleg levegője sem éri közvetlenül az üveget. A hatás a régi, egyrétegű vagy rosszul záró ablakoknál a legnagyobb, de korszerű ablakoknál is mérhető.

Egy fontos feltétel van: a függöny ne lógjon a radiátor elé. Ha az anyag a radiátor előtt ér a padlóig, a meleg levegő a függöny és az ablak közé szorul, és egyenesen a hideg üvegnek adja át a hőt. Ilyenkor a függöny éppen az ellenkezőjét éri el. A legjobb a párkányig érő vagy a radiátor mögé betűrt függöny, amelyet sötétedéskor behúzunk, napos időben pedig elhúzunk, hogy a nap is melegítse a szobát.

A hőveszteség persze nem csak az ablakon át történik. Egy másik gyakori pontról, a mennyezetről a lakás rejtett hőszökési pontjairól szóló cikkünkben írtunk.

Hirdetés

A függöny mellett a redőny és a spaletta is hasonlóan hat. A régi magyar házakban a belső spaletta vagy a külső zsalugáter esti becsukása ugyanezt a célt szolgálta, a nagyszüleink ösztönösen tudták, hogy az ablak előtti újabb, álló levegőréteg melegebben tartja a szobát.

6. Tévhit: a bukóra nyitott ablak kíméletes szellőztetés

Télen sokan inkább bukóra nyitják az ablakot, mert úgy érzik, így nem hűl ki a szoba, mégis friss lesz a levegő. A német szövetségi környezetvédelmi hivatal szerint ennek éppen az ellenkezője igaz. A hivatal hatékonyabbnak tartja, ha naponta többször öt percre teljesen kinyitjuk az ablakot, mint ha tartósan bukóra hagyjuk.

A bukóra nyitott ablaknál a levegőcsere lassú, a friss levegő csak lassan keveredik a benti levegővel, ezért sokáig kell nyitva hagyni. Közben viszont a nyílás körüli fal, a párkány és az ablakkeret erősen lehűl. A hivatal szerint a tartósan bukóra nyitott ablak drasztikusan megnöveli az energiafogyasztást és a fűtési költséget, a kihűlt falon pedig lecsapódhat a pára, ami penészhez vezethet.

A hivatal azt javasolja, hogy szellőztetés idejére a radiátor termosztátját tekerjük le, különben a hideg levegő miatt a radiátor teljes erővel fűtene a nyitott ablak felé.

A helyes módszer a kereszthuzat vagy a lökésszerű szellőztetés: télen naponta kétszer-háromszor nagyjából öt percig, az ablakot teljesen kinyitva. Hidegebb időben elég rövidebb idő is, mert a nagy hőmérséklet-különbség gyorsabban cseréli ki a levegőt. A bútorok és a falak ilyen rövid idő alatt nem hűlnek ki, a szoba hamar visszamelegszik.

A hivatal szerint a konyhában főzés közben és után, a fürdőszobában zuhanyzás után szintén lökésszerűen kell szellőztetni. A hálószobában reggel akár tíz percig is nyitva lehet az ablak, mert alvás közben sok pára gyűlik össze a levegőben, és ezt a reggeli szellőztetés viszi el a leghatékonyabban.

7. Tévhit: a cserépből épített mécsesfűtő kifűti a szobát

Az energiaválság idején terjedt el a közösségi oldalakon a mécsesfűtő. Néhány teamécses fölé két egymásba fordított virágcserepet tesznek, és a videók szerint ez egy egész szobát kifűt. A német fogyasztóvédelmi szakértők és számos újságírói teszt is megvizsgálta, és mindegyik ugyanarra jutott: a cserép felmelegszik, de a szobát nem fűti ki.

Az ok egyszerű számolás. Egy teamécses hőteljesítménye nagyjából 30 és 40 watt között van, négy-öt mécsessel tehát 120 és 200 watt közötti teljesítményt kapunk. Egy 15 négyzetméteres, közepesen szigetelt szoba fűtéséhez viszont nagyjából 1500 watt kell. A cserép nem sokszorozza meg a hőt, csak tárolja és lassabban adja le, így a mécsesek energiája semmivel sem lesz több.

Hirdetés

A német fogyasztóvédelmi központ egyik energetikai szakértője egy interjúban arra is figyelmeztetett, hogy a házi építésű mécsesfűtő tűzveszélyes lehet, mert a felforrósodott cserép alatt a mécsesek túlhevülhetnek, és a viasz lángra kaphat. A mécses égése ráadásul oxigént fogyaszt, és kormot is termel, ami a falakon és a bútorokon lerakódik.

Hangulatos fényforrásnak a mécsesfűtő tökéletes, és közvetlen közelében valóban kellemes meleget áraszt. Fűtési költséget azonban nem takarít meg, hiszen a mécsesek ára egy hosszú tél alatt szintén felhalmozódik. Egy jó minőségű takaró és egy meleg pulóver sokkal többet ér ennél.

Ahhoz, hogy a mécsesek elérjék egy átlagos radiátor teljesítményét, egyszerre nagyjából negyven darabnak kellene égnie egy szobában, ami már komoly tűzveszélyt jelentene. A mécsesfűtőt ezért a szakértők szerint soha nem szabad felügyelet nélkül hagyni, és éghető tárgyak, függöny vagy papír közelében sem lehet használni.

8. Tévhit: a konnektorba dugható mini fűtő olcsón fűt

Az interneten sokféle apró, konnektorba dugható fűtőtestet árulnak azzal az ígérettel, hogy minimális áramfogyasztással fűtenek ki egy szobát. A német fogyasztóvédelmi központ megvizsgálta ezeket az eszközöket, és arra jutott, hogy fűtési alternatívaként egyszerűen alkalmatlanok. A készülékek teljesítménye jellemzően 350 és 500 watt között van, ami egy porszívó fogyasztásához hasonló, egy szoba kifűtéséhez viszont kevés.

A fizika itt is kérlelhetetlen. Minden elektromos ellenállásfűtés, legyen az olajradiátor, hősugárzó vagy ventilátoros kis fűtő, a felvett áramot gyakorlatilag teljes egészében hővé alakítja. Ezért egyik sem tud csodát tenni: 500 watt áramból 500 watt hő lesz, nem több. A különbség csak abban van, milyen gyorsan és milyen irányba adják le a meleget.

Hirdetés

Egy 500 wattos kis fűtő napi nyolc óra működéssel 4 kilowattóra áramot fogyaszt. A rezsicsökkentett, nagyjából 36 forintos áron ez napi 144 forint, egy hónap alatt több mint 4300 forint. Ha a háztartás átlépi az éves rezsicsökkentett keretet, a nagyjából 70 forintos piaci áron ugyanez már havi 8400 forint körül van. A német termékteszt-intézet egy kétkilowattos hősugárzóval számolt: egy télen át 500 órányi működés nagyjából 270 euróba kerül.

Ha valaki árammal szeretne fűteni, a hőszivattyús klíma sokkal jobb választás, mert egy kilowattóra áramból három-négy kilowattóra hőt állít elő. Erről a split klímás fűtés költségeiről szóló cikkünkben részletesen írtunk.

A kis fűtőtesteknek egy helyzetben van értelme: ha valaki rövid ideig, például reggel öltözködés közben egy hideg fürdőszobát akar gyorsan átmelegíteni. Folyamatos fűtésre viszont drágák, és a hosszabbítóba vagy elosztóba dugott, órákig működő fűtőtest a túlterhelés miatt tűzveszélyt is jelenthet.

9. Tévhit: a szabályozás csak kényelem, spórolni nem lehet vele

Sok régi lakásban ma is kézi, egyszerű szelepek vannak a radiátorokon, és a fűtést egy központi kapcsolóval vagy a kazánon lehet csak ki- és bekapcsolni. Sokan úgy gondolják, a termosztátos szelep és a szobatermosztát csak kényelmi kiegészítő. A salfordi tesztházban ezt is megmérték: a kutatók szerint a szobatermosztát és a radiátorokra szerelt termosztatikus szelepek együtt több mint 40 százalékos megtakarítást hoztak a szabályozás nélküli állapothoz képest.

Hirdetés

A termosztatikus szelep azért hatékony, mert minden szobában külön figyeli a hőmérsékletet. Ha a napos oldali szoba a délutáni napsütéstől felmelegszik, vagy a konyhában a sütő is fűt, a szelep elzár, és nem fűt fölöslegesen. A szobatermosztát pedig a kazánt állítja le, ha a lakás elérte a kívánt hőmérsékletet. Időzítéssel kombinálva éjszakára vagy napközbenre is automatikusan lejjebb veheti a hőmérsékletet.

A szelepeket és a termosztátot nem szabad eltakarni. Ha bútor, függöny vagy ruha takarja őket, a saját maguk körül felmelegedett levegőt érzékelik, és hamarabb elzárnak, mint kellene.

A fűtési tévhitek körül a legtöbb vita a radiátor elé tett ventilátor körül zajlik. Erről egy saját, három hetes tesztet is bemutattunk a radiátor alá tett ventilátorról szóló cikkünkben.

A kilenc tévhitből egy dolog biztosan kiderül: a fűtésnél a megszokás gyakran felülírja a fizikát. Egy jól beállított termosztát, behúzott függöny és rövid, de hatékony szellőztetés többet hoz bármelyik csodaeszköznél.

Források: Energy Saving Trust, Verbraucherzentrale, Umweltbundesamt, University of Salford Energy House Labs, Glasgow School of Art (MEARU), Stiftung Warentest.

Következő cikkA borhűtő az új státuszszimbólum a konyhában: ennyi áramot fogyaszt egy évben, forintra számolvaElolvasom ›
Hirdetés
Ajánló
Hirdetés
Megosztás Facebookon

Ez is érdekelhet