A légtelenítés sokszor tényleg megoldja a gondot. Van azonban, amikor a szelepből kiszökik a levegő, utána csöpögni kezd a víz, te elégedetten visszazárod, egy óra múlva pedig ugyanolyan langyos a radiátor, mint előtte. Ilyenkor vagy nem a levegő volt a fő probléma, vagy nem csak az.
1. Leesett a nyomás
Légtelenítés után ez a leggyakoribb. A kiengedett levegő helyére nem jön magától víz, a rendszerben csökken a nyomás, és a kazán már nem tudja rendesen körbejuttatni a meleget. A Vaillant útmutatója szerint 1-1,5 bar az ideális, 1 bar alatt már alacsony, 2,5 bar fölé pedig soha nem szabad menni.
A nyomásmérő a kazánon vagy közvetlenül alatta található, és hogy pontosan mennyi nyomást adnak meg a kazángyártók, az típusonként kicsit eltérhet. Ha a mutató lent van, a töltőcsapon lassan lehet utántölteni, közben folyamatosan figyelve. Évente egyszer-kétszer teljesen normális, ha erre szükség van. Ha viszont hetente leesik, valahol szivárog a rendszer, és azt meg kell keresni.
2. Beragadt a szelep tűje
Ha a radiátor egésze hideg, a csőnél is hűvös, és a többi rendesen fűt, gyakran a termosztatikus szelep a hibás. Nyáron, amikor hónapokig zárva áll, a fej alatti kis fémtű beragadhat. A fejet lecsavarva látod. A Danfoss hazai útmutatója szerint ennek nagyjából 2-3 millimétert kell benyomódnia, majd vissza kell ugrania.
Ha nem mozdul, a szelep testét óvatosan meg lehet ütögetni, vagy fogóval apró mozdulatokkal meg lehet mozgatni. Magát a tűt ne üsd, és ne erőltesd, mert eltörhet. Ehhez nem kell leereszteni a rendszert.
3. Nincs beszabályozva a rendszer
Előfordul, hogy a kazánhoz közeli szobákban a radiátor forró, a távoliakban alig langyos, és néha suhogó, sípoló hangot is hallani. A víz arra megy, amerre könnyebb, a közeli radiátorok pedig elviszik előle a meleget. Ezt hidraulikus beszabályozással lehet rendbe tenni, amikor minden radiátornál beállítják, mennyi víz mehet át rajta.
A Danfoss hazai oldala szerint a fűtésrendszerek több mint 80 százalékában lenne mit javítani ezen. A német fogyasztóvédelem becslése alapján a beszabályozással a fűtési költség nagyjából 15 százaléka takarítható meg. Házilag ezt nem javasolják, egy szerelő számolja ki és állítja be.
4. Valaki elzárta a másik szelepet
A radiátor másik végén is van egy szelep, a visszatérő ágon. Ez általában egy kis kupak alatt bújik meg, és csak kulccsal állítható. Ha festés vagy radiátorcsere után nem nyitották vissza rendesen, a radiátor nem kap elég vizet. Ha nem tudod, eredetileg hogyan állt, ne tekergesd vaktában, mert ezzel a beszabályozást is elállíthatod.
5. A kazán vagy a szivattyú
Néha egészen hétköznapi az ok. A kazán nyári, csak melegvizes üzemmódban maradt, vagy kimerült a szobatermosztát eleme. Az is lehet, hogy az első légtelenítés után a rendszer más pontjairól újabb levegő vándorolt a radiátorba, ilyenkor egy második légtelenítés segít. Ha a levegő folyton visszajön, valamelyik csatlakozásnál vagy légtelenítőnél apró szivárgás lehet.
Komolyabb eset, ha a keringető szivattyú gyengül el, vagy a háromjáratú szelep ragad be, és a meleg víz a bojler felé megy a radiátorok helyett. Ezt már csak szerelő tudja megnézni.
Mennyibe kerül a szerelő?
A hazai szakiportálok idei árai szerint a kiszállási díj 0 és 12 ezer forint között mozog, a munkaóra 5-12 ezer forint. Egy radiátorszelep cseréje 4500 és 20 500 forint közé esik, hétvégén ehhez 25-30 százalék felár jöhet. Van, ahol fix áron, 27 900 forintért kínálják a feltöltést, légtelenítést és beállítást együtt. Egy új termosztatikus fej nagyjából 16 ezer forint.
Ha a radiátor alja marad hideg, a teteje viszont meleg, az már másik történet. Ilyenkor inkább iszapra lehet gyanakodni, és azon légtelenítés sem segít.
Források: vaillant.com, danfoss.com, verbraucherzentrale.nrw
