A lökésszerű szellőztetés azt jelenti, hogy az ablakot néhány percre teljesen kinyitod, aztán teljesen becsukod: télen többnyire öt perc is elég ahhoz, hogy a párás, elhasznált levegő kicserélődjön, a falak és a bútorok viszont közben alig hűlnek le. A bukóra nyitott ablaknak ezzel szemben van egy rejtett mellékhatása, amely pont azt idézheti elő, amit a szellőztetéssel el akarunk kerülni.
A módszert az ukrán UNIAN hírportál ajánlotta a fűtési szezon elején, de a részletes szabályokat a német szövetségi környezetvédelmi hivatal, az Umweltbundesamt dolgozta ki. Ott a „Stoßlüften” szinte állampolgári kötelesség, és a hivatal percre pontosan megadja, mikor és mennyi ideig kell szellőztetni.
Ez is érdekelhetViszlát, régi szárítógép: egyre többen váltanak erre a típusra, akár 70 százalékkal kevesebb áramot fogyasztMiért rosszabb a bukóra nyitott ablak?
A bukóra nyitott ablakon keresztül nagyon lassan cserélődik a levegő, ezért sokan órákig így hagyják. Az Umweltbundesamt szerint ez drasztikusan megnöveli a fűtési költséget, és van egy kevésbé ismert következménye is: az ablak melletti fal gyorsan kihűl, a meleg, párás szobalevegő pedig ezen a hideg felületen lecsapódik.
Ez a rejtett mellékhatás: a folyamatosan résnyire nyitott ablak körül éppen a penésznek teremtünk kedvező helyet, miközben azt hisszük, hogy a szellőztetéssel védekezünk ellene. A teljesen kitárt ablaknál a levegő percek alatt kicserélődik, a falak és a bútorok viszont nem hűlnek át, így a pára sem csapódik ki rajtuk.

A bukóra nyitás a hivatal szerint csak kiegészítésnek jó: ha a lökésszerű szellőztetés után is magas marad a páratartalom, rövid időre, célzottan kinyitható így az ablak, de tartósan nem. A hő a lakásból egyébként nem csak az ablakon szökik, gyakran a födémen át megy el, erről a mennyezeten szökő melegről szóló cikkben írtunk.
Hány percig tartson?
Az Umweltbundesamt ajánlása szerint a hideg évszakban a külső hőmérséklettől és a széltől függően nagyjából öt perc szellőztetés elég, szükség esetén öt-tíz perc. Minél hidegebb van kint, annál gyorsabb a csere, mert a meleg és a hideg levegő közti különbség hajtja a légmozgást.
Tavasszal és nyáron ennek a többszöröse kell: a hivatal szerint a meleg évszakban alkalmanként 10-20 perc szükséges a megfelelő légcseréhez, mert kicsi a hőmérséklet-különbség kint és bent. Nyáron ezért a hűvösebb éjszakai és kora reggeli órák a legjobbak.
Ehhez kapcsolódik: 9 fűtési hiba, amit rengetegen elkövetnek télen: a szakértők szerint sok pénz mehet el miattuk
Naponta hányszor, és mikor?
A német hivatal télen naponta két-háromszor, helyiségenként nagyjából öt perc szellőztetést javasol. A német környezetvédelmi minisztérium ajánlását idéző Öko-Test szerint legalább reggel és este öt-tíz percig kell intenzíven szellőztetni, a lakószobákat pedig naponta három-négy alkalommal. A legfontosabb alkalmak:
- reggel, közvetlenül felkelés után, a hálószobában akár tíz percig;
- főzés közben és után a konyhában;
- fürdés vagy zuhanyozás után azonnal a fürdőszobában;
- ha többen hosszabb ideig tartózkodtak egy szobában.
Az Öko-Test szerint egy négyfős háztartás naponta 6-12 liter vizet juttat a levegőbe főzéssel, tisztálkodással, ruhaszárítással és egyszerűen a légzéssel. Ennek a vízmennyiségnek valahol távoznia kell, és ha nem az ablakon megy ki, akkor a leghidegebb falfelületeken csapódik le.
Egy négyfős család naponta akár egy vödörnyi vizet juttat a lakás levegőjébe, és ennek ki kell jutnia valahol.
A teregetést sokan a fűtés mellett oldják meg, a takarítási szakértők szerint azonban télen nem mindegy, hol és hogyan, erről a ruhaszárításról a lakásban szóló cikkben olvashatsz.
A kereszthuzat a leggyorsabb
Ha a lakásban két szemközti ablak is van, nyisd ki egyszerre mindkettőt, és a belső ajtókat is. A kereszthuzattal az Öko-Test szerint egy átlagos méretű szobában három perc is elég a friss levegőhöz, a hő pedig még kevésbé távozik a falakból, mint a sima lökésszerű szellőztetésnél.
Panellakásban és sorházban gyakran nincs szemközti ablak. Ilyenkor a konyha és a szoba ablakát nyisd ki egyszerre a nyitott előszobaajtóval, így a lakáson keresztül is kialakulhat egy rövid légáramlás. A régi polgári házakban egyébként a dupla ablak volt a megoldás a hőveszteségre, és annak is megvolt a szellőztetési rendje, erről a régi dupla ablakokról írtunk.
A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!
Közben csavard le a radiátort
A szellőztetés idejére a termosztatikus szelepet tekerd lejjebb. Ha a radiátor alatt nyitva van az ablak, a szelep érzékeli a beáramló hideget, és teljes erővel fűteni kezd, a meleg pedig egyenesen kimegy az ablakon. Az ablak becsukása után a szelepet vissza kell állítani.
A hálószobát az Umweltbundesamt külön említi: a hálószoba ajtaja maradjon csukva, mert ha a hűvösebb hálóba a lakás melegebb, párásabb levegője áramlik be, az a hideg falakon kicsapódhat, és ott alakulhat ki penész. A hálót tehát nem a lakás felől kell „temperálni”, hanem a saját fűtésével, és ha melegen tartanád éjszakára a fűtés felcsavarása nélkül, arra is van módszer, ahogy az angolok hálószoba-trükkjei mutatják.

Mennyi a jó páratartalom?
A lakásban az ideális relatív páratartalom 40 és 60 százalék között van, a fürdőszobában rövid ideig 70 százalék is belefér. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) beltéri penészedésről szóló tájékoztatója a 60 százalék feletti páratartalmat a penész kialakulásának egyik fő okai között sorolja fel, a hőhíd, a páralecsapódás és a hibás szigetelés mellett.
Ezt egy olcsó, digitális páratartalom-mérővel könnyű ellenőrizni. Ha a lökésszerű szellőztetés után sem megy 60 százalék alá az érték, vagy reggel rendszeresen pára csepeg az ablakon, akkor a szellőztetés önmagában kevés, és a lakásban valahol nagyobb a gond.
A lökésszerű szellőztetésnek nem az a célja, hogy a szoba lehűljön, hanem hogy a nedves levegő a falak kihűlése előtt kicserélődjön.
Ha ilyenkor már dohos szagot is érzel, vagy a sarkokban sötét foltok jelennek meg, nézd végig a leggyakoribb okokat. Ezeket a télen penészt okozó hibákról szóló összeállításban gyűjtöttük össze.

Új ablak, több szellőztetés
Sokan azt tapasztalják, hogy a nyílászárócsere után jelent meg a penész a lakásban, holott korábban soha nem volt. Ennek oka nem az új ablak hibája: a régi, rosszul záródó keretek résein folyamatosan cserélődött a levegő, a jól szigetelt új ablak viszont ezt a „természetes” légcserét megszünteti, így a pára bent marad.
A jól záródó műanyag ablak mellett a rendszeres, tudatos szellőztetés már nem választás kérdése, hanem a lakás karbantartásának része.
Ilyen lakásban a napi több lökésszerű szellőztetés kiváltja azt, amit korábban a rések elvégeztek. Ahol ez sem elég, ott az állandó légcserét biztosító, hővisszanyerős szellőztető rendszer jelenthet tartós megoldást, ez azonban már komolyabb beruházás. A régi ablakoknál a hőveszteség volt a fő gond, az újaknál a pára, és mindkettőre a jól időzített, rövid szellőztetés a legolcsóbb válasz.
Kapcsolódó cikkeink
- 11.19.Fekete, sárga, piros és fehér hústálcák: mit jelentenek az egyes színek, és hogyan válaszd ki a legjobbat
- 11.18.Ennyit spórol valójában az okostermosztát: 735 háztartás gázszámláját nézték meg előtte és utána
- 11.18.Ne tedd többé a tejet a hűtőajtóba: meglepő, mit mutatott ki egy egyetemi kutatás
Esőben és ködben is szabad?
Igen, és ez az egyik legelterjedtebb tévhit. Télen a hideg, esős kinti levegő is kevesebb vizet tartalmaz, mint a fűtött szoba meleg levegője, ha nem a százalékot, hanem a tényleges vízmennyiséget vesszük alapul. Amikor a beáramló hideg levegő bent felmelegszik, a relatív páratartalma csökken, vagyis esőben is szárít.
A pince más eset: az Umweltbundesamt szerint télen a pincét a nap bármely szakában lehet szellőztetni, nyáron viszont csak éjjel vagy kora reggel, mert a meleg nyári levegő a hideg pincefalon kicsapódna. A ház hőveszteségére egyébként a tetőn lógó jégcsapok is utalhatnak, erről a jégcsapok árulkodó jeleiről írtunk.
Hasonló téma: Így fűtik a norvégok az otthonukat kandallók és radiátorok nélkül: a házaikban még a kemény fagyban is meleg van
A lényeg tehát egyszerű: sokszor, röviden, tárva-nyitva. Ha ez beépül a napirendbe, reggel felkelés után, főzés és zuhanyozás után, este lefekvés előtt, akkor a lakás levegője friss marad, a páratartalom kordában tartható, és a fűtésszámla sem nő meg feleslegesen.
Források: Umweltbundesamt, Öko-Test, Utopia
Következő cikk
Nem Japánba, Thaiföldre vagy Koreába, hanem egy olcsó országba járnak nyaralni a tajvaniak, aholElolvasom ›















